Tagszakszervezeteink oldalai (kattints a lenyitáshoz)

Hírek


A magyar gazdaság erõs és dinamikusan fejlõdik. A tartós növekedés, a gazdaság külsõ-belsõ egyensúlyának fenntartásához ugyanakkor elkerülhetetlenné vált az államháztartás növekvõ hiányának határozott lépésekkel történõ csökkentése.

A magyar gazdaság 1997-óta kisebb ingadozásoktól eltekintve tartós növekedési pályán mozog. Eközben az államháztartás egyensúlya 3-4 évente rendre felborul, az egy-két éves � olykor jelentõs áldozatokat követelõ - kiigazításokat az egyensúly ismételt megbomlása, a hiány, az államadósság növekedése követi. A kormányváltások éveinek kiugró, 8-9% közötti államháztartási hiányát csak részben magyarázza a választáshoz közeledõ, vagy éppen a választási ígéreteit azonnal végrehajtó kormányok osztogató politikája. Az egyensúly felbomlásának ennél mélyebb, az állam mûködésében, szerepvállalásában rejlõ okai vannak. Miközben az elmúlt másfél évtizedben hatalmas változások zajlottak le a vállalkozások világában, emberek millió, vállalkozások százezrei tanultak meg alkalmazkodni az élezõdõ versenyhez, a változások alig érintették az állam intézményeit, szinte mozdulatlanul, változatlan struktúrával és feladatokkal mûködik az állam. Ez a hatalmas, az ország jövedelmének mintegy felét újraelosztó, változatlan funkciójú állam fenntartása és mûködtetése pedig újra és újra kikényszerítette és kikényszeríti a kiadások gyors növekedését.

Mára világossá vált, hogy a 2001-2003. között � két kormány intézkedései nyomán � megbomlott államháztartási egyensúlyt, a hagyományos eszközökkel nem, vagy csak ahogy a múltban, átmenetileg lehetne helyreállítani. Az állam szerepének évtizedek óta halogatott átalakítása nélkül a változatlan feladatok és intézmények elõbb-utóbb újra kikényszerítenék a kiadások gyors növekedését.

A kormányprogram gyökeres fordulatot hirdet a gazdaságpolitikában. A kormány az államháztartás felbomlott egyensúlyához rövidtávon szükséges lépéseket összekapcsolja az állam szerepvállalásának, mûködésének átfogó átalakításával, az állam reformjával. A központi és helyi közigazgatás kisebb, hatékonyabb teljesítményelvû mûködtetésével, az önkormányzati rendszer, az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátórendszer átalakításával, vagyis a kisebb, de a polgárainak magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtó modern állam megteremtésével létrehozza az egyensúly hosszú távon fenntartható feltételeit.

Az egyensúly megteremtése a kormány számára ugyanakkor nem csupán közgazdasági kategória, ami az államháztartási bevételek és kiadások egyensúlyáról, a hiány csökkentésérõl szól. Az új, modern állam megteremtésével, és a minden gond megoldását az államtól váró közgondolkodás átalakításával egyensúlyt kell teremteni:
� a verseny és a szolidaritás, a hatékonyság és igazságosság értékének érvényesítésében
� a jogok és kötelezettségek rendszerében
� a köz és a magánfelelõsség egymáshoz való viszonyában
� az állam és az állampolgár kapcsolatában
� az állam és a gazdaság, civil szféra közötti szerepmegosztásban.

A megindításra kerülõ reformok, a nagy rendszerek átalakítása azonban csak néhány év után hozhat érdemi megtakarításokat. Ezért az egyensúly gyors megteremtése érdekében szükség van az állam pazarló kiadásainak � már a reformok irányába mutató � csökkentésére, és a bevételek növelésére. Ezek nélkül az államháztartás idei hiánya megközelítené a 9,6%-ot, és remény sem lenne arra, hogy a ciklus közepére megteremtsük a tartós növekedéshez és egyben az euro zónához történõ csatlakozáshoz szükséges egyensúlyi feltételeket.
A kormány a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében azonnali és határozott intézkedésekkel olyan kiadáscsökkentõ és bevételeket növelõ döntéseket hoz, amelyek idén mintegy 350 milliárd Ft-tal, 2007-ben pedig az intézkedések nélkül kialakuló trendhez képest több mint 1000 milliárd forinttal javítják az államháztartás egyenlegét. Ezek eredményeképpen az államháztartás hiánya:
� 2006-ban a magánnyugdíj-pénztári korrekcióval 8%-ra mérséklõdik
� 2007-ben mintegy 5% lesz (az Eurostat szabálya alapján már a magánnyugdíj-pénztári korrekció figyelembe vétele nélkül)
� 2008-ban pedig 3-3,5%-ra csökken. Tekintettel arra, hogy a 3%-ot csak kis mértékben meghaladó hiány esetén a nyugdíjreform hatásának 40%-a - 0,6% -, figyelembe vehetõ az értékelésnél, a korrigált hiány 3% alá csökken.
A közigazgatást, önkormányzatokat, az egészségügyet, az oktatást, s szinte az állam mûködésének valamennyi területét érintõ, azonnal megkezdett reformok eredményeképpen 2008-2009-re már létrejönnek azok a feltételek, amelyek garantálják az egyensúly tartós megõrzését, a hiány, s az államadósság további csökkentését, sõt lehetõvé teszik, hogy a kisebb állam évrõl évre kevesebb hozzájárulást kérjen polgáraitól a közös célok megvalósításához.


"A politika magán kezdi� - csökkenõ állami kiadások

Az állam a reformot, a költségek csökkentését önmagán kezdi. A központi közigazgatás, az önkormányzati rendszer átalakítása csak egy-két év alatt eredményezi a költségek lényeges csökkenését, de ehhez a döntéseket és ezek megvalósítását azonnal meg kell kezdeni.

1. Minisztériumok mûködési költségeinek csökkentése

A kormány 14-rõl 11-re csökkentette a minisztériumok, és 17-rõl 12-re a miniszterek számát. Mindez nem csupán a korábban szokásos � és gyakran létszámnövekedéssel járó � átszervezést jelenti, hanem a feladatok és funkciók újrafogalmazásával a minisztériumi igazgatás létszámának, mûködési költségének jelentõs csökkentését.

� Felére csökkent a minisztériumi felsõvezetõk létszáma, az új minisztériumok számára engedélyezett dolgozói létszám pedig több mint 20%-kal csökken.


� A közpénzekkel való takarékosság érdekében 751-rõl 433-ra, 42%-kal csökken a minisztériumok által használt gépkocsik száma.

� A létszámcsökkenés és a megtakarítási intézkedések együtt 2007-2008-ra a minisztériumok igazgatási költségeinek lényeges csökkenését eredményezik. (2006-ban a létszámcsökkentés egyszeri többletköltségei miatt még nincs kiadás megtakarítás)

Minisztériumok igazgatási költségei

2006. 80 milliárd Ft
2007. 65 milliárd Ft
2008. 60 milliárd Ft

Mindez azt jelenti, hogy 2002-höz képest, amikor több mint 100 milliárd forint volt a minisztériumok igazgatási kiadása 2008-ra ennek összege nominálértékben 60%-ra, reálértékben pedig kevesebb, mint a felére csökken.

� A mainál takarékosabb elhelyezés és a minisztériumok közötti szorosabb szakmai együttmûködés érdekében kialakításra kerül az új kormányzati negyed. A minisztériumok ma mintegy 350 ezer négyzetméter nettó hasznos alapterületû irodát használnak, amelyek szétszórt, jórészt nem korszerû épületekben található. Az új kormányzati negyedben � amely magántõkébõl épül fel � 160 ezer négyzetméteren helyezhetõ el korszerû körülmények között a csökkenõ létszámú államapparátus.
 A felszabaduló ingatlanok értékesítésébõl mintegy 75 milliárd forint bevétel biztosítható.
 A minisztériumok mai évi üzemeltetési költsége 5 milliárd forint, az új ingatlan piaci bérleti díja az üzemeltetés költségével együtt 6,5-7 milliárd forintra tehetõ. Az értékesítés bevételébõl származó évenkénti kamatmegtakarítás mintegy fele folyamatosan fedezi a két díj közötti különbözetet.

2. A központi költségvetés intézményrendszerének átalakítása

A ma meglévõ, szétszórt, olykor párhuzamosan mûködõ intézményrendszer regionális átszervezésével, összevonásával, a feleslegesek megszüntetésével a mainál hatékonyabb, kisebb költséggel színvonalasabb szolgáltatást nyújtó szervezetek jönnek létre.

� Több mint 192 megyei szervezet kerül regionális átszervezésre, így többek között a Rendõrség, a Közlekedési Felügyeletek és az APEH megyei igazgatóságai.
Az átszervezés eredményeképpen 2008-ra:
 4 400 fõvel csökken az e szervezetekben dolgozók létszáma
 15 milliárd forinttal csökkennek a mûködési költségek

� ?sszesen 119 hasonló feladatot ellátó intézmény kerül összevonásra. Így például az a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal az Elektronikus Közszolgálatások Központjába.

Az átszervezés eredményeképpen 2008-ra:
 4000 fõvel csökken az összevonásra kerülõ szervezetekben dolgozók létszáma
 10 milliárd forinttal csökkennek a mûködési költségek

� 32 olyan intézmény van, amelyik feladatai indokolatlansága miatt megszûnik. Ezek között található például néhány, az Európai Uniós belsõ határon mûködõ Határõr Igazgatóság.
A megszûnõ intézmények révén 2008-ra:
 4100 fõvel csökken az itt foglalkoztatottak létszáma
 12 milliárd forinttal csökkennek a mûködési költségek

3. Az önkormányzatok hatékonyabb mûködése

Az önkormányzati reform megvalósítása, az önkormányzati feladatellátás ésszerû és hatékony átszervezése javuló szolgáltatások mellett biztosítja a mûködési költségek csökkentését.

� A regionális önkormányzatok kialakulása � ami kétharmados támogatottságot igényel jelentõsen csökkentené az igazgatás költségeit. Ma a megyei önkormányzatok � az illetékhivatalok nélkül � mintegy 35 milliárd forintot költenek igazgatásra. Feladataik regionális szintre koncentrálása 11-13 milliárd forintos megtakarítást eredményezhetne, az intézményeik átszervezése pedig további érdemi megtakarítást hozhat.

� A kistérségi társulás kötelezõ elõírásával több tízmilliárd forint megtakarítást lehetne elérni, lehetõvé válna az egyszerûbb, átláthatóbb finanszírozás kevés számú összevont normatívával és több átengedett jövedelemmel. Amennyiben nincs meg hozzá a parlamenti kétharmados többség, úgy továbbra is a kistérségi összefogást ösztönzõ, illetve szabályozási eszközökkel lehet a színvonalasabb szolgáltatást és költségmegtakarítást eredményezõ együttmûködést erõsíteni.

� A kormány kezdeményezi, hogy a jövõben az 1000 fõ alatti településeken ne mûködhessenek önálló polgármesteri hivatalok és legyen kötelezõ körjegyzõséghez csatlakozniuk. Jelenleg 300 olyan 1000 fõ alatti település van, ahol az önkormányzat önálló hivatalt tart fenn, mûködési költségük 6 milliárd forint. Körjegyzõség esetén ezen önkormányzatok megtakarítása legalább 2 milliárd forint lesz. A kormány az ehhez szükséges kétharmados támogatás híján is ösztönözni fogja a körjegyzõségek további elterjedését.

� Indokolt, hogy a helyi önkormányzatok is 5%-kal csökkentsék igazgatási költségeiket. Ez a 2005. évi 450 milliárd forintos önkormányzati igazgatási kiadások figyelembevételével 20-25 milliárd forint megtakarítást eredményezhet.

� Jelenleg 25 ezer helyi önkormányzati képviselõ évente bruttó 20 milliárd forint tiszteletdíjat és mintegy 5 milliárd forint költségtérítést kap. Amennyiben sikerülne a képviselõk létszámát és/vagy tiszteletdíját csökkenteni, úgy ez az önkormányzatoknál 8-10 milliárd forintos megtakarítást eredményezhetne.

4. A kiadások idei csökkentése

A teljes egészében csak 1-2 év alatt ható, reform értékû változások mellett a kormány azonnali intézkedéseket tesz a kiadások már ebben az évben érvényesülõ � mintegy 150-170 milliárd forintos �csökkentésére. Ezek között zárolást hajt végre a központi költségvetési szerveknél és a szakmai fejezeti kezelésû elõirányzatoknál, valamint az államháztartási tartaléknál, intézkedéseket tesz a gyógyszerkassza és a gyógyító-megelõzõ ellátások jelentõs többletköltségeinek mérséklésére.



"A vagyon kötelez� Nagyobb felelõsség

Az egyensúly megteremtéséhez mindenki erõfeszítésére, többlet hozzájárulására szükség van. De az igazságosság és a méltányosság megköveteli, hogy a közös terhekbõl azok vállaljanak többet, akiknek több jutott, akiknek nagyobb a lehetõsége és ebbõl fakadóan a közösséggel szembeni felelõssége is.

1. Igazságosabb közteherviselés � az eltitkolt jövedelmek kifehérítése

Az emberek igazságérzetét joggal bántja, hogy miközben a munkavállalók minden fillérük után eleget tesznek adó és járulékfizetési kötelezettségüknek, sokan vannak, akik hatalmas vagyonuk, látható jólétük mellett náluk kevesebbel, de legalábbis nem valóságos jövedelmükkel arányosan járulnak hozzá a közös kiadásokhoz. A kormány határozott lépéseket kíván tenni az adózási, s ezen keresztül az állampolgári fegyelem és kötelességek megerõsítése érdekében, de lehetõvé teszi azt is, hogy a korábbi évek "mulasztásait� az érintettek kedvezõ feltételek mellett pótolják, s ezzel kifehérítsék eddig eltitkolt jövedelmüket, vagyonukat.

� A vagyonosodási vizsgálat 10 000 adózónál.

Az elmúlt években mindössze néhány száz esetben került sor vagyonosodási vizsgálatra, az adózó vagyonának és jövedelmének összevetésére. E vizsgálatok során megállapított adó összege adózónként elérte a 10 millió forintot. 2007-ben az APEH 10 000 adózónál rendel el vagyonosodási vizsgálatot, amelynek során az adóelévülés 5+1 évén belül összevetik az adózó vagyoni helyzetét az elmúlt években bevallott jövedelmével.

Az ellenõrzés lefolytatása elõtt különösen kedvezõ szabályok mellett lehetõség lesz a korábban be nem fizetett adó önellenõrzéssel történõ bevallására. Azok, akik 2006. december 31-ig élnek az önellenõrzés lehetõségével:
 Mentesülnek nem csupán a bírság, de az önellenõrzési pótlék megfizetése alól.
 Az adóhátralékuk megfizetésére 5 éves részletfizetési kedvezményt kaphatnak.

Az önellenõrzés és a vagyonosodási vizsgálatok eredményeképpen több tízmilliárd forint korábban eltitkolt jövedelem utáni adó befizetése várható.

� A házipénztárban lévõ indokolatlanul magas összegek megadóztatása

Ma a házipénztárban készpénzben tartott összeg nagyságát semmi sem korlátozza, így a vállalkozások egy része indokolatlanul magas házipénztár összeget mutat ki papíron, amelyik a valóságban nincs meg. Ezt az összeget nem ritkán a vállalkozás tagjai saját célra, személyes jövedelemként használják adómentesen. Annak érdekében, hogy csökkenjen a házipénztár állománya, vagyis a személyes jövedelemnek az adózás alól történõ kivonási lehetõsége, 2007-tõl 20%-os fizetési kötelezettség (a szabályozástól függõen adó vagy bírság) terheli a házipénztár átlagos napi záró-egyenlegének az üzletileg indokolt összegen felüli részét.

Azok, akik az adó bevezetése elõtt a házipénztár állományt az üzletileg indokolt szintre akarják csökkenteni, ezt kedvezményes, 10%-os adó és részletfizetés lehetõsége mellett tehetik meg.

A házipénztárakban ma mintegy 100 milliárd forint lehet a gazdaságilag nem indokolt összeg, ennek kedvezménnyel történõ lecsökkentése 10 milliárd forintos bevételt eredményezne.

� Elvárt adó � társasági adóátalány bevezetése

Ma a vállalkozások egy jelentõs része éveken keresztül veszteségesnek mutatja magát, s teljesen kivonja cégét a társasági adó fizetés kötelezettsége alól. A jövõben valamennyi társasági adó fizetésére kötelezett adóalanynak meg kell fizetnie egy, a fennmaradáshoz gazdaságilag minimálisan elvárható nyereség utáni társasági adót.

Az elvárt adó:
 Alapja az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett összes bevétel 2%-a, ha a társasági adóalap egyébként nem éri el ezt a mértéket.
 Az adó kulcsa a társasági adó szabályainak megfelelõen 5 millió adóalapig 10%, a felett 16%. (Az elvárt adót fizetõ adózókra is vonatkozik a 4%-os szolidaritási adó fizetési kötelezettség.)
 Az adózó a törvényben meghatározott esetekben kérheti az adó megfizetése alóli mentességet.

Az elvárt adó bevezetése 2007-ben mintegy 55 milliárd forinttal növeli a társasági adó bevételeket.

� A külföldön lévõ vagyonok hazautalásának lehetõvé tétele egyszeri adó megfizetése mellett

Az elmúlt másfél évtizedben különbözõ indokok miatt magánszemélyek és vállalkozások jelentõs vagyont halmoztak fel külföldön. Egyes becslések ennek összegét mintegy 1000 milliárd forintra teszik. Nemzeti érdekünk, hogy ezek a vagyonok újra visszajöjjenek az országba, ezért hasonlóan az Európai Unió több országához, egyszeri alkalommal, különadó megfizetése mellett lehetõvé tesszük, hogy magánszemélyek és vállalkozások � amnesztia biztosításával - hazautalják eddig külföldön tartott pénzüket.

A hazautalás módjáról és feltételeirõl külön törvény rendelkezik, amelyik kimondja:
 Csak olyan országból lehet hazautalni a vagyont, amelyik megfelel a pénzmosás elleni küzdelem nemzetközi követelményeinek.
 Az adó mértéke az átutalt összeg 10%-a, amit a bank von le és továbbit az adóhatóságnak.
 A kedvezményes hazautalás lehetõség minden magánszemélyre és vállalkozásra érvényes, kivéve a kormány tagjait és az országgyûlési képviselõket.

A kedvezményes lehetõség megteremtésével 50-100 milliárd forint közötti vagyon hazautalása, 5-10 milliárd forintos bevétel várható.

� Hatékonyabb fellépés az adócsalókkal szemben

Egy helyre központosítjuk az adócsalások feltárásával foglalkozó mai széttagolt � rendõrség, VPOP - szervezetet. A Vám és Pénzügyõrség, mint fegyveres és rendvédelmi szervezet mai, a vám- és jövedéki ügyekre vonatkozó nyomozati és vizsgálati jogköre a jövõben a más adóhatóság hatáskörébe tartozó adócsalásokra is kiterjed.

2. Szolidaritási adó

Az igazságos közteherviselés jegyében a nyereséges vállalkozások és a 6 millió forint feletti éves jövedelemmel rendelkezõ magánszemélyek szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek.

� Magánszemélyek szolidaritási különadója

2007. januárjától azok a magánszemélyek, akiknek az éves összevont jövedelme meghaladja a 6 millió forintot különadó fizetésére kötelesek.
 Az adó alapja a 6 millió forintot meghaladó jövedelemrész
 Az adó mértéke a 6 millió feletti jövedelem 4%-a

A magánszemélyek szolidaritási adójából a költségvetésnek 2007-ben 24 milliárd forint bevétele származik.

� Vállalkozások szolidaritási különadója

2006. szeptemberétõl szolidaritási adó fizetésére kötelezett valamennyi társasági adóalany, nyereséges vállalkozás és egyéni vállalkozó.
 Az adó alapja a vállalkozás adózás elõtti nyeresége, ami a kedvezményekkel nem csökkenthetõ.
 Az adó mértéke az adóalap 4%-a.

A vállalkozások szolidaritási adója 2006-ban 40, 2007-ben pedig 170 milliárd forint többletbevételt eredményez.

� A hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és biztosítók nyereségének egy jelentõs része az állam által kamattámogatás és adókedvezmény formájában nyújtott támogatások keltette kereslet eredményeként keletkezik. Annak érdekében, hogy ebbõl a többletjövedelembõl méltányos mértékben többlet hozzájárulást nyújtsanak az egyensúly helyreállításához a vállalkozások szolidaritási adóján felül 2007-ben is további befizetésre lesznek kötelezettek.

A különadóból származó bevétel összege 2007-ben 50 milliárd forint.

3. Közteherviselés a tényleges vagyon alapján

A családok valóságos anyagi helyzetét, lehetõségeit a jövedelmeik mellett alapvetõen meghatározza örökölt vagy szerzett vagyoni helyzetük. Az igazságosság megköveteli, hogy az emberek ne csupán olykor csak részben látható jövedelmük, hanem tényleges vagyoni helyzetük alapján is hozzájáruljanak a közterhekhez. Ennek érdekében a kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó és üdülõ ingatlanokra � a vagyon nagysága szerint differenciált mértékben � bevezeti az ingatlan adót.

Az államháztartás egyensúlya

Az egyensúly gyors megteremtése érdekében a kiadások csökkentése mellett elengedhetetlen, hogy az elkövetkezõ egy-két évben az állam ne csökkentse, hanem növelje bevételeit. Az adócsökkentési program elhalasztása mellett olyan intézkedésekre van szükség, amelyek az igazságos közteherviselés elvét érvényesítve bizonyos területeken növelik a lakosság, a vállalkozások hozzájárulását a közös kiadásokhoz, de egyben hosszabb távú társadalompolitikai és fejlesztési céljainkat is szolgálják.

1. Az általános forgalmi adó kedvezményes kulcsának emelése

2006. szeptember 1-étõl
� az általános forgalmi adó jelenlegi 15%-os kulcsa 20%-ra emelkedik.
� az 5%-os ÁFA kulcs és az oda besorolt termékek köre nem változik.
� Az uniós jogharmonizáció miatt 50%-ról 70%-ra emelkedik a telefonhasználatra jutó ÁFA levonható hányada. Ennek ellentételezésre viszont a jövõben természetbeni juttatásként adókötelessé válik a cégtelefon magáncélú használata.

Az ÁFA kulcs emelkedése idén 60, jövõre 170 milliárd forinttal növeli a költségvetés bevételeit.

2. A jövedéki adó változása

2006. szeptember 1-jétõl emelkedik:
� A cigaretta jövedéki adója 5,7%-kal
� A bor kivételével az összes szesztartalmú ital jövedéki adója 7%-kal.

2007. április 1-én és szeptember 1-én emelkedik:
� A cigaretta jövedéki adója újabb 2,7-2,7%-kal

A jövedéki adó változása 2006-ban és 2007-ben mintegy 3-3 milliárd forint többletbevételt eredményez.

3. Személyi jövedelemadó

2006. szeptember 1-jétõl:

� Bevezetésre kerül a kamatadó és tõzsdei árfolyamnyereség-adó.

A munka és tõkejövedelmek közötti igazságosabb közteherviselés biztosítása érdekében a korábban tervezettnél hamarabb kerül bevezetésre a kamat és a tõzsdei árfolyamnyereség adója:
 Az adó mértéke a kamat és árfolyamnyereség 20%-a
 Nincs adómentes jövedelemrész, de hosszútávú állampapírban és befektetési jegyben lévõ megtakarítások mentesülnek az adó megfizetése alól.
 A kamat utáni adót forrásadóként a kifizetõ vonja le, a tõzsdei ügylet nyeresége után az adót az adóbevallásban a magánszemély állapítja meg és fizeti meg.

Az adó bevezetése 2006-ban 2, 2007-ben várhatóan 26 milliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek.

� Emelkedik az adóköteles természetbeni juttatások � a menedzser kedvezmények adója

Az adóköteles természetbeni juttatások után a kifizetõ jelenleg 44% adót fizet, ennek mértéke a szeptember 1-jét követõen nyújtott természetbeni juttatásokra 54%-ra emelkedik. A természetbeni juttatásoknak ebbõl a körébõl tipikusan a vállalkozások felsõvezetõi, menedzsmentje részesül, az adó emelésével ezen juttatások adóterhe meg fog egyezni a pénzben kapott jövedelem 36%-os adóterhével, de még mindig kedvezõbb marad, mert járulékot nem kell utána fizetni. (2007-tõl ezzel a mértékkel adóznak a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatások is.)

Ez a változás 2006-ban 10, 2007-ben 20 milliárd forint többletbevételt jelent a költségvetésnek.

� Adóköteles természetbeni juttatásnak számít a cégtelefonok magáncélú használata

Az adózás alapjaként választható a magáncélú használat elkülönítése, ennek hiányában a szolgáltatás teljes költségének 20%-a számít bevételnek.

2007. januárjától

� A személyi jövedelemadó tábla

 Az alsó, 18%-os kulcsának sávhatára - az eredeti 2007-re tervezett változásnak megfelelõen � a jelenlegi 1 550 000 forintról 1 700 000 Ft-ra emelkedik, s ezzel az adózóknak már 76%-a fogja a legalsó kulcs alapján fizetni adóját.
 Nem változik az adójóváírás összege, az továbbra is havi 63 000 Ft-ig biztosít adómentességet.

� Szûkül, illetve változik az igénybe vehetõ adókedvezmények köre

 Megszûnik a szellemi tevékenység � jelenleg évi 100 ezer forintban érvényesíthetõ � kedvezménye, valamint a felnõttképzéshez és a számítógép beszerzéshez ma biztosított 60 ezer forintos, jövedelemkorláthoz kötött kedvezmény.

 A lakáshitel törlesztéshez biztosított, jövedelemhatárhoz kötött kedvezmény úgy szûnik meg, hogy akik 2006. december 31-éig jogosultságot szereztek, azok még további 5 évig érvényesíthetik.

 Az eddig összesen évi 100 ezer forintos összegig igénybe vehetõ kedvezmények � tandíj, õstermelõk, közcélú adományok, élet és nyugdíjbiztosítások � évi jövedelemkorlátja 6 millió forintról 3,4 millióra csökken. A jövõben ebbe a korlátos körbe tartozik a megállapodás alapján fizetett járulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj és ennek kiegészítésére vonatkozó kedvezmény is.


� Szûkül az adómentes bevételek köre

 Adóköteles jövedelemnek számít a jövõben többek között az önálló orvosi praxis mûködtetési jogának eladása az eredeti jogosultnál, a Corvin lánc kitüntetéshez kapcsolódó támogatás.

 Adóterhet nem viselõ járandóság � beleszámít az adóalapba, de az adótábla szerint erre a jövedelemre jutó adó levonható � lesz a nyugdíj, ha a magánszemély más, összevontan adózó jövedelemmel is rendelkezik.

Ez az intézkedés 2007-ben 32 milliárd forintos többletbevételt eredményez.

 Az üdülési csekk a jövõben csak akkor lesz adómentes, ha azt a munkáltató a dolgozójának vagy nyugdíjasának, és azzal közös háztartásban élõ közeli hozzátartozójának adja, és üdülési szállás és ahhoz kapcsolódó étkezési szolgáltatásra használják. A munkáltató által a dolgozó javára az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba történt befizetés eddig a minimálbér havi összegéig (illetve több pénztárnál annak 130%-áig) volt adómentes, 2007-tõl viszont csak a minimálbér 20% lesz.

4. Társasági adó

� Az igazságosabb közteherviselés érdekében 2007-tõl bevezetésre kerül a korábban már említett elvárt társasági adó. (2007-ben 55 milliárd forint többletbevételt jelent)

� A foglalkoztatást ösztönzõ módon módosulnak a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének szabályai

 Az értékhatárhoz kötött � legalább 3 milliárd forintos beruházás, hátrányos helyzetû térségben 1 milliárd forintos fejlesztés � kedvezménynél is elõírás lesz, hogy az adózónak az igénybevételt követõ négy évben legalább 150 fõvel (hátrányos helyzetû térségben 75 fõvel) nagyobb létszámmal kell mûködnie.

 A 48 leghátrányosabb helyzetû kistérségben a munkahelyteremtéshez kötött kedvezmény tovább bõvül. Eddig hátrányos helyzetû régióban a nagyvállalatoknak legalább 150, a középvállalkozásoknak 75, a kisvállalkozásoknak 15 fõvel kellett növelnie a létszámát. A jövõ évtõl a 48 hátrányos helyzetû kistérségben a létszámnövelési feltétel a nagyvállalatoknál 20, a kkv-knál pedig egységesen 5 fõre csökken.

5. Egyszerûsített vállalkozási adó

� Az EVA mértéke 2006. október 1-tõl a mai 15%-ról 25%-ra emelkedik
A törvény lehetõséget ad a vállalkozásoknak, hogy két módszer között választva arányosítsák � osszák meg � idei bevételeiket, mert az emelt adót a bevezetést követõ bevételek után kell megfizetni.
� Az EKHO szabályai nem változnak.

Az EVA kulcsának emelkedése 2006-ban 10, 207-ben 53 milliárd forint többletbevételt jelent a költségvetésnek.

6. Gépjármûadó

� 2007-tõl a súly alapján történõ fizetésrõl áttérünk a teljesítmény alapján történõ adózásra.
� Ugyancsak 2007-tõl emelkedik a gépjármû átírási illetéke

A két intézkedés együtt 2007-ben 9 milliárd forint többletbevételt jelent.

7. Járulékok

Munkáltatói járulékok és egészségügyi hozzájárulás

� A munkáltatók járulékterhe nem változik, de a korábbi adócsökkentési programtól eltérõen:

 2006. novemberében nem szûnik meg a mai 1 950 Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás.

Ez a várakozásokhoz képest 2006-ban 7, 2007-ben pedig 88 milliárd forinttal növeli az államháztartás bevételeit.

 Elhalasztásra kerül a 2007-re tervezett munkáltatói társadalombiztosítási járulékcsökkentés.

Az eredeti elgondoláshoz képest ez a döntés jövõre 210 milliárd forinttal növeli a költségvetés bevételét.

� Kiszélesítjük a járulékalapot. Ma többszázezerre tehetõ azoknak a száma, akik úgy fizetnek csupán a minimálbér után járulékot, hogy valóságos jövedelmük ezt lényegesen meghaladja. Az igazságos közteherviselés biztosítása érdekében 2006. szeptemberétõl a járulékfizetési szabályok megváltoztatásával elérjük, hogy azok, akik jövedelmi helyzetük alapján ezt megtehetik, legalább a minimálbér kétszeresének megfelelõ összeg után tegyenek eleget járulékfizetési kötelezettségüknek.

A járulékalap szélesítése 2006-ban 20, 2007-ben pedig mintegy 80 milliárd forinttal növeli az államháztartás bevételeit.

� 2006. szeptemberétõl a nyugdíjas vállalkozók az eddigi 5%-os baleseti járulék helyett egészségügyi hozzájárulást fizetnek, aminek mértéke 2006-ban 15, 2007-ben 16%.

A változatás 2006-ban 2, 2007-ben 9 milliárddal növeli a költségvetés bevételeit.

Munkavállalói járulékok

2006. szeptemberétõl
� Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke 4%-ról 6%-ra emelkedik
� A munkavállalói járulék a jelenlegi 1%-ról 1,5%-ra emelkedik


2007. januárjában
� Az egyéni egészségbiztosítási járulék 6%-ról 7%-ra nõ.

A munkavállalók egyéni járulékainak emelése együttesen 2006-ban 38, 2007-ben 220 milliárd forinttal növeli az államháztartás bevételeit.

8. Ártámogatások felülvizsgálata

Ma a közpénzekbõl már mintegy 250-300 milliárd forintot fordítunk a háztartási energia és közlekedési szolgáltatások ártámogatására, amibõl nem az részesedik többel, akinek nagyobb szüksége van rá, hanem azok, akiknek nagyobb a fogyasztása. A kormány az árakon keresztül mindenkinek nyújtott támogatások fokozatos leépítése mellett a jövõben célzott, a segítségre szorulók számára valóban érdemi hozzájárulást biztosító szociális támogatást kíván biztosítani a rezsiköltségek mérsékléséhez.

� 2006. augusztusában emelkedik a gáz és a villamos energia fogyasztói ára
 A gáz fogyasztói ára átlagosan 30%-kal emelkedik, úgy hogy az alacsonyabb fogyasztásúak áremelkedése ennél kisebb, a magas fogyasztással rendelkezõ háztartásoké pedig ennél magasabb lesz.
 A villamos energia lakossági ára 10-14%-kal nõ.

� Megkezdjük a közlekedési kedvezmény és tarifarendszer átalakítását, melynek során megõrizzük a nyugdíjasok támogatását.
 
,A MAGYAR VEGYIPARI, ENERGIAIPARI ÉS ROKON SZAKMÁKBAN DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGÉNEK

Általános Adatvédelmi Szabályzata

2018. május

1. AZ ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA

1.1. Az Adatvédelmi Szabályzat célja, hogy meghatározza a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségénél (továbbiakban: VDSZ), mint Adatkezelőnél zajló adatkezelések törvényes kereteit, biztosítsa az adatvédelem alkotmányos elveinek és az információs önrendelkezési jognak az érvényesítését, elősegítse az adatbiztonság követelményeinek való megfelelést, továbbá megakadályozza a jogosulatlan adatkezelést. Az Adatvédelmi Szabályzat kialakítja az adatvédelem szempontjából fontos feladatokat, felelősségi viszonyokat, különös tekintettel a munkavállalók szerepére az adatbiztonságban.

1.2. Jelen Szabályzat hatálya kiterjed az Adatkezelő és más adatkezelőkkel való személyes adatokat érintő kommunikációra.

1.3. Jelen Szabályzat hatálya kiterjed az VDSZ és annak önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeinek székhelyén folyó valamennyi adatkezelésre, adattovábbításra, információ átadásra, az ezen adatkezelés, információátadás tárgyát képező adat, jelen Szabályzatban meghatározottak szerinti, üzleti titokkénti kezelésével és védelmével kapcsolatos tevékenységekre.

1.4. A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a VDSZ és annak származtatott jogi személyeinek valamennyi tisztségviselőjére, munkavállalójára, munkatársára, valamint a vele szerződéses vagy egyéb kapcsolatban álló, személyes adatkezelést végző személyekre.

1.5. A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az VDSZ által kezelt valamennyi személyes adatra, a rajtuk végzett adatkezelési műveletek teljes körére, keletkezésük, kezelésük, feldolgozásuk helyétől, valamint megjelenési formájuktól függetlenül.

2. IRÁNYÍTÁS/FELÜGYELET

2.1. A jelen Szabályzatot az a szakszervezet legfőbb szerve hagyja jóvá és a székhelyén tárolja. A Szabályzat legalább évente felülvizsgálatra és jóváhagyásra kerül. A Szabályzat valamennyi szakszervezeti tag és munkavállaló számára elektronikus formában a www.vdsz.hu oldalon, míg papír alapon a szakszervezet országos irodájában érhető el.

3. FELELŐSSÉG ÉS JELENTÉS

3.1. A Szabályzat végrehajtásáért a szakszervezeti tisztségviselők felelősek. Valamennyi tisztségviselő és munkavállaló, munkatárs kötelezettsége annak bejelentése, ha a Szabályzat megkerüléséről vagy megsértéséről szerez tudomást, vagy ennek gyanúja merül fel. Bejelentés elsődlegesen a szokásos bejelentési csatornákon teendő, a szakszervezeti tisztségviselőknek.

4. JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁS, KAPCSOLAT AZ ADATKEZELŐ BELSŐ SZABÁLYZATAIVAL

4.1. Jelen Adatvédelmi Szabályzat jogszabályi alapját a következő törvények jelentik:

- Magyarország Alaptörvénye;
- 2011. évi CXII. törvény – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (a továbbiakban: Infotv.);
- 2012. évi I. törvény – a munka törvénykönyvéről (Mt.);
- 2013. évi V. törvény – a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.);
- Az Európai Parlament és Tanács 2016/679 Rendelete (GDPR)

4.2. Jelen Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat az Adatkezelő alábbi belső szabályzataihoz kapcsolódik, azokkal együttesen értelmezendő:

- A VDSZ Alapszabálya

5. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

5.1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy; a VDSZ és származtatott jogi személyeinek tagja, munkavállalója.

5.2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;

5.3. különleges személyes adat: a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

5.4. hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez;

5.5. tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;

5.6. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja;

5.7. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;

5.8. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;

5.9. nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;

5.10. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;

5.11. adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;

5.12. adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;

5.13. adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;

5.14. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;

5.15. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is – adatok feldolgozását végzi;

5.16. harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;

5.17. harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam;

5.18. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

5.19. üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli;

5.20. adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

6. AZ ADATKEZELŐ ADATAI

6.1. Az Adatkezelő adatai:

Név: Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetség
Székhely: 1068 Budapest, Benczúr utca 45.
Nyilvántartási szám: 01-02-0000926
Adószám: 19002110-2-42
Adatvédelmi tisztviselő neve: dr. Horváth-Lénárt Szilvia
Elérhetőségei: 1068 Budapest, Benczúr utca 45., 06-1-4612-463, lenartsz@vdsz.hu

7. ADATKEZELŐRE ÉS ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK, ALAPELVEK

7.1. Az adatvédelmi szabályok betartásáért az Adatkezelő a felelős. Az Adatkezelő szervezet, valamint a származtatott jogi személyek tisztségviselője, munkavállalója és munkatársa az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok betartásáért személyes felelősséggel tartozik.

7.2. Az Adatkezelő személyes adatokat csak az Infotv. 5. és 6. §-okban és a GDPR-ban meghatározott felhatalmazás alapján kezel, nevezetesen a) az érintett hozzájárulásával, vagy b) törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. c) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; Személyes adat akkor is kezelhető, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy az Adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az Adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy b) az Adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

7.3. Ha a hozzájáruláson alapuló adatkezelés célja az adatkezelővel írásban kötött szerződés végrehajtása, a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából - e törvény alapján - az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

7.4. Az érintett kérelmére indult eljárásban, az annak lefolytatásához szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni.

7.5. Az érintett az adatkezeléshez való hozzájárulását kizárólag részletes és egyértelmű tájékoztatás birtokában adhatja meg, melyről az Adatkezelő feladata gondoskodni.

7.6. Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező. Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő az Infotv. 6. § (5) bekezdése alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet az adatkezelésre vonatkozó információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is. Ha az érintettek személyes tájékoztatása lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a tájékoztatás megtörténhet az alábbi információk nyilvánosságra hozatalával is: az adatgyűjtés ténye, az érintettek köre, az adatgyűjtés célja, az adatkezelés időtartama, az adatok megismerésére jogosult lehetséges adatkezelők személye, az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek ismertetése, valamint ha az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételének van helye, az adatkezelés nyilvántartási száma.

7.7. Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e kritériumoknak, továbbá az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

7.8. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

7.9. Az Adatkezelő köteles gondoskodni a kezelésében lévő adatok minőségéről, így különösen azok pontosságáról, teljességéről és naprakészségéről.

7.10. Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól, jogorvoslati lehetőségeiről.

8. SZERVEZETEN BELÜLI FELADATOK ÉS FELELŐSSÉGEK s

8.1. Adatvédelmi tisztviselő

Az Adatkezelő erre jogosult vezetője a jelen Adatvédelmi Szabályzat érvényesítése érdekében kinevezi az adatvédelmi tisztviselőt.

Az adatvédelmi tisztviselő

a) elkészíti az Adatvédelmi Szabályzatot és összehangolja más szabályozásokkal;

b) felelős a személyes adatokkal összefüggő feladatok végrehajtásáért;

c) szakmai segítséget nyújt az Adatkezelő vezetőségének az adatok biztonságához szükséges szervezési intézkedések meghozatalában, eljárási szabályok kialakításában;

d) a szabályozásokat kiadás előtt véleményezi adatvédelmi szempontból;

e) az adatvédelmi ellenőrzések során ellenőrzi az Adatvédelmi Szabályzat betartását;

f) fogadja és kivizsgálja a bejelentéseket, és intézkedéseket kezdeményez az Adatkezelő vezetőségénél;

g) vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást;

h) tájékoztat, oktatást tart az adatvédelmi ismeretekről;

i) beszámol az Adatkezelő vezetősége részére az adatvédelemmel és adatbiztonsággal összefüggő témákban;

j) külső és belső ellenőrzések adatvédelmet érintő megállapításait értékeli és szükség esetén intézkedéseket kezdeményez az Adatkezelő vezetőségénél;

k) tevékenységét dokumentálja, megőrzi a feljegyzéseket, jelentéseket;

l) együttműködik és kapcsolatot tart a felügyeleti hatósággal.

8.2. Az adatkezelést végző személy

Az VDSZ szervezetén belül adatkezelést végző személy a tevékenységi körén belül felelős az adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért, valamint az adatok pontos, követhető dokumentálásáért.

Az adatkezelést végző személy tevékenysége során:

a) kezeli és megőrzi a feladata ellátása során birtokába került adatokat;

b) ügyel a személyes adatokat tartalmazó nyilvántartások biztonságos kezelésére és tárolására;

c) gondoskodik arról, hogy az általa kezelt adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá;

d) betartja az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokat és belső utasításokat;

e) haladéktalanul jelzi vezetője felé, amennyiben az adatvédelmi ügyben a felettes vagy a belső adatvédelmi felelős segítségére szorul;

f) részt vesz az adatkezeléssel, adatvédelemmel összefüggő oktatásokon.

Aki üzleti titok, illetve személyes adat birtokába jut, köteles a titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

Az üzleti titkot, személyes adatot – a Munka Törvénykönyve vonatkozó előírásait is figyelembe véve - nem lehet visszaélésszerűen felhasználni, így különösen tilos az érdekvédelmi, érdekképviseleti célon kívül a tag saját vagy más személyes céljainak, közvetlen vagy közvetett előnyök elérésére, valamint az Adatkezelő vagy tagjainak megkárosítására használni.

Az Adatvédelmi tisztviselő neve: dr. Horváth-Lénárt Szilvia

Elérhetőségei: 1068 Budapest, Benczúr utca 45., 06-1-4612-463, lenartsz@vdsz.hu

9. AZ ADATOK TÁROLÁSA, BIZTONSÁGA

9.1. A kezelt adatokat úgy kell tárolni, hogy azokhoz illetéktelenek – ideértve azon munkavállalókat és munkatársakat is, akik nem jogosultak ezen adatok megismerésére, kezelésére – ne férhessenek hozzá. Papír alapú adathordozók esetében a fizikai tárolás, irattárazás rendjének kialakításával, elektronikus formában kezelt adatok esetén központi jogosultságkezelő rendszer alkalmazásával.

9.2. Az adatok informatikai módszerrel történő tárolási módját úgy kell megválasztani, hogy azok törlése – az esetleg eltérő törlési határidőre is tekintettel – az adattörlési határidő lejártakor, illetve, ha az egyéb okból szükséges, elvégezhető legyen. A törlésnek visszaállíthatatlannak kell lennie.

9.3. A papír alapú adathordozókat iratmegsemmisítő segítségével, vagy külső, iratmegsemmisítésre szakosodott vállalkozó igénybevételével kell a személyes adatoktól megfosztani. Elektronikus adathordozók (merevlemezek, optikai adathordozók, mágneses adathordozók, nyomtatók, multifunkciós gépek háttértárai, flash (NAND) adathordozók, SIM kártyák, mobileszközök, telefonok, PDA-k, Tablet-ek, laptopok, stb.) esetében az elektronikus adathordozók selejtezésére vonatkozó szabályok szerint kell gondoskodni a fizikai megsemmisítésről, illetve szükség szerint előzetesen az adatoknak a biztonságos és visszaállíthatatlan törléséről. Az adathordozók megsemmisítését ellenőrizni, dokumentálni kell, valamint a dokumentációt visszakereshető módon kell megőrizni, illetve selejtezni.

10. ADATVÉDELMI NYILVÁNTARTÁS

10.1. A VDSZ központi szervezete nyilvántartja az alábbi adatokat:

a) adatkezelő neve és elérhetősége;

b) az adatkezelés célja

c) az adatkezelés várható időtartama, ha lehetséges meghatározni, a törlés dátuma

d) az érintettek és személyes adatainak kategóriái

e) olyan címzettek, akiknek a személyes adatokat közlik, vagy közölni fogják;

f) biztonsági, szervezési, technikai intézkedéseket

g) az adatfeldolgozók neve, elérhetőségei

h) az adatkezelési tevékenységek leírása.

10.2. A VDSZ és önálló jogi személyiségű szervezeti egységeinek tisztségviselői, az adatkezelésre jogosult munkavállalói, munkatársai megkeresés alapján a hatóságok rendelkezésére bocsátja a nyilvántartást.

11. AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA

11.1. Az VDSZ által kezelt adatok kizárólag az Info tv., az Mt. és más jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően, illetve az aktuális Adatkezelési Tájékoztatóban meghatározott célokra használhatók fel.

11.2. Az VDSZ által kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala tilos, kivéve, ha azt törvény rendeli el.

Az előző pontban foglalt tilalom nem érinti az Adatkezelőről szóló statisztikai adatokat, melyek korlátozás nélkül nyilvánosságra hozhatók.

12. AZ ADATOK FELDOLGOZÁSA

12.1. A személyes adatokon technikai műveletet az Adatkezelő és származtatott jogi személyeinek tisztségviselője, annak tagnyilvántartást vezető munkavállalója, munkatársa adatfeldolgozóként az érintett hozzájárulása nélkül is végrehajthat, amennyiben tevékenysége során önálló érdemi döntést nem hoz.

12.2. Az VDSZ harmadik személy kezelésében lévő személyes adatokon – amennyiben e tevékenysége során érdemi döntési jogkörrel nem rendelkezik – adatfeldolgozóként az érintett hozzájárulása nélkül is végezhet technikai műveleteket.

12.3. Az Adatkezelő köteles az érintetteket tájékoztatni – lehetőleg már az adatfelvételkor – az igénybe vett adatfeldolgozók személyéről.

12.4. Az adatfeldolgozásra vonatkozó megbízást írásba kell foglalni. A szerződésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) az adatkezelő és az adatfeldolgozó megnevezését;

b) az adatfeldolgozási tevékenység megnevezését;

c) az átadandó személyes adatok körét;

d) automatizált adatfeldolgozás esetén az alkalmazott módszert és lényegét;

e) az adatkezelő szavatolását az adatbázis, az átadott személyes adatok jogszerű kezeléséért;

f) az adatfeldolgozó nyilatkozatát, hogy kizárólag az adatkezelő utasítása alapján végzi az adatok feldolgozását;

g) az adatfeldolgozónak a saját és a szerződésben foglaltaktól eltérő célú adatfelhasználásának tilalmát;

h) azt az előírást, hogy az adatfeldolgozó tevékenysége ellátása során más adatfeldolgozót az adatkezelő rendelkezése szerint vehet igénybe;

i) az adatfeldolgozó kötelezettségvállalását az adatbiztonsági szabályok megtartására;

j) az adatok sorsára vonatkozó rendelkezést a szerződés megszűnésének eseteire;

12.5. Az adatfeldolgozó részére csak olyan személyes adatok adhatók át, amelyek szerepelnek

a) az adatfeldolgozói szerződésben,

b) vagy a konkrét adatkezelésre vonatkozó tájékoztatásban.

12.6. Az adatfeldolgozói feladat teljesítését követően, illetve a szerződés megszűnésekor az adatfeldolgozó a birtokában lévő személyes adatokat vissza kell, hogy szolgáltassa az Adatkezelőnek. Az átadott adatok adatfeldolgozó számítástechnikai rendszerében található másolatait pedig visszavonhatatlan módon töröltetni kell, melynek megtörténtéről az adatfeldolgozónak nyilatkoznia kell.

13. ADATVÉDELMI HATÁSVIZSGÁLAT

13.1. Ha az adatkezelés valamely – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa –, figyelemmel annak jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira, valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, akkor az Adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez arra vonatkozóan, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik. Adatvédelmi hatásvizsgálatot különösen abban az esetben kell elvégezni, ha a személyes adatok különleges kategóriái, így a szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok nagy számban történő kezelésére kerül sor. Mivel a VDSZ nagy számban kezel szakszervezeti tagságra utaló személyes adatokat (különleges adat), adatvédelmi hatásvizsgálatot köteles elvégezni ezen adatokra vonatkozóan elvégezni.

13.2. A hatásvizsgálat kiterjed legalább:

a) a tervezett adatkezelési műveletek módszeres leírására és az adatkezelés céljainak ismertetésére, beleértve adott esetben az adatkezelő által érvényesíteni kívánt jogos érdeket;

b) az adatkezelés céljaira figyelemmel az adatkezelési műveletek szükségességi és arányossági vizsgálatára;

c) az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok vizsgálatára; és

d) a kockázatok kezelését célzó intézkedések bemutatására, ideértve a személyes adatok védelmét és az e rendelettel való összhang igazolását szolgáló, az érintettek és más személyek jogait és jogos érdekeit figyelembe vevő garanciákat, biztonsági intézkedéseket és mechanizmusokat.

13.3. A hatásvizsgálatot a VDSZ és származtatott jogi személyeinek tisztségviselői és az adatvédelmi tisztviselő készítik el.

14. ADATTOVÁBBÍTÁS, HATÓSÁGI ADATSZOLGÁLTATÁS

14.1. Személyes adatot Magyarországon belül, illetve EGT-államba továbbítani csak a jelen Szabályzat 7. fejezetében meghatározott valamely jogalap alapján lehet.

14.2. EGT-államba történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha az adattovábbításra Magyarország területén került volna sor.

14.3. EGT-államon kívüli országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére személyes adatot átadni, hozzáférhetővé tenni csak akkor lehet, ha

a) ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult; vagy

b) az adatkezelés jogalapja a jelen Szabályzat 7. fejezetében meghatározott módon biztosított, és a harmadik országban az adatok kezelése és feldolgozása során garantált a személyes adatok megfelelő szintű védelme.

A személyes adatok megfelelő szintű védelme akkor garantált a célországban, ha

a) az Európai Unió kötelező jogi aktusa azt megállapítja, vagy

b) a harmadik ország és Magyarország között az adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás garanciális szabályait tartalmazó nemzetközi szerződés van hatályban.

15. ADATTOVÁBBÍTÁSI NYILVÁNTARTÁS

15.1. Az Adatkezelő a kezelt személyes adat továbbításáról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) az adattovábbítás célját, jogalapját, időpontját;

b) az adatigénylő és az érintett azonosításához szükséges adatokat;

c) a továbbított adatfajták megnevezését.

15.2. Az adattovábbítási nyilvántartásba betekinthet, abból adatot igényelhet:

a) az adatvédelmi hatóság, a bíróság, nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szerv, törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

b) az Adatkezelő szervezet vezetője, vagy az általa meghatalmazott személy, továbbá az adatvédelmi tisztviselő;

c) saját adatai tekintetében az érintett, ha a tájékoztatás jogát törvény nem zárja ki.

15.3. Az adattovábbítási nyilvántartásba való betekintést, az abból történő adattovábbítást dokumentálni kell.

15.4. Az adattovábbítási nyilvántartás vezetési kötelezettségének a következő módokon is eleget lehet tenni: a) elektronikus úton történt adattovábbítás naplózásával, b) postai úton történt feladás dokumentálásával, c) az ügyfél aktájában történő nyilvántartással.

16. AZ ÉRINTETT TÁJÉKOZTATÁSHOZ, HOZZÁFÉRÉSHEZ VALÓ JOGA

16.1. Az érintett az adatkezelés ideje alatt az Adatkezelőtől tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint azokba betekintést nyerhet. E jogát oly módon kell biztosítani, hogy az érintett más személy adatait ne ismerhesse meg.

16.2. Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét:
a) az adatkezelőnek és az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei,
c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
d) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái,
e) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat
f) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
g) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
h) hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; i) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról; j) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint, hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá, hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása; k) az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

16.3. Amennyiben az érintett a rá vonatkozó, vele kapcsolatos, az ő személyes adatait tartalmazó bármilyen formátumú adathordozón tárolt adatokról kér másolatot, úgy ezt a tájékoztatáshoz való joga gyakorlásaként kell értékelni, és az adatairól a másolatot számára ki kell adni.

16.4. A tájékoztatást (a másolat kiadását) a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 30 napon belül, közérthető formában kell teljesíteni. Amennyiben az érintett úgy rendelkezik, a tájékoztatást írásban kell megadni.

16.5. A tájékoztatás megadása, a másolat készítése, és ezek továbbítása ingyenes, ha folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan az érintett még nem nyújtott be tájékoztatási kérelmet. Egyéb esetben költségtérítés kérhető, melynek összegéről a felek szerződésben is rendelkezhetnek.

16.6. A tájékoztatást az Adatkezelő a következő esetekben tagadhatja meg: a) az érintett nem a saját adataira vonatkozóan kér tájékoztatást; b) a tájékoztatást kérő személy nem tudja hitelt érdemlő módon igazolni, hogy ő lenne az adatkezeléssel érintett személy; c) amennyiben törvény a tájékoztatást kizárja; d) ha törvény, nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa rendelkezése alapján az Adatkezelő az adatokat egy másik adatkezelőtől akként veszi át, hogy az adatokat átadó adatkezelő jelezte az érintett tájékoztatási jogának korlátozását. A felvilágosítás megtagadása esetén tájékoztatni kell az érintettet a bírósághoz és az adatvédelmi hatósághoz fordulás jogáról. Ezen felül a folyó évet követő január 31-éig tájékoztatni kell a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot az elutasított kérelmekről.

17. AZ ÉRINTETT HOZZÁFÉRÉSHEZ VALÓ JOGA

17.1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon: a) az adatkezelés céljai; b) az érintett személyes adatok kategóriái; c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket; d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai; e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen; f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ; h) az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

17.2. Az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. A másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

18. A SZEMÉLYES ADATOK TÖRLÉSE, HELYESBÍTÉSE, ZÁROLÁSA

18.1. Az adatokat törölni - manuális nyilvántartás esetén megsemmisíteni - kell, ha a) az adatkezelésre a tájékoztatóban, illetve jogszabályban előírt határidő eltelt; b) az adatkezelés jogszerűtlensége megállapítást nyert; c) az érintett hozzájárulását visszavonta, kivéve, ha törvény az adatok további kezelését lehetővé teszi; d) az adat hiányos vagy téves, és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható – feltéve, hogy törvény a törlést nem zárja ki; e) az adatkezelés célja megszűnt; f) az adatvédelmi hatóság vagy bíróság jogerős határozattal elrendelte.

18.2. Törlés helyett zárolni kell az adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Amennyiben az adatkezelés célja megszűnt, a zárolt adat törlendő. A zárolást oly módon kell megvalósítani, hogy az adatkezelést egyébként munkaköri kötelezettségeként végző személy, illetve az ugyanezen célból hozzáféréssel rendelkező személy ne férhessen hozzá a zárolt személyes adatokhoz. A zárolt személyes adatokhoz kizárólag az adatok technikai tárolását végző személy férhessen hozzá, a zárolás feloldása vagy a zárolt adat törlése céljából.

18.3. Az érintett bejelentése vagy az Adatkezelő által észlelt hibás adat esetén – a rendelkezésre álló dokumentumok vagy közhiteles nyilvántartás alapján, illetve az érintettel történt egyeztetést követően – az Adatkezelő a hibás adatot helyesbíti.

18.4. Ha a hibás adat nem helyesbíthető, akkor törölni kell. Amennyiben a törlés vagy a helyesbítés az adatok tárolási módja miatt nem lehetséges, akkor az adatot megfelelő helyesbítő vagy figyelemfelhívó feljegyzés hozzáfűzésével véglegesen zárolni kell.

18.5. Ha az adat hibás volta annak továbbítása után derül ki, akkor ennek tényéről, illetve - amennyiben a hibás adatot az Adatkezelő kijavította - a helyes adatról mindazokat tájékoztatni kell, akiknek az adatot továbbították. A tájékoztatási kötelezettség az adatok zárolása és törlése esetén is fennáll.

18.6. A tájékoztatás mellőzhető, ha ez az adat jellegére, az adatkezelés céljára, az időmúlásra, illetve az adatkezeléssel összefüggő más körülményeire tekintettel az érintett, illetve a korábbi adattovábbítás címzettjének jogos érdekét nem sérti.

18.7. Az érintett e fejezetben tárgyalt jogainak gyakorlása esetén az Adatkezelő 30 napon belül köteles az ügyet elintézni.

19. TILTAKOZÁS A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE ELLEN

19.1. Az érintett személy tiltakozhat a személyes adatai kezelése ellen, a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén; b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

19.2. Tiltakozását szóban, írásban és elektronikus úton is kifejezheti.

19.3. A tiltakozási kérelmet haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül ki kell vizsgálni. Az Adatkezelő döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.

19.4. Ha az Adatkezelő egyetért a tiltakozási kérelemmel, az adatkezelést megszünteti, az adatokat zárolja, és a tiltakozásról, illetve intézkedéséről értesíti mindazokat, akik részére korábban az adatokat továbbította, és egyben intézkedésre kötelesek a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.

20. AZ ADATKEZELÉS KORLÁTOZÁSÁHOZ VALÓ JOG

20.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül: a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását; c) az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy

20.2. Ha az adatkezelés a fentiek alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni. Az adatkezelő az érintettet, akinek a kérésére a fentiek alapján korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.

21. AZ ADATHORDOZHATÓSÁGHOZ VALÓ JOG%

21.1. Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha: a) az adatkezelés hozzájáruláson vagy szerződésen alapul; és b) az adatkezelés automatizált módon történik.

21.2. Az adatok hordozhatóságához való jog gyakorlása során az érintett jogosult arra, hogy – ha ez technikailag megvalósítható – kérje a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását.

22. A SZAKSZERVEZET ÁLTAL KEZELT ADATOK BIZTONSÁGA

22.1. A jelen Szabályzatban nem szabályozott adatbiztonsági kérdések tekintetében a jelen Szabályzat 4.2. pontjában található szabályzat az irányadó.

22.2. Az Adatvédelmi Szabályzat alapvető rendeltetése a személyes adatok és az üzleti titkok megismerhetőségének korlátozására vonatkozó szabályok kialakítása, illetve ezen adatok illetéktelen személyek általi megismerhetőségének megakadályozása.

22.3. A fenti cél elérése érdekében az adatkezelések során - az adatkezelés jellegétől függően - az információ-rendszerek következő védelmi módszereit kell alkalmazni:

a) Ügyviteli védelem: az adatkezelő rendszerek felelőseinek és az adatkezeléssel kapcsolatos tevékenységnek szervezési és adminisztratív módon történő nyomon követése, a felelősség körülhatárolása. Kiterjed az informatikai és más adatkezelő rendszerekre és azok szolgáltatásaira, valamint az adathordozók kezelésére, beleértve a hozzáférési jogosultság és a betekintés dokumentálását is.

b) Fizikai védelem: olyan eszközök alkalmazása, amelyekkel azok a helyiségek védhetők, ahol számítástechnikai erőforrásokat használnak, vagy az adatmegőrzés szempontjából fontosak. Az információs rendszer minősítésétől függő védelemben kell részesíteni az adathordozókat is.

22.4. Az Adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét.

22.5. Az Adatkezelő köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, és megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az Adatkezelőnek a fenti szabályok érvényesülését kell szem előtt tartaniuk az eljárási szabályok kialakítása során is.

22.6. Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

22.7. A különböző nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében biztosítani kell, hogy e külön nyilvántartásokban tárolt adatok – kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi - közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők.

23. MANUÁLIS KEZELÉSŰ ADATOK

23.1. A manuális kezelésű személyes adatok biztonsága érdekében az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani:

a) Az irattári kezelésbe vett iratokat jól zárható, száraz, tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezéssel ellátott helyiségben kell elhelyezni.

b) A folyamatos aktív kezelésben lévő iratokhoz csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá.

c) A manuális kezelésű iratok archiválását rendszeres időközönként el kell végezni, és a meghatározott adatkezelési határidő elteltével haladéktalanul át kell adni megsemmisítésre.

24. MUNKATÁRSI ADATBIZTONSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK

24.1. Aki a személyes adat és az üzleti titkot képező adat megismerésére jogosult:

a) köteles a személyes adatok és üzleti titok védelmére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a jelen Szabályzatban meghatározott előírásokat megismerni, valamint ezen előírásokat alkalmazni;

b) a tudomására jutott személyes adatot és üzleti titkot az érvényességi időn belül illetéktelen személynek át nem adhatja, illetve nem hozhatja illetéktelen tudomására vagy nyilvánosságra (titoktartási kötelezettség);

c) köteles a hozzáférési jog megszűnésekor – ideértve a munkaviszony megszűnésének eseteit is – az üzleti titokká minősített adatot és személyes adatot tartalmazó minden nála lévő adathordozót az VDSZ-nek, mint az adattal rendelkező jogosultnak, illetve Adatkezelőnek haladéktalanul átadni.

24.2. Személyhez fűződő jogokat sért [új Ptk. 2:46. §], aki üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.

24.3. Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele - a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően – bizalmi viszonyban (így különösen a munkaviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg.

25. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

25.1. Az VDSZ tisztségviselője, munkavállalója, munkatársai és a szakszervezet nevében, érdekében eljáró személyek kötelesek jelen Adatvédelmi Szabályzat, továbbá a hatályos jogszabályok szerint a rájuk bízott, illetve tudomásukra jutott személyes adatokat és üzleti titkokat időbeli korlátozás nélkül megőrizni. A munkavállalók kizárólag a munkaköri leírásban meghatározott feladatkörükön belül ismerhetik meg az ilyen adatokat. E titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.

25.2. Az adatbiztonság személyi feltételeinek kialakítása tekintetében a szervezeti rendszer minden tagját, aki feladatai ellátása során személyes adatot vagy üzleti titkot kezel, megfelelő felkészítésben, oktatásban kell részesíteni.

25.3. Minden személyes adatot, üzleti titkot tartalmazó rendszerhez való hozzáférésre feljogosított munkavállaló köteles titoktartási kötelezettség vállalást tenni. A kötelezettség vállalásban nyilatkozni kell arról, hogy a munkavállaló jelen Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat rendelkezéseit megismerte, azokat magára nézve kötelezőként elismeri, a szükséges titokvédelmi ismereteket elsajátította, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jog és az üzleti titok megsértésének mind büntetőjogi, mind polgári jogi következményeivel tisztában van.

26. ADATVÉDELMI INCIDENS

26.1. Az adatvédelmi incidenst az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenti a NAIH-nak, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ha a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolására szolgáló indokokat is.

26.2. Az Adatkezelő bármely munkatársa adatvédelmi incidens észlelése vagy annak gyanúja esetén haladéktalanul értesíti a szakszervezet tisztségviselőjét valamint az adatvédelmi tisztviselőt. Az adatvédelmi tisztviselő haladéktalanul kivizsgálja az esetet, megállapítja, hogy történt-e adatvédelmi incidens. Döntést hoz arról, hogy szükséges-e bejelentést tenni a NAIH felé, valamint értesíteni kell-e az érintetteket.

26.3. A bejelentésben legalább:

a) ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, beleértve – ha lehetséges – az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, valamint az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát;

b) közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;

c) ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;

d) ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

26.4. Az Adatkezelő nyilvántartja az adatvédelmi incidenseket, feltüntetve az adatvédelmi incidenshez kapcsolódó tényeket, annak hatásait és az orvoslására tett intézkedéseket. E nyilvántartás lehetővé teszi, hogy a NAIH ellenőrizze az fenti követelményeknek való megfelelést.

26.5. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről. Az érintett részére adott tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább az incidenssel kapcsolatos információkat és intézkedéseket.

26.6. Az érintettet nem kell tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

a) az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;

b) az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;

c) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

27. NEVESÍTETT ADATKEZELÉSEK

27.1. Szakszervezeti tagság:

- Az adatkezelés jogalapja: írásbeli önkéntes hozzájárulás (belépési nyilatkozat)

- Célja: a szakszervezet kollektív és egyéni érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenysége (képviselet, tájékoztatás)

- Az adatok köre: név, lakcím, születési hely, születési év, anyja neve, telefonszám, e-mail cím, munkaterület/munkahely, törzsszám, leánykori név

- Időtartama: tagság fennállása

- Az adatkezelők köre: tisztségviselő, VDSZ munkavállaló



27.2. Tagnyilvántartás:

- Az adatkezelés jogalapja: írásbeli önkéntes hozzájárulás (belépési nyilatkozat)

- Célja: a szakszervezet kollektív és egyéni érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenysége (képviselet, tájékoztatás)

- Az adatok köre: név, lakcím, születési hely, születési év, anyja neve, telefonszám, e-mail cím, munkaterület/munkahely, törzsszám, leánykori név, lakcím, tagsági kártya száma

- Időtartama: tagság fennállása

- Az adatkezelők köre: tisztségviselő, VDSZ munkavállaló

27.3. Szolgáltatások nyújtása

- Az adatkezelés jogalapja: írásbeli önkéntes hozzájárulás (belépési nyilatkozat)

- Célja: szakszervezet szolgáltató partnerei által nyújtott biztosítás, szolgáltatási és áruvásárlási kedvezmény.

- Az adatok köre: név, tagkártya száma, belépés dátuma

- Időtartam: tagság fennállásáig

- Az adatkezelők köre: a VDSZ vezető tisztségviselői, adatkezelésre jogosult munkavállalói

27.4. Munkaügyi adatok:

A VDSZ, mint munkáltató köteles a munkaviszony létesítésekor tájékoztatni a munkavállalókat arról, hogy milyen személyes adatokat kezel a munkaviszony fenntartása érdekében és azokat meddig kezeli.

- A munkaügyi nyilvántartás jogalapja: érintett munkavállaló hozzájárulása vagy amely a munkaviszony létrehozásához, fenntartásához vagy megszüntetéséhez szükséges és jogszabály az adatkezelést előírja.

- Az adatok köre: név, cím, telefonszám, e-mail cím, születési hely, idő, anyja neve, születési név, adóazonosító jel, TAJ-szám, személyi igazolvány szám, személyi szám, gyermekek neve, születési ideje, helye, TAJ-száma, adóazonosító jele, házastárs neve, adóazonosító jele, iskolai végzettség

- Időtartama: jogszabályi előírások alapján, archiválva

- Az adatkezelők köre: VDSZ vezető tisztségviselő, VDSZ adatkezelésre jogosult munkavállalója

27.5. Kamerarendszer:

A VDSZ központi irodája élet- és vagyonbiztonság érdekében a 1068 Budapest, Benczúr utca 45. szám alatt, a bejáratnál és a székház előterében, portás helyiségénél kamerás megfigyelést folytat. A VDSZ saját szervezete, tagjai, munkavállalói, bérlői, a székházban lévő szolgáltatásokat igénybe vevői jogos érdeke védelmében képmás készítésére alkalmas rendszert működtet, tájékoztatni kell ezen személyeket az adatkezelés jogalapjáról, céljáról, a felvétel tárolási helyéről, időtartamáról, a felvétel megismerésére jogosult személyekről, az érintettek jogairól. A kamerahasználatot piktogrammal és a székházban hozzáférhető rövid tájékoztatóval kell jelezni minden érintett számára.

- A székház bejáratánál 2 kamerát működtet az Adatkezelő, mely az épület garázsának és bejáratának figyelemmel kísérését végzi. Ezen felvételek nem kerülnek rögzítésre.

- Az épület belső előterében, valamint a portás helyiségnél szintén 1-1 kamera működik. Ezen felvételeket az Adatkezelő által működtetett rendszer 24 órai időtartamban rögzíti, majd automatikusan törli.

- A kamerafelvételeket a kizárólag a VDSZ tisztségviselői valamint a biztonsági őrök tekinthetik meg.

27.6. Bérleti tevékenység

A VDSZ 1068 Budapest, Benczúr utca 45. szám alatti székházában lehetőség van természetes személyek számára iroda, illetve előadóterem bérlésére.

- Az adatkezelés jogalapja: bérleti szerződés

- Célja: a bérleti szerződésben foglaltak teljesülése

- Az adatok köre: név, cím, elérhetőségek, adóazonosító jel

- Időtartam: bérleti szerződés fennállta

- Az adatkezelők köre: VDSZ tisztségviselői, adatkezelésre jogosult munkavállalók

27.7. Rendezvények

A VDSZ és származtatott jogi személyiségű szervezetei által szervezett rendezvényein készült kép- és hangfelvételek, melyek nem egyedi ábrázolásnak, hanem tömegfelvételnek minősülnek, a VDSZ közzé teheti bárki számára honlapján, közösségi felületén, képfelvételeit digitális és nyomtatott kiadványaiban megjeleníti. Minden más esetben – ahol egyedi ábrázolás történik – kizárólag az érintettek kifejezett és előzetes hozzájárulásával lehetséges kép- és hangfelvételek készítése, közzététele.

- A VDSZ egyes rendezvényeire történő jelentkezéskor a részvétel érdekében az alábbi adatokat kezeli: név, e-mail cím, telefonszám, szervezet neve

- Időtartam: a rendezvény végeztéig, esetenként a rendezvényen elhangzott előadások, különböző anyagok, dokumentációk elküldéséig.

- Az adatkezelők köre: VDSZ tisztségviselői, adatkezelésre jogosult munkavállalók



27.8. Címjegyzék/Hírlevél

A VDSZ tagjai számára közvetlenül küld e-mail tájékoztatókat, melynek célja a tagság tájékoztatása az érdekvédelmi eseményekről, valamint szolgáltatási akciókról. Az elektronikus levelet kizárólag azon tagok részére szabad elküldeni, akik belépési nyilatkozatukban vagy a VDSZ online felületén, weboldalán megadták e-mail elérhetőségüket (önkéntes hozzájárulás).

Ha a tag e-mail címének használatára vonatkozó hozzájárulását visszavonja, részére a továbbiakban elektronikus levél nem küldhető.


27.8 Üdülés

A VDSZ saját tulajdonú balatonszemesi és balatonvilágosi üdülőjében tagjai, munkavállalói és más természetes személyek számára üdülési tevékenységet folytat.
A szobafoglalás során az érintettek a következő adataikat közlik: név, lakcím, telefonszám, e-mail cím, tagkártyaszám
- Az adatkezelés jogalapja: önkéntes hozzájárulás:
- Az adatkezelés időtartama: az üdülés végéig
- Az adatkezelők köre: VDSZ tisztségviselői, adatkezelésre jogosult munkavállalók