Tagszakszervezeteink oldalai (kattints a lenyitáshoz)

Hírek


A sajtóból szemezgettünk. téma: az egészségügyi reform

E?.BIZTOSÍTÁS

Nyakunkon az "egészségügyi és társadalmi katasztrófa"?

MTI / Hírszerzõ, 2007-10-13

A Magyarországon bevezetni kívánt profitorientált biztosítási rendszer nem hozza majd meg a kormányzat által várt változásokat - mondta a Semmelweis Egyetem (SE) Menedzserképzõ Központjának vezetõje szombaton Budapesten, a Professzorok Batthyány Köre által rendezett konferencián.

Sinkó Eszter szerint komoly kockázattal jár egy olyan rendszer bevezetése, amelyhez hasonló a 27 uniós tagállamból csupán kettõben - Hollandia, Szlovákia - mûködik. ?gy fogalmazott: nem szerencsés, hogy Magyarország ezt a fajta biztosítási rendszert választotta.


A szakember nemzetközi szakirodalomra hivatkozva a konferencián elõadásában elmondta: a versengõ alapú rendszerben a betegek ellátáshoz való lehetõsége korlátozottabb lesz, ami abból adódik, hogy a profitra törekvõ társaságok szûkítik, "kiüresítik" majd a szolgáltatások körét. Sinkó Eszter nem látja igazoltnak azt sem, hogy a minõség javul a versengõ rendszerekben és a hatékonyság sem lesz kedvezõbb.


A menedzserképzõ vezetõje kitért arra, hogy aggályos a majdan létrehozandó díjtétel bizottság hatásköre is, hiszen ezen grémium felülírhatná a szolgáltatási csomagokat. Mint mondta: azt sem lehet még a jelenlegi koncepcióból kiolvasni, hogy a megszûnõ Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogutódjának (a tervek szerint az Alapkezelõ) milyen feladatai lesznek, és a magyar államnak mi lesz a szerepe.


Sinkó Eszter véleménye szerint a betegek közötti szelektálás sem zárható ki majd teljes körûen, ezt egy úgynevezett kockázat-kiegyenlítõ alapok létrehozásával lehet kiküszöbölni, azonban ez nagyon költséges.


A tárca koncepciójával kapcsolatban pozitívumként azt emelte ki, hogy a társaságoknak nem lesz lehetõsége csoportos (például munkahelyi, korosztályi) szerzõdéskötésre, továbbá nem folytathatnak kiegészítõ biztosítási tevékenységet.


A konferencián felszólalt Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke, aki kifejtette: elutasítják a tervezett egészségbiztosítási rendszert, és felháborítónak nevezte, hogy az egészségügyi kormányzat egy olyan koncepcióról kezdeményezett velük egyeztetést, amellyel már az elejétõl fogva nem értenek egyet. Az elnök úgy vélte: egészségügyi és társadalmi katasztrófához fog vezetni a rendszer.


Lányi András, az ?lõlánc Magyarországért Mozgalom elnöke hozzászólásában úgy vélte, egy rendszeren belül nem fér össze a szolidaritáson alapuló társadalombiztosítás és a piaci elvû biztosítás. Mint fogalmazott, a jelenlegi koncepció "mindent ígért mindenkinek". Az egyetemi tanár szerint a társaságok a költségek "roppant racionális módszerét fogják bevezetni", amely azt jelenti, hogy kizsákmányolják az egészségügyi dolgozókat vagy elbocsátják õket, ami az ellátás minõségi romlásához vezet majd.


Sipos József történész, az MSZP társadalompolitikai tagozatának tagja utalt arra, hogy a tagozat a napokban tárgyalja meg a tárcakoncepciót, de elõzetesben annyit elmondott, hogy a tagozat várhatóan tartja magát korábbi állásfoglalásához, miszerint az egységes állami egybiztosítási rendszer korszerûsítése lenne helyes. A magántõke szerepét a kiegészítõ biztosítási szolgáltatásoknál tudják csak elképzelni.


Mint mondta: a rendszer korszerûsítése nem járhat a mûködési költségek növekedésével, a betegellátásra fordítható pénzek csökkenésével. A tagozat azt fogja javasolni a szocialista párt frakciójának, hogy szakmai érvekkel felvértezve vegyék fel a versenyt az SZDSZ "noeliberális egészségpolitikai koncepciójával" - fogalmazott Sipos József.


Kopp Mária, a SE Magatartástudományi Intézetének vezetõje elõadásában elmondta: a biztosítás tervezett átalakításával az idõsek, a szegények kiesnek a rendszerbõl, és a betegelégedettség sem fog növekedni. Mint mondta: Magyarországon az emberek elégedettek az orvosokkal, a rendszerrel viszont nem.

Breaking news:

Medgyessy Péter csalódott és rosszkedvû

Hírszerzõ, 2007. október 14.

Medgyessy Péter szerint a jelenlegi magyarországi politika öngerjesztõ, tartósan feszült viszonyokat teremt és a politikusok nem az emberekkel, hanem egymással vannak elfoglalva. A volt szocialista miniszterelnök az MTI-nek adott interjúban hangsúlyozta: arról, ami a politika legnagyobb kihívása és lehetõsége, vagyis hogy az ország miként tud élni az uniós csatlakozásból fakadó elõnyökkel, szó sem esik.

"Az egészségügyi tervezet nem a lakosság érdekét szolgálja"

Hír TV, 2007-10-14

Az új egészségbiztosítási koncepció visszavonását követelik civil szervezetek a kormánytól. Felhívásukban politikai alku eredményének nevezik az új rendszert, amellyel sem a szakmai, sem pedig az érdekvédõ szervezetek nem értenek egyet. Szerintük a tervezet nem a lakosság érdekét szolgálja.

Sokan biztosítás nélkül maradnak, ami egészségügyi-szociális katasztrófához vezet majd. A felhívást a többi között a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Levegõ Munkacsoport, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magyar Orvosi Kamara, a Civil Jogász Bizottság, a Munkástanácsok, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Professzorok Batthyányi Köre is aláírta.

Civilek tiltakoztak az új egészségpénzári rendszer miatt

Hírextra, 2007. 10. 14.

Az alábbiakban felsorolt szervezetek felszólítják az Egészségügyi Minisztériumot, hogy azonnal vonja vissza a 2007. október 8.-án közzétett "AZ EG?SZS?GBIZTOSÍTÁSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA: AZ ?J EG?SZS?GP?NZTÁRI RENDSZER" címû tervezetét!

E szervezetek a tervezet alapvetõ koncepciójával nem értenek egyet, és tudomásunk szerint nincs olyan szakmai, érdekvédelmi vagy civil szervezet, amelyik az egészségügy nyereségérdekelt biztosítók révén történõ átalakításával egyetértene! Vagyis a tervezet a társadalmi akaratot kikerülve, politikai háttéralku következményeként látott napvilágot.
Véleményünk szerint nem a lakosság érdekét szolgáló tervezet megvalósulása esetén egészségügyi-szociális katasztrófa bekövetkezése valószínûsíthetõ. Ezért fordulunk K?VETEL?S?NKKEL a döntéshozókhoz és az ország közvéleményéhez.


Budapest, 2007. október 14.


Nagycsaládosok Országos Egyesülete
Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége
Bencés Diákszövetség
Egészséges Egészségügyért Egyesület
Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete
Egészségügyi Szakdolgozói Kamara
dr. Jánosi Gábor, Hosszútávú Egészségvédõ Program Egyesület
dr. Kádár György, Kárpát-Alpok Alapítvány
Keresztény ?rtelmiségiek Szövetsége
dr. Korányi László, Balatonfürdei Szívközpont Alapítvány
Levegõ Munkacsoport
LIGA Szakszervezetek
Magyar Gyógyszerészi Kamara
Magyar Orvosi Kamara
Morvai Krisztina, Civil Jogász Bizottság
Munkástanácsok
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
prof. dr. Faller József, Professzorok Batthyányi Köre
prof. dr. Kerpel-Fronius Sándor, Professzorok Batthyányi Köre
prof. dr. Lovas Rezsõ, Professzorok Batthyányi Köre
prof. dr. Náray-Szabó Gábor, Professzorok Batthyányi Köre
prof. dr. Prugberger Tamás, Professzorok Batthyányi Köre
prof. dr. Réthelyi Miklós, Professzorok Batthyányi Köre
prof. dr. Szollár Lajos, Professzorok Batthyányi Köre
Simó Endre, Magyar Szociális Fórum
dr. Sipos József
dr. Vasváry Artúrné, Magyar Rákellenes Liga
dr. Völgyesi Miklós, Civil Jogász Bizottság

További információk:
dr. Szabó Endre, NOE elnöke, 70/337-21-51

Az ex hollywoodi sztár egészségügyi törvényjavaslata
STOP/MediPress, 2007. október 13.


Arnold Scwarzenegger, Kalifornia kormányzója a héten nyilvánosságra hozta rég várt törvényjavaslatát, amely azt a közel 7 millió embert célozza meg, akiknek nincs egészségbiztosítása.

A republikánus kormányzó tervei a demokraták javaslatára épül, akik a törvényhozó testület tagjaiként a kormányzó felhívására kerestek megoldást egészségügyi és vízügyi problémákra. A kormányzó ezzel a javaslattal egyidõben az egészségügyi költségek csökkentését is tervezi, amihez az egészségbiztosítás rendszerének megváltoztatására lesz szükség. - írja a MediPress.
"100 óta elõször nálunk van a legjobb esély az egészségügy reformjára, mivel mindenki, aki a problémával foglalkozik, komolyan veszi az ügyet, és ez mindenki elõnyévé válhat." - közölte a sztárkormányzó. Schwarzenegger szerint törvényjavaslata elõmozdítja a még januárban közölt irányelveket, melyek szerint az egészségügyi biztosítás kiterjed majd a becsült 6,7 millió biztosítás nélküli kaliforniaira is.


A törvényjavaslat szerint minden kaliforniai lakosnak kell, hogy legyen biztosítása. A munkáltatóknak egészségbiztosítást kellene nyújtaniuk akalmazottaiknak, és a biztosító cégek nem utasíthatnának vissza biztosítási kérelmeket a jelentkezõ kora vagy egészségügyi múltja miatt. A biztosítást nem nyújtó kisebb cégeknek fizetniük kellene az államnak, amely összeget a kaliforniai szerencsejátékok jövedéki adójának egy részével egészítenék ki. Az alacsony jövedelmûek esetében állami támogatás járna.

A jó biztosító megy leghamarabb csõdbe Az üzleti egészségbiztosítás paradoxona Weborvos, 2007. október 12.

Az egészségbiztosítás reformjának újabb fordulópontjához érkeztünk - írja Dr. Gaál Péter egészségügykutató.

A biztosítási területi egységekrõl szóló kompromisszumos megállapodás sikerén felbuzdulva, az Egészségügyi Minisztérium úgy érzi, szabad kezet kapott a biztosítókkal folytatott további tárgyalásokhoz. Legalább is ezt sugallja az a dolgozat, amelyet a minisztérium honlapján közzétett. Az egészségbiztosítási rendszer átalakításának koncepciójában ugyanis a nyugat-európai országokban példanélküli jogosítványosztogatásnak lehetnek tanúi a dokumentumot szakértõi szemmel olvasó elemzõk. Bár a dolgozat több vonatkozásban önmagának is ellentmond, ?? ilyen például, hogy a biztosítók megváltoztathatják-e az egészségügyi ellátó intézmények finanszírozásának módját, vagy sem ?? a társadalombiztosítási rendszerbe belépõ magánbefektetõk, a tervezet szerint, lényegében teljes kontrollt gyakorolhatnak majd, mind a rendszer bevételi, mind pedig a kiadási oldala felett. A korábbi nyilatkozatokkal ellentétben például kikerülhet a parlament ellenõrzése alól a szolgáltatáscsomag meghatározása (egy ún. Díjtétel Bizottság bõvítheti, illetve szûkítheti majd a finanszírozott ellátások körét), beleszólásuk lesz a pénztárak bevételét jelentõ fejkvótaköltségvetés kiszámításának módjába, megválaszthatják majd, hogy melyik szolgáltatóval kötnek szerzõdést, részt vesznek a szolgáltatások árának meghatározásában és a központilag egyeztetett ártól 10 százalékkal felfelé, de lefelé is eltérhetnek. Megtagadhatják a betegtõl, hogy saját maga válassza meg a neki szimpatikusnak tartott szakorvost, illetve kórházat, és szabad kezet kaptak abban is, hogy milyen módszerrel fogják korlátozni a ??felelõtlenül költekezõ" gyógyító orvosokat. Meghatározhatják például azokat az eljárásrendeket, amelyek alapján kell majd nyújtania az ellátást az egészségügyi intézményeknek és megtagadhatják a pénz kifizetését, ha mégsem ezek szerint történt a beteg ellátása.

Ezekkel a jogosítványokkal felvértezve bármibõl aranyat lehet csinálni. Látszólag nem kérdés tehát, hogy erre a lehetõségre ugrani fognak a biztosítók. Vagy mégsem?

A dolgozat napvilágra kerülése utáni biztosítói nyilatkozatokból inkább a meglepetés, mintsem a visszafogott megelégedettség tükrözõdött. Az egyik nyilatkozó õszintén elismerte, hogy a koncepció túl biztosítóbarát, miközben a betegek érdekének védelmével alig foglalkozik. ?gy tûnik, a magánbefektetõket, mint dörzsölt piaci szereplõket éppen az bizonytalanította el, hogy kívülrõl nézve túl szép a menyasszony. Ha ennyire erõltetetten akarja nyélbe ütni a házasságot az örömapa, ha minden képzeletet felülmúló a hozomány, akkor valami biztos nem stimmel a ruha alatt.

Valóban így van. A koncepció alapjaival van gond. A társadalombiztosítási rendszereket ugyanis elméletileg és a gyakorlati tapasztalatok alapján sem lehet üzleti alapon úgy mûködtetni, hogy azzal mindenki jól járjon. A magas színvonalú, könnyen hozzáférhetõ ellátás ugyanis sok pénzbe kerül. Az a biztosító, amelyik az ellátás minõségének emelésével, illetve a hozzáférés javításával próbál meg ügyfeleket toborozni, elsõsorban azokat nyeri meg magának, akik komoly betegek, ellátásuk tehát sok pénzbe kerül, jóval többe, mint amennyit ezekért a biztosítottakért a központi alapból a pénztár várhatóan kap. A legjobban mûködõ pénztár megy majd legelõször tönkre. Ez a társadalombiztosítás kereteibe erõltetett nyereségérdekelt egészségbiztosítás paradoxona. Az üzleti érdek a betegek megnyerése helyett azt diktálja, hogy a verseny az egészségesekért, illetve a csak alkalomszerûen beteg emberekért folyjon, mert ezek után az emberek után fizetett díjjal szemben nem, vagy csak minimális kiadás áll. Az igazán betegek egy ilyen rendszerben csak veszteséget jelentenek, az üzleti egészségbiztosítás tehát nem mûködtethetõ minden fogyasztó megelégedésére. Ez az a paradoxon, amelyet a tapasztalt biztosítói képviselõk valószínûleg már felismertek: választaniuk kell, hogy vagy a pénzügyi eredményüket teszik kockára, vagy pedig jó hírnevüket.

Ez az a paradoxon, amirõl az SZDSZ és a minisztérium szakértõi azonban nem hajlandók tudomást venni. A korábbi szakértõi anyagokhoz hasonlóan, ebben a legújabb dolgozatban is szinte már kényszeresen ismételgetik a biztosítók közötti verseny minõséget, illetve hozzáférést javító hatásait, pedig ezeknek a cáfolatához nem szükséges az egészségügy közgazdaságtanának bonyolult összefüggéseit érteni. Vegyük például a várólisták esetét.

A minisztériumi tervezet arról ír, hogy a pénztárak majd azzal fognak versenyezni az ügyfelekért, hogy a várakozási idõt lerövidítik. Ennek az érvelésnek a hibája nagyon egyszerûen bemutatható. Képzeljük el, hogy mi történne akkor, ha egy pénztár azzal próbálna meg ügyfeleket magához csábítani, hogy a csípõprotézis mûtéteket fél-egy éven belül elérhetõvé teszi a várakozók számára, szemben mondjuk az országosan átlagos 5 éves várakozási idõvel. Kik lesznek azok az emberek, akik egy ilyen akció eredményeként azonnal megpróbálnak biztosítót váltani? Természetesen azok a krónikus mozgásszervi problémával küszködõ betegek, akik csípõprotézis beültetésére szorulnak, illetve azok, akiknek a közeljövõben erre várhatóan szükségük lesz. Az ellátáshoz való hozzáférés javításával tehát a pénztár saját pénzügyi helyzetét rontja, mert tömegesen nyeri meg magának azokat, akik igazán betegek és drága ellátásra szorulnak. Ez vajon miért lenne érdeke bármely nyereségérdekelt gazdasági szereplõnek? Ellenvetésként felmerülhet, hogy a rövidebb várólista az egészségesek számára is vonzó lehet. Ez valóban így is van. Irreális feltételezés azonban azt gondolni, hogy az egészséges emberek azzal fogják az idejük egy jelentõs részét tölteni, hogy az egyes pénztárak különbözõ egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó várólistáit böngészik, és ezeknek az információknak a birtokában évrõl-évre biztosítót váltanak. Egyáltalán: egy egészséges ember számára van-e egyértelmû választási lehetõség, ha a különbözõ ellátásokkal kapcsolatos várólisták különbözõ biztosítóknál a legrövidebbek? Melyik várólistára érdemes bemozdulnia egy olyan egészséges embernek, akinek fogalma sincs arról milyen szolgáltatásra lesz majd szüksége? Ráér majd akkor dönteni, ha ténylegesen megbetegszik, akkor viszont már csatlakozik a (társadalmi célokkal egyébként összhangban mûködõ, tehát jó) biztosítót csõdbe vivõ betegek táborához.

Mi hát a megoldás? Feloldható-e egyáltalán ez a paradoxon? Természetesen van megoldás, de ezt nem az üzleti befektetõk finanszírozói oldalra történõ bevonásától remélhetjük. Olyan rendszert lenne célszerû kialakítani, amely a meglévõ társadalombiztosítási keretek között az ellátásszervezést magukra az egészségügyi intézményekre építi és az ellátásszervezést anyagilag is ösztönzi egy, a tényleges egészségügyi kiadásokra építõ fejkvóta-költségvetés, illetve az ebbõl származó megtakarítások segítségével. A magánbefektetõk helyett miért ne élhetnének az egészségügyi dolgozók jobban akkor, ha az egyes betegek ellátása mellett odafigyelnek arra is, hogy megszûnjön a szervezetlenségbõl, a tudatlanságból, vagy éppen a korrupciógyanús ügyletekbõl származó pazarlás?

a szerzõ egyetemi oktató, egészségügykutató
(Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképzõ Központ)

''Azt tudom felhívni, aki benne van a telefonomban'' weborvos, 2007. október 14.

Kincses Gyula szerint az egészségbiztosítás nem a családi ezüst utolsó darabja, amit némi apróért áruba bocsát az állam. Interjú az Egészségügyi Minisztérium államtitkárával.

A miniszter, a kabinetfõnök, s ?n egyaránt köthetõ a veresegyházi Misszióhoz, az onnan kiindult irányított betegellátási modellhez és a közvéleményben mindezek spiritusz rektorának tartott Somody Imre vállalkozóhoz. Mindez csupán a véletlen mûve lenne?


- Ahogy mondani szokták, azt tudom felhívni, aki benne van a telefonomban. Matejka Zsuzsát például nem Veresegyházáról ismerem, az SZDSZ ?gyvivõ Testületének tagjai pedig ?? akik erre a posztra jelöltek ?? nem veresegyháziak, s a Misszióhoz sincs semmi közük. Megtagadni természetesen nem akarom Somody Imrét, de itt nem õ mozgatja a szálakat, amennyiben a kérdése mögött ez húzódna meg. A minisztériumot nem Somody Imre irányítja, bár ahhoz kétségtelenül köze van, hogy veresegyházi lakos lettem, hiszen a települést annak idején akkor és úgy ismertem meg, hogy benne voltam a Missziót, az irányított betegellátást, mint koncepciót kidolgozó csapatban. Intézményesült formáikhoz azonban már nem kötõdtem.

Sokan igencsak furcsállják az MDF-tõl a szabaddemokratákig futó pályáját, különösen annak SZDSZ-es végpontját.


- Amióta 1988-1989-ben elkezdtem egészségpolitikával foglalkozni, a rendszer átalakítása, megreformálása érdekel. Szerintem ebben konzekvens és egymásra építkezõ ívet viszek, amiben nincsenek cikk-cakkok, vargabetûk. Az pedig a körülményektõl függött, hogy melyik kormányzati ciklusban vállaltam csak szakmai, vagy ehhez társulva politikai szerepet is.

Ha lassan is, de kezdünk megismerkedni a bevezetni tervezett több biztosítós rendszer körvonalaival. Amennyiben jól sejtem, zártkörû részvénytársaságokként jelennek majd meg a licit gyõztesei ?


-?. így van?


? az állami 51 százalékos tulajdonosi részvétel mellett, 49 százalékot birtokolnak majd. A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint azonban messze nem olyan döntõ e 2 százaléknyi különbség, mint amennyit az eddigi kommunikáció során elhitetni akartak. A részletek ördöge az alapító okiratban rejlik, abban például, hogy kap-e osztalék, vagy szavazatelsõbbségi részvényt a biztosítási piacon megjelenõ befektetõ.


- A Parlament dönthet úgy, hogy bizonyos, a mûködéssel kapcsolatos operatív jogokat átruház a kisebbségi tulajdonosra. De ezt akkor a magyar Országgyûlés teszi, s nem mutyiban, háttéralku keretében történik. A gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében valóban meg lehet osztani bizonyos jogokat, de ezeket a többletjogokat nem lehet kizsarolni, erõszakkal elvenni. A többségi tulajdonosnak döntõ szava marad, hogy csak egy példát említsek, az igen fontos Díjtételi Bizottságban. Mindezek mellett nem igazán életszerû az az elgondolás, hogy a kisebbségi tulajdonos fektessen be egy csomó pénzt, aminek mûködésére, mûködtetésére, felhasználására semmiféle hatással nem lehet, miközben ez az egész azért történik, hogy egy másfajta szervezeti kultúra, s tudás jelenjen meg az egészségbiztosítási rendszerben. Ez a történet nem arról szól, hogy eladjuk az összes családi ezüstöt, dobra verjük a még megmaradt társadalombiztosítást, hogy az állam némi többletpénzre tegyen szert. Az a cél, hogy hatékonyabbá váljon a rendszer, ügyfélbarát legyen a mûködése, s ebben hadd vállaljon feladatot az, aki ért hozzá.

Lehet már tudni, hogy milyen menedzsment jogokat kapnak a befektetõk?


- Errõl még nincs végleges döntés. Nem lennék egyébként meglepve, ha számos kérdés a parlamenti szakaszban dõlne csak el.

Elképzelhetõ, hogy késõbb, a felvásárlások nyomán az induló, maximum 14-bõl 3-5 pénztár marad csak a piacon?


- Nemzetközi tapasztalatok szerint a gazdaságos üzemméret elérése érdekében idõvel valóban bekövetkezik egyfajta koncentráció, ám a német és a szlovák példák egyaránt azt mutatják, hogy a fúziók, vagy felvásárlások sora csak egy határig megy. Ennek az az oka, hogy nem csupán a gazdaságos, hanem az optimális üzemméret elérése is cél. Megeshet ugyanis, hogy bár egy üzemméret fölött stabil a mûködés, de a bürokratizálódó, megmerevedõ struktúrájú szervezet közben elveszíti rugalmasságát, gyors reagáló képességét, vagyis épp legvonzóbb tulajdonságait.

Amennyiben a licit és toborzás eredményeként megalakuló pénztárak létszámának jelenlegi felsõ határát, a 2 millió lakost vesszük, akkor könnyû kiszámítani: lényegében öt pénztárral számolnak.


- Ebbõl az következik, hogy legalább öt pénztár megalakulására számítunk, hiszen a 2 millió lakos pénztáranként a felsõ határ. Nem gondoljuk, hogy a most alakuló rendszer az idõk végezetéig érintetlen marad. A kereteit gondoljuk tartósnak és véglegesnek, az egyes részletszabályok viszont nyilván idõvel, a bekövetkezõ változásokhoz igazodnak.

Ha már a jognál, s a változó szabályoknál tartunk: ez nem Németország vagy Hollandia, ahol az állampolgárok évszázadok óta jogkövetésre szocializálódnak, s ott az sem divat, hogy maguk a törvényalkotók relativizálják törvényeiket. A hazai jog- és szabálytisztelet problémája az elmúlt hónapok vitáiban is felvetõdött a biztosítottak közötti esetleges válogatás, a kockázatszelekció kapcsán.


- A parlamenti ellenzék és a szakmai szervezetek éles kontroll alatt tartanak bennünket. Természetesen tudom, hogy hol vagyunk, de azért érdemes egy pillantást vetnünk a jelenlegi gyakorlatra, s feltenni a kérdést: mihez képest jelentkeznek az említett kockázatok? Megértem az elemzõk felvetését, ám a kiválogatástól való félelmük szerintem akkor lenne megalapozott, ha mi most valami hihetetlenül igazságos, méltányos és mindenki számára egyenlõ ellátást nyújtó rendszerben élnénk, amit meggondolatlanul kockára teszünk. Csakhogy ez nem így van. Sokan nem tudják, vagy nem akarják tudomásul venni a létezõ igazságtalanságokat, s amíg nem látjuk ?? vagy nem akarjuk látni ?? addig korrigálni sem lehet.

A miniszter néhány napja 2 százalékos profitmarzsról beszélt. Mivel az

"Minden harmadik alkalommal mi álljuk vizitdíját!"

Kisokos az új egészségbiztosításhoz (1.rész)

Mi alapján válasszunk egészségpénztárat?

Hírszerzõ, 2007-10-10

A tervek szerint jövõ nyáron új helyzettel kell szembesülniük az állampolgároknak, beindul a kampányharc, hogy melyik egészségpénztár tagjai legyünk. A Hírszerzõ kisokosából megtudhatja, mikor mit kell tennie az embernek az új rendszerben, mi alapján válasszon pénztárat és milyen ajánlatokkal bombázhatnak minket az "új OEP-ek".

"Ha hozzánk jön, minden harmadik vizitdíját mi álljuk!", "Válassza a mi egészségpénztárunkat, és akkor évente egyszer teljesen ingyen fogászati szûrõvizsgálatra mehet!" - egy év múlva már valószínû, hasonló reklámokkal találjuk szemben magunkat.
Jövõre ugyanis már csak részben fogja az állam a kezünket, ha akarjuk, akkor szabadon dönthetünk, melyik pénztárhoz csatlakozunk. Hogy megkönnyítsék, vagy épp megnehezítsék helyzetünket, jövõ júliusban indul az úgynevezett tagtoborzási idõszak, amikor 10-12 pénztár közül választhatunk aszerint, hogy melyiknek a portékája tetszik nekünk jobban.
A három hónapos toborzási idõszakban bármelyik pénzárat választhatjuk, de elõtte már tudni fogjuk, hogy melyik megyében melyik pénztár lesz érdekelt. A toborzási idõszakban országos kampány indul a polgárokért, kivéve Budapesten, ahol csak négy társaság kap jogot arra, hogy begyûjtse a potenciális tagokat.
Kevesebbet biztosan nem fizetünk
Azt le kell szögezni, hogy a járulék mértéke nem változik, továbbra is mindenki jövedelemarányosan fizeti a társadalombiztosítást. Azt tehát egy pénztár sem mondhatja, hogy a "mi tagjaink kevesebb járulékot fizetnek", a társaságok csak többletszolgáltatásokkal licitálhatnak a másikra. Az egyik például vizitdíj-mentességet ajánl, a másik pedig szûrõvizsgálatokat kínál.


A jövedelemarányosan befizetett járulékért mindenki ugyanazt az ellátást kapja, azt amit most is. Az egészségügyi tárca tervezete szerint három ellátási csomagot határoznak meg: az egyik az alapcsomag, melybe a közegészségügy, a járványügy, az anya- és csecsemõvédelem, mentés, életveszély elhárítása tartozik. Ez mindenki számára jár, senkit nem hagynak az út szélén meghalni egy baleset után, mert nincs biztosítása.
A biztosítási csomag, melyet most mindenki megkap, csak azoknak fog járni, akik fizetnek járulékot. Ebbe tartozik tulajdonképpen minden más, ami elé nem tehetõ oda az extra szó.
Ezzel szemben az extra csomagba tartozik, az extrém sportolás következtébõl eredõ sérülés, a foglalkozás-egészségügy, az extra szoba, extra ebéd és extra nõvér. Ezekre lehet úgynevezett kiegészítõ biztosítást kötni. Gondolhatnánk azt, hogy a pénztárak csak azoknak a gazdagabb polgároknak a kegyeit fogják keresni, akik meg tudják fizetni a kiegészítõ biztosítást. A készülõ tervezet szerint azonban nem reklámozhatja ezeket a szolgáltatásokat egy pénztár sem. Elméletileg tehát nem ütközhetünk olyan reklámba, hogy plusz havi 20 ezer forintért X egészségpénztár egyágyas kórházi szobát ajánl. Igaz a tervezet hagyott egy kiskaput, mely szerint bár kiegészítõ biztosítási tevékenységet nem folytathatnak a pénztárak, de a tagok kérésére ajánlhatnak számukra kiegészítõ biztosítókat.
Az általunk megkérdezett biztosítók egyébként épp fordítva gondolkodnak. Azt a régiót próbálják megszerezni, ahol viszonylag kevesen járnak orvoshoz. Számukra az egyik legkedvezõbb az észak-magyarországi régió, ahol idõsebbek laknak, tehát magasabb fejkvótát, több pénzt kapnak az emberek után, viszont kevesebbet kell költeni az ellátásra, mert az ott élõk ritkán járnak orvoshoz.
Akadnak kiskapuk
Az elképzelés szerint a pénztárak egyébként nem szelektálhatnak az emberek között. Ha valaki mindenképpen ahhoz a pénztárhoz szeretne tartozni, akkor mindenképpen fel kell õt venni. Tiltani fogja a törvény a munkahelyi csoportos toborzást és a célzott toborzást is. Így nem lehetséges, hogy direkt marketinggel - névre szóló levél, telefon - egy-egy korosztályt, lakosságcsoportot célzottan megkeressen a pénztár. A pénztárak az egészségi állapot szerint sem válogathatnak az emberek között, nem kérhetnek el erre vonatkozó leleteket sem.
Persze a külföldi példákból kiindulva nem kell félteni a biztosítókat. Franciaországban és Németországban például úgy szelektáltak a polgárok között a társaságok, hogy azokon a területeken, ahol nem akartak biztosítottat, nem nyitottak ügyfélszolgálatot csak az interneten keresztül lehetett szerzõdést kötni.
Toborzás és maradás
Tegyük fel, hogy a tagtoborzás idõszaka után, jövõ szeptemberben sem sikerül egészségbiztosítási pénztárat választani. A biztosításból senki sem marad ki, azok, akik nem tudtak dönteni, automatikusan a lakóhelyükön illetékes pénztárhoz kerülnek. Az országot ugyanis felosztják a pénztárak között, a befektetõk egy licit során vásárolhatnak be megyéket. Az lesz tulajdonképpen az õ bázisuk.
Az igazi harc az emberekért azonban 2009 õszén indul. Akkor lesz ugyanis az elsõ alkalom, hogy elhagyjuk a választott vagy a kapott pénztárat, s helyette máshoz szerzõdjünk. Abban a kampányidõszakban már a kórházak, szakrendelõk minõségi mutatói is elvileg rendelkezésre állnak, így már az alapján is szelektálhatunk a pénztárak között, hogy jobb vagy rosszabb kórházba küldenek.
Nem változik a fizetési mód
2008 õszén tehát már biztosan valamelyik pénztár tagjai leszünk, innentõl kezdve azonban hátradõlhetünk, a tb befizetése ugyanúgy mûködik, mint ma. A munkáltató fizeti be a járulékot az APEH-nak, mely a Kincstárnak továbbítja a befizetett járulékot. Az OEP jogutódja, az Alapkezelõ számolja ki a fejkvóta alapján, hogy melyik pénztárnak mennyi pénz jár a járulékokból. Ezután a Kincstár átutalja az összeget a pénztáraknak, melyek abból gazdálkodhatnak
A következõ részbõl megtudhatja, hogyan változik az egészségügyi ellátás, a beutalás és a kórházak helyzete.

Többet is utazhatunk a kórházba

kisokos az egészségbiztosításhoz (2. rész)

Mit kell tudni az új rendszerrõl?

Hírszerzõ, 2007-10-12

Több utazást, kevesebb ágyat, de akár kevesebb kórházat is eredményezhet az új biztosítási rendszer. Cserébe viszont elméletileg szebb kórtermeket és gyorsabb gyógyulást kapunk. A Hírszerzõ kisokosából megtudhatja, hogyan befolyásolja a pénztár, hogy mikor, hol, milyen orvosi ellátást kapunk.

Ha egy év múlva bemegyünk egy kórházba, elképzelhetõ, hogy a kórterem egyik betege forró teát szürcsölget és finomabb ebédet kap, mint a másik, bár mindketten vakbélmûtétre várnak. Az egyik beteg ugyanis X egészségpénztár tagja, és õt a finomabb koszttal csábította magához a pénztár, de az is elképzelhetõ, hogy kiegészítõ biztosítást kötött az extra táplálék reményében. Viszont a vakbélmûtétet ugyanúgy fogják elvégezni mindkét betegen - legalábbis ezt várja az Egészségügyi Minisztérium a több-pénztáras rendszertõl.
Az új egészségbiztosítási rendszerben azonban sok új dolgot kell megtanulnunk, nevezetesen, hogy nem mehetünk abba a kórházba, amelyikbe akarunk. Hozzá kell tenni, hogy elméletileg ez most is így van, de ha valódi biztosítás lesz Magyarországon, akkor valószínûleg jobban ellenõrzik majd a betegutat, mint most az OEP.
Mitõl lesz költséghatékony?
Az átalakulást követõ féléves átmeneti idõszakban a pénztárak minden kórházzal, szakrendelõvel és háziorvossal kötelesek szerzõdést kötni. Fél év múlva azonban már szelektálhatnak az egészségügyi szolgáltatók között. A tervek szerint a minõségi mutatók alapján döntik el a pénztárak, mely intézményekkel kötnek szerzõdést. A több-pénztáras rendszert bírálók szerint viszont az ár alapján fognak szelektálni: amelyik olcsóbban és költséghatékonyabban lát el egy "vakbeles" beteget, azzal fognak szerzõdést kötni.

A tervek szerint ez elvileg lehetetlen lesz, mivel minden évre fix összegben határozzák meg a szolgáltatási díjakat. A pénztár azonban dönthet úgy, hogy úgynevezett preferált szerzõdést köt egy kórházzal, azaz az alapdíjhoz képest fizethet 10 százalékkal többet vagy épp kevesebbet. Az ellenzõk szerint ezzel rábírhatja az intézményt, hogy olcsóbban "dolgozzon". Másrészt a költséghatékonyság szerintük azt is jelentheti, hogy bizonyos vizsgálatokat elhagynak.
Az egészségügyi tárca szerint viszont a költségek lefaragása abból is eredhet, hogy nem végeznek el párhuzamos vizsgálatokat, azaz nem vesznek kétszer vért a betegtõl, hogy felállítsák a diagnózist.
Közgazdászok úgy vélik, hogy a profitérdekeltség miatt hosszabb várólistákra számíthatunk majd. A kormány azonban ezt is szabályozni akarja: nemcsak intézményi, hanem pénztári várólisták is lesznek. Ha a pénztári várólistán több beteg szerepel az országos átlagnál, akkor az egészségbiztosítási felügyelet megbüntetheti a társaságot, de kötelezheti arra, hogy mindaddig nem vehet ki profitot, amíg el nem látja a várólistáján lévõ betegeket.
Többet utazunk
A jövõben tehát a pénztár fogja meghatározni, hova kell mennie a betegnek, s ez valószínûleg több utazással is jár. Hogy a közeli kórházba is mehessen a beteg, ezért a területileg illetékes intézménnyel köteles szerzõdést kötni a pénztár.
Tegyük fel, hogy egy salgótarjáni férfit vakbélmûtéttel kell megoperálni. A férfi dönthet úgy, hogy a helyi kórházban mûtsék meg, de a pénztár mondhatja, hogy inkább a balassagyarmati kórházba kellene mennie, mert az ottani mutatók alapján gyorsabban felépül. A pénztár azt is felajánlhatja, hogy ha a távolabbi kórházba megy, akkor állják az utazás költségét.
Amennyiben a beteg olyan kórházba szeretne menni, amellyel a pénztárnak nincs szerzõdése, akkor elõzetes hozzájárulást kell kérnie a pénztártól, hogy így is kifizeti az ellátás költségeit. Sürgõsségi, életmentõ beavatkozást azonban minden kórházba meg kell kapnia a betegnek, a pénztára azt köteles kifizetni.
Háziorvost viszont nem kell váltanunk, abba nem szólhat bele a pénztár. A társaság köteles lesz valamennyi olyan háziorvossal, házi gyermekorvossal szerzõdést kötni, ahová tagjai bejelentkeztek, akkor is, ha csak egyetlenegy betege van bejelentkezve egy adott háziorvoshoz.
A háziorvos viszont csak olyan szakrendelõbe küldheti a pácienst, amellyel a pénztára szerzõdést kötött. Amennyiben az orvos olyan helyre akarja beutalni a beteget, mellyel a pénztár nem szerzõdött, akkor az orvosnak a beutaló kiállítása elõtt erre jóváhagyást kell kérnie.
A rendszer újdonsága, hogy a háziorvos akár magánorvoshoz is beutalhatja a beteget. A pénztár ugyanis többletszolgáltatásként átvállalhatja a magánorvosi számlák részben vagy egészben történõ kifizetését is.
Felmerül a kérdés, hogy ki fogja finanszírozni a drága beavatkozásokat és a transzplantációt. A pénztáraknak kötelezõ lesz befizetniük bizonyos összeget egy közös alapba, amelybõl fizetni tudják ezeket a mûtéteket. Hogy pontosan mennyit kell majd az alapba befizetniük, azt a pénztárak határozzák meg.
Kevesebb kórházi ágy lesz
Nehéz helyzetbe kerülnek azonban a kórházak. Nekik ugyanis keresni kell a pénztárak kegyeit, hogy szerzõdést kössenek velük. Sõt azt is figyelembe kell venniük, hogy általános vagy úgynevezett preferált szerzõdést akar velük kötni a biztosító. Az utóbbi esetben ugyanis a pénztár akár az elõre meghatározott, fix alapárnál többet is fizethet egy-egy szolgáltatásért a kórháznak.
A kórházaknak továbbá azt is el kell érniük, hogy minél több ágyat, kapacitást lekössenek a pénztárak. Az új rendszerben ugyanis valóra válhat Mikola István víziója, hogy bezárhatnak bizonyos kórházakat. Elképzelhetõ ugyanis, hogy valamilyen okból egy pénztár sem köt szerzõdést az adott intézménnyel, de a legéletszerûbb, hogy kevesebb ággyal fognak mûködni a kórházak. Jelenleg az OEP minden kórházi ágyat finanszíroz, függetlenül a kihasználtságtól. Az új rendszerben viszont a pénztár eldöntheti, melyik kórházba hány ágyra köt szerzõdést.
Jó hír viszont, hogy 2010-tõl eltörlik a gyûlölt teljesítményvolumen-korlátot (tvk), hiszen a pénztárak saját maguk dönthetnek arról, melyik kórházzal, milyen feltételek mellett, mennyi kapacitást "vesznek". 2008-ban még biztosan megmarad a tvk, de sokkal rugalmasabb lesz: kiemelt betegségcsoportok, mint az onkológia, a kardiológia, a gyermek-, és sürgõsségi ellátás továbbra is elsõbbséget kapnak. 2009-ben az év elején még lesz tvk mindaddig, amíg a pénztárak meg nem kötik az új szerzõdéseket.

Ki ajánl többet Zala megyéért?

Így tör be a magántõke az egészségügybe

Kisokos az egészségbiztosításhoz (3. rész), 2007-10-13

Kalapács alá kerül minden megye, a befektetõk ugyanis nyilvános aukción vásárolhatják be magukat a több-pénztáras egészségügyi rendszerbe. A Hírszerzõ sorozatából megtudhatja, hogyan alakulnak meg a pénztárak, milyen jogaik lesznek a magánbefektetõknek, és egyáltalán mit jelent a fejkvóta.

"Ki ajánl többet Zala megyéért? Elõször, másodszor, harmadszor? Zala megyét elvitte az X biztosító. Következõ aukciós ajánlatunk Vas megye" - jövõ tavasszal ez fog elhangozni azon a nyilvános aukción, melyen a befektetõk bevásárolhatják magukat egy-egy megyébe.
A pénztárak ugyanis licitálni fognak az egyes megyékre, hogy ott megszerezzék a szolgáltatási jogot. Hiszen azon lakosok, akik nem tudnak maguknak pénztárat választani, automatikusan a területükön illetékes társasághoz kerülnek.
Kalapács alá kerülnek a megyék
A több-pénztáras rendszerbe való bekerülés egyébként igen bonyolult lesz a potenciális befektetõk számára. Elõször egy elõminõsítõ eljáráson dönti el az egészségügyi tárca, hogy alkalmas-e egyáltalán a befektetõ a licitálásra. Vizsgálják többek között, hogy mekkora tõkével rendelkezik a cég, és hogy megvan-e a kellõ egészségügyi tapasztalata.

Ha a befektetõ megkapta a jogot a licitálásra, akkor kétnapos aukció során vásárolhatja be magát a rendszerbe. Ahhoz, hogy mûködhessen, minimum 500 ezer, de maximum másfél millió lakost kell "megvásárolnia". Ez azt jelenti, hogy minimum két megyét kell megszereznie a licit folyamán, hiszen legtöbb megyénk 2-300 ezer lakosú. Ez alól a 22 meghirdetett területbõl csak nyolc kivétel: a központi régió négy területe, Békés megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye. További feltétel, hogy legfeljebb két egymás melletti megyét vehet meg magának a befektetõ, ezzel akarják ugyanis garantálni, hogy ne alakuljanak ki monopóliumok.
A kikiáltási árat úgy határozzák meg, hogy az Egészségügyi Minisztérium minden emberre meghatároz egy fix árat. Ahány lakosú az adott megye, annyiszor x ezer forint lesz az adott terület kikiáltási ára. A kormány egyébként a licitbõl 50-100 milliárdos bevételt vár, melynek nagy részét az egészségügyre fordítják.
De nézzünk egy példát. X befektetõ úgy dönt, hogy Nyugat-Magyarországon szeretné magának kialakítani bázisát. Az aukción megszerezte Zala megyét és Vas megyét, ez számára elegendõ, hiszen biztosította az alsó határt. A két megye tulajdonképpen összeolvad, a magánbefektetõ megszerezte a 49 százalékos kisebbségi tulajdont, mellé az állam pedig beszáll többségi tulajdonosnak. Így létrejön X egészségbiztosítási pénztár.
De jön a toborzási idõszak, amikor beindul a lakosokért a harc. X egészségpénztárnak stratégiát kell választani: dönthet úgy, hogy védekezni fog, és nem hagyja, hogy a területén élõk átpártoljanak egy másik pénztárhoz. De határozhat úgy is, hogy számára nem elegendõ az a két megye, ezért országos toborzásba kezd, hogy minél több ügyfelet szerezzen magának.
2009 õszére, a toborzási idõszak után feláll a pénztárrendszer végleges struktúrája. A feltételek változnak, csak azok a pénztárak kapnak mûködési jogot, akiknek 250 ezer tagjuk van. Ha az egyik pénztár elveszítette ügyfelei nagy részét, a "szabad rablás" után csak 200 ezer tagja maradt, kénytelen eladni a társaságát. Így elõfordulhat, hogy végül nem az általunk választott pénztárhoz kerülünk, mert azt végül eladták Y egészségpénztárnak.
Jól is járnak, meg nem is
A megalakuló kötelezõ egészségpénztárak fõ feladata a betegellátás megszervezése és a kórházak finanszírozása lesz. A pénztár egy fél éves átmeneti idõszakban minden egészségügyi intézménnyel köteles szerzõdést kötni, utána viszont szelektálhat köztük. A kiválasztott kórházakkal köthetnek általános vagy preferált szerzõdést. Utóbbi azt jelenti, hogy a központilag meghatározott szolgáltatási áraktól negatív és pozitív irányba eltérhet.
Az eddig ismertetett tervezet szerint igaza van Mikola Istvánnak és Horváth Ágnesnek is. ?gy tûnik ugyanis, hogy egyrészt sok mindent megkövetelnek a befektetõktõl, cserébe ugyanakkor számos szakmai döntést is meghozhatnak.
A befektetõk számára negatívum, hogy rengeteg pénzt kér tõlük az egészségügyi kormányzat. Egyrészt a licit folyamán milliókat kell fizetniük azért, hogy jogot szerezzenek egy bizonyos területen a szolgáltatásra és a toborzásra. Majd a megalakuló pénztár tulajdonosi hányadának arányában tõkésíteni kell a céget. A tervek szerint azonban az állam nem menti meg, sõt magára hagyja a pénztárat, s vele együtt a magánbefektetõt. Amennyiben nem tud kijönni a fejkvótákból befolyó pénzbõl, úgy a zsebükbe kell nyúlniuk, s a tõketartalékból kell állniuk a különbözetet. Így az állam áthárítja a pénztárakra a mindig lyukas egészségügyi pénzeszsákot. Ráadásul bizonyos ideig nem is vehetnek ki profitot a cégbõl. A pénztárak mûködési költségét egyébként a törvény az éves Egészségügyi Alap bevételhez viszonyítva 4 százalékban maximálja.
Mikola István szerint viszont a magánbefektetõk fogják irányítani az egész rendszert. Bár ez ennyire élesen nem mondható ki, de valóban döntõ befolyása lesz a kisebbségi tulajdonosoknak a pénztár irányítására. Hogy a döntõ befolyás mit jelent, még csak most dolgozza ki a tárca, de elképzelhetõ, hogy a kisebbségi tulajdonos adhatja a vezérigazgatót.
Két másik fontos garancia a magánbefektetõknek, hogy a pénztárak részt vesznek a Díjtétel és a Fejkvóta bizottságok munkájában. Elõbbi testület feladata, hogy meghatározza, hogy milyen ellátások tartoznak a biztosítási csomagba, illetve kiszámítsa évenként az egyes szolgáltatási díjakat. Például, hogy a pénztárnak mennyit kell a kórháznak fizetni egy vakbélmûtétért. A fejkvóta bizottság pedig - ahogy neve is mutatja - meghatározza a fejkvótát.
Mibõl gazdálkodnak a pénztárak?
Az új rendszerben a pénztárakhoz tartozó biztosítottak nem a járulékukat, hanem az úgynevezett fejkvótát viszik magukkal. A munkáltató fizeti be a járulékot az APEH-nak, mely azt a Kincstárnak továbbítja. Az OEP jogutódja, az Alapkezelõ számolja ki a fejkvóta alapján, hogy melyik pénztárnak mennyi pénz jár a járulékokból. Ezután a Kincstár átutalja az összeget a pénztáraknak, melyek abból gazdálkodhatnak.
A fejkvóta tulajdonképpen az egészségügyi igénybevételi adatokra épül: figyelembe veszi többek között a kort, a nemet, a lakhelyet és az egészségügy állapotot. Általánosságban elmondható, hogy egy idõs ember fejkvótája lényegesen több mint egy fiatalé. A kritikusok szerint viszont a fejkvóta-rendszer nem elégséges ahhoz, hogy kompenzálja az egyes ügyfelek élethelyzetébõl adódó hátrányokat.

?j biztosítási rendszer:

nézze meg mi marad, mi változik!

Hírszerzõ, 2007-10-08

Változhat a területi ellátási kötelezettség és a beutalási rend is az új egészségbiztosítási rendszerben. A pénztárak ugyanis köthetnek szerzõdést új, a rendszerben addig nem szereplõ kórházzal vagy szakrendelõvel, sõt magánorvosokkal is.

Ha egy pénztár új kórházat vagy szakrendelõt von be a rendszerébe, módosul a meglévõ intézmények ellátási kötelezettsége, tehát elképzelhetõ, hogy a korábbiaknak kisebb területrõl, kevesebb beteget kell ellátniuk. Az Egészségügyi Minisztérium koncepciója szerint azonban azt nem teheti meg egy pénztár sem, hogy nem fizeti ki annak a szolgáltatónak az ellátást, amelyik a területi ellátási kötelezettségébe tartozó pénztártagot lát el.
A háziorvosok és a szakrendelõk az új rendszerben csak abba az intézménybe utalhatják be a beteget, amelyiknek van szerzõdése a beteg pénztárával. Ettõl csak akkor lehet eltérni, ha a pénztár jóváhagyja, hogy a betegét máshova utalják be. Mivel a pénztárak átvállalhatják a magánorvosi számlák részben vagy egészben történõ kifizetését is, a beutalási rendbe a magánorvosok is bekerülnek.
Számos olyan elem is van az új egészségbiztosítási rendszerben, ahol a járulékfizetõk nem érzékelnek majd változást. Lényegében ugyanis ugyanazokat az egészségügyi ellátásokat várhatják el az új rendszerben, mint jelenleg. A pénztáraknak ugyanis biztosítaniuk kell tagjaiknak mind az alap-, mind a biztosítási ellátási csomagot.
Az Egészségügyi Minisztérium tervezete leszögezi: az új rendszerben is mindenkinek meg kell kapnia a sürgõsségi ellátásokat, amelyeket a jövõben a pénztárak fizetnek a fejkvóta terhére. A mentés finanszírozását viszont továbbra is központilag, a 2009-ben megszûnõ Országos Egészségbiztosítási Pénztár helyébe lépõ úgynevezett Alapkezelõ végzi.
A fertõzõ betegségek ellen ugyanúgy mindenkinek jár a kötelezõ védõoltás, amelyet állami költségvetésbõl az ÁNTSZ fizet. A nem kötelezõ védõoltásokat részben a pénztárak, részben a tagok állják majd.
Az új rendszerben minden járulékfizetõ maradhat háziorvosánál és házi gyermekorvosánál. Ezen alapellátók területi ellátási kötelezettsége nem változik.
A pénztáraknak ugyanis a területeiken lévõ valamennyi olyan háziorvossal kötelezõ lesz szerzõdést kötniük, amelyekhez tagjaik bejelentkeztek.
A biztosítottak az új rendszerben is az ország bármelyik patikájában vásárolhatnak gyógyszert. Egységes marad a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatásának rendszere is, tehát ugyanaz a támogatott készítmény valamennyi gyógyszertárban, ugyanazon térítési díjon szerezhetõ be.


 
,A MAGYAR VEGYIPARI, ENERGIAIPARI ÉS ROKON SZAKMÁKBAN DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGÉNEK

Általános Adatvédelmi Szabályzata

2018. május

1. AZ ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA

1.1. Az Adatvédelmi Szabályzat célja, hogy meghatározza a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségénél (továbbiakban: VDSZ), mint Adatkezelőnél zajló adatkezelések törvényes kereteit, biztosítsa az adatvédelem alkotmányos elveinek és az információs önrendelkezési jognak az érvényesítését, elősegítse az adatbiztonság követelményeinek való megfelelést, továbbá megakadályozza a jogosulatlan adatkezelést. Az Adatvédelmi Szabályzat kialakítja az adatvédelem szempontjából fontos feladatokat, felelősségi viszonyokat, különös tekintettel a munkavállalók szerepére az adatbiztonságban.

1.2. Jelen Szabályzat hatálya kiterjed az Adatkezelő és más adatkezelőkkel való személyes adatokat érintő kommunikációra.

1.3. Jelen Szabályzat hatálya kiterjed az VDSZ és annak önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeinek székhelyén folyó valamennyi adatkezelésre, adattovábbításra, információ átadásra, az ezen adatkezelés, információátadás tárgyát képező adat, jelen Szabályzatban meghatározottak szerinti, üzleti titokkénti kezelésével és védelmével kapcsolatos tevékenységekre.

1.4. A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a VDSZ és annak származtatott jogi személyeinek valamennyi tisztségviselőjére, munkavállalójára, munkatársára, valamint a vele szerződéses vagy egyéb kapcsolatban álló, személyes adatkezelést végző személyekre.

1.5. A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az VDSZ által kezelt valamennyi személyes adatra, a rajtuk végzett adatkezelési műveletek teljes körére, keletkezésük, kezelésük, feldolgozásuk helyétől, valamint megjelenési formájuktól függetlenül.

2. IRÁNYÍTÁS/FELÜGYELET

2.1. A jelen Szabályzatot az a szakszervezet legfőbb szerve hagyja jóvá és a székhelyén tárolja. A Szabályzat legalább évente felülvizsgálatra és jóváhagyásra kerül. A Szabályzat valamennyi szakszervezeti tag és munkavállaló számára elektronikus formában a www.vdsz.hu oldalon, míg papír alapon a szakszervezet országos irodájában érhető el.

3. FELELŐSSÉG ÉS JELENTÉS

3.1. A Szabályzat végrehajtásáért a szakszervezeti tisztségviselők felelősek. Valamennyi tisztségviselő és munkavállaló, munkatárs kötelezettsége annak bejelentése, ha a Szabályzat megkerüléséről vagy megsértéséről szerez tudomást, vagy ennek gyanúja merül fel. Bejelentés elsődlegesen a szokásos bejelentési csatornákon teendő, a szakszervezeti tisztségviselőknek.

4. JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁS, KAPCSOLAT AZ ADATKEZELŐ BELSŐ SZABÁLYZATAIVAL

4.1. Jelen Adatvédelmi Szabályzat jogszabályi alapját a következő törvények jelentik:

- Magyarország Alaptörvénye;
- 2011. évi CXII. törvény – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (a továbbiakban: Infotv.);
- 2012. évi I. törvény – a munka törvénykönyvéről (Mt.);
- 2013. évi V. törvény – a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.);
- Az Európai Parlament és Tanács 2016/679 Rendelete (GDPR)

4.2. Jelen Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat az Adatkezelő alábbi belső szabályzataihoz kapcsolódik, azokkal együttesen értelmezendő:

- A VDSZ Alapszabálya

5. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

5.1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy; a VDSZ és származtatott jogi személyeinek tagja, munkavállalója.

5.2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;

5.3. különleges személyes adat: a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

5.4. hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez;

5.5. tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;

5.6. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja;

5.7. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;

5.8. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;

5.9. nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;

5.10. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;

5.11. adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;

5.12. adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;

5.13. adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;

5.14. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;

5.15. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is – adatok feldolgozását végzi;

5.16. harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;

5.17. harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam;

5.18. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

5.19. üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli;

5.20. adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

6. AZ ADATKEZELŐ ADATAI

6.1. Az Adatkezelő adatai:

Név: Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetség
Székhely: 1068 Budapest, Benczúr utca 45.
Nyilvántartási szám: 01-02-0000926
Adószám: 19002110-2-42
Adatvédelmi tisztviselő neve: dr. Horváth-Lénárt Szilvia
Elérhetőségei: 1068 Budapest, Benczúr utca 45., 06-1-4612-463, lenartsz@vdsz.hu

7. ADATKEZELŐRE ÉS ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK, ALAPELVEK

7.1. Az adatvédelmi szabályok betartásáért az Adatkezelő a felelős. Az Adatkezelő szervezet, valamint a származtatott jogi személyek tisztségviselője, munkavállalója és munkatársa az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok betartásáért személyes felelősséggel tartozik.

7.2. Az Adatkezelő személyes adatokat csak az Infotv. 5. és 6. §-okban és a GDPR-ban meghatározott felhatalmazás alapján kezel, nevezetesen a) az érintett hozzájárulásával, vagy b) törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. c) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; Személyes adat akkor is kezelhető, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy az Adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az Adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy b) az Adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

7.3. Ha a hozzájáruláson alapuló adatkezelés célja az adatkezelővel írásban kötött szerződés végrehajtása, a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából - e törvény alapján - az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

7.4. Az érintett kérelmére indult eljárásban, az annak lefolytatásához szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni.

7.5. Az érintett az adatkezeléshez való hozzájárulását kizárólag részletes és egyértelmű tájékoztatás birtokában adhatja meg, melyről az Adatkezelő feladata gondoskodni.

7.6. Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező. Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő az Infotv. 6. § (5) bekezdése alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet az adatkezelésre vonatkozó információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is. Ha az érintettek személyes tájékoztatása lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a tájékoztatás megtörténhet az alábbi információk nyilvánosságra hozatalával is: az adatgyűjtés ténye, az érintettek köre, az adatgyűjtés célja, az adatkezelés időtartama, az adatok megismerésére jogosult lehetséges adatkezelők személye, az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek ismertetése, valamint ha az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételének van helye, az adatkezelés nyilvántartási száma.

7.7. Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e kritériumoknak, továbbá az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

7.8. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

7.9. Az Adatkezelő köteles gondoskodni a kezelésében lévő adatok minőségéről, így különösen azok pontosságáról, teljességéről és naprakészségéről.

7.10. Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól, jogorvoslati lehetőségeiről.

8. SZERVEZETEN BELÜLI FELADATOK ÉS FELELŐSSÉGEK s

8.1. Adatvédelmi tisztviselő

Az Adatkezelő erre jogosult vezetője a jelen Adatvédelmi Szabályzat érvényesítése érdekében kinevezi az adatvédelmi tisztviselőt.

Az adatvédelmi tisztviselő

a) elkészíti az Adatvédelmi Szabályzatot és összehangolja más szabályozásokkal;

b) felelős a személyes adatokkal összefüggő feladatok végrehajtásáért;

c) szakmai segítséget nyújt az Adatkezelő vezetőségének az adatok biztonságához szükséges szervezési intézkedések meghozatalában, eljárási szabályok kialakításában;

d) a szabályozásokat kiadás előtt véleményezi adatvédelmi szempontból;

e) az adatvédelmi ellenőrzések során ellenőrzi az Adatvédelmi Szabályzat betartását;

f) fogadja és kivizsgálja a bejelentéseket, és intézkedéseket kezdeményez az Adatkezelő vezetőségénél;

g) vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást;

h) tájékoztat, oktatást tart az adatvédelmi ismeretekről;

i) beszámol az Adatkezelő vezetősége részére az adatvédelemmel és adatbiztonsággal összefüggő témákban;

j) külső és belső ellenőrzések adatvédelmet érintő megállapításait értékeli és szükség esetén intézkedéseket kezdeményez az Adatkezelő vezetőségénél;

k) tevékenységét dokumentálja, megőrzi a feljegyzéseket, jelentéseket;

l) együttműködik és kapcsolatot tart a felügyeleti hatósággal.

8.2. Az adatkezelést végző személy

Az VDSZ szervezetén belül adatkezelést végző személy a tevékenységi körén belül felelős az adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért, valamint az adatok pontos, követhető dokumentálásáért.

Az adatkezelést végző személy tevékenysége során:

a) kezeli és megőrzi a feladata ellátása során birtokába került adatokat;

b) ügyel a személyes adatokat tartalmazó nyilvántartások biztonságos kezelésére és tárolására;

c) gondoskodik arról, hogy az általa kezelt adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá;

d) betartja az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokat és belső utasításokat;

e) haladéktalanul jelzi vezetője felé, amennyiben az adatvédelmi ügyben a felettes vagy a belső adatvédelmi felelős segítségére szorul;

f) részt vesz az adatkezeléssel, adatvédelemmel összefüggő oktatásokon.

Aki üzleti titok, illetve személyes adat birtokába jut, köteles a titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

Az üzleti titkot, személyes adatot – a Munka Törvénykönyve vonatkozó előírásait is figyelembe véve - nem lehet visszaélésszerűen felhasználni, így különösen tilos az érdekvédelmi, érdekképviseleti célon kívül a tag saját vagy más személyes céljainak, közvetlen vagy közvetett előnyök elérésére, valamint az Adatkezelő vagy tagjainak megkárosítására használni.

Az Adatvédelmi tisztviselő neve: dr. Horváth-Lénárt Szilvia

Elérhetőségei: 1068 Budapest, Benczúr utca 45., 06-1-4612-463, lenartsz@vdsz.hu

9. AZ ADATOK TÁROLÁSA, BIZTONSÁGA

9.1. A kezelt adatokat úgy kell tárolni, hogy azokhoz illetéktelenek – ideértve azon munkavállalókat és munkatársakat is, akik nem jogosultak ezen adatok megismerésére, kezelésére – ne férhessenek hozzá. Papír alapú adathordozók esetében a fizikai tárolás, irattárazás rendjének kialakításával, elektronikus formában kezelt adatok esetén központi jogosultságkezelő rendszer alkalmazásával.

9.2. Az adatok informatikai módszerrel történő tárolási módját úgy kell megválasztani, hogy azok törlése – az esetleg eltérő törlési határidőre is tekintettel – az adattörlési határidő lejártakor, illetve, ha az egyéb okból szükséges, elvégezhető legyen. A törlésnek visszaállíthatatlannak kell lennie.

9.3. A papír alapú adathordozókat iratmegsemmisítő segítségével, vagy külső, iratmegsemmisítésre szakosodott vállalkozó igénybevételével kell a személyes adatoktól megfosztani. Elektronikus adathordozók (merevlemezek, optikai adathordozók, mágneses adathordozók, nyomtatók, multifunkciós gépek háttértárai, flash (NAND) adathordozók, SIM kártyák, mobileszközök, telefonok, PDA-k, Tablet-ek, laptopok, stb.) esetében az elektronikus adathordozók selejtezésére vonatkozó szabályok szerint kell gondoskodni a fizikai megsemmisítésről, illetve szükség szerint előzetesen az adatoknak a biztonságos és visszaállíthatatlan törléséről. Az adathordozók megsemmisítését ellenőrizni, dokumentálni kell, valamint a dokumentációt visszakereshető módon kell megőrizni, illetve selejtezni.

10. ADATVÉDELMI NYILVÁNTARTÁS

10.1. A VDSZ központi szervezete nyilvántartja az alábbi adatokat:

a) adatkezelő neve és elérhetősége;

b) az adatkezelés célja

c) az adatkezelés várható időtartama, ha lehetséges meghatározni, a törlés dátuma

d) az érintettek és személyes adatainak kategóriái

e) olyan címzettek, akiknek a személyes adatokat közlik, vagy közölni fogják;

f) biztonsági, szervezési, technikai intézkedéseket

g) az adatfeldolgozók neve, elérhetőségei

h) az adatkezelési tevékenységek leírása.

10.2. A VDSZ és önálló jogi személyiségű szervezeti egységeinek tisztségviselői, az adatkezelésre jogosult munkavállalói, munkatársai megkeresés alapján a hatóságok rendelkezésére bocsátja a nyilvántartást.

11. AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA

11.1. Az VDSZ által kezelt adatok kizárólag az Info tv., az Mt. és más jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően, illetve az aktuális Adatkezelési Tájékoztatóban meghatározott célokra használhatók fel.

11.2. Az VDSZ által kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala tilos, kivéve, ha azt törvény rendeli el.

Az előző pontban foglalt tilalom nem érinti az Adatkezelőről szóló statisztikai adatokat, melyek korlátozás nélkül nyilvánosságra hozhatók.

12. AZ ADATOK FELDOLGOZÁSA

12.1. A személyes adatokon technikai műveletet az Adatkezelő és származtatott jogi személyeinek tisztségviselője, annak tagnyilvántartást vezető munkavállalója, munkatársa adatfeldolgozóként az érintett hozzájárulása nélkül is végrehajthat, amennyiben tevékenysége során önálló érdemi döntést nem hoz.

12.2. Az VDSZ harmadik személy kezelésében lévő személyes adatokon – amennyiben e tevékenysége során érdemi döntési jogkörrel nem rendelkezik – adatfeldolgozóként az érintett hozzájárulása nélkül is végezhet technikai műveleteket.

12.3. Az Adatkezelő köteles az érintetteket tájékoztatni – lehetőleg már az adatfelvételkor – az igénybe vett adatfeldolgozók személyéről.

12.4. Az adatfeldolgozásra vonatkozó megbízást írásba kell foglalni. A szerződésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) az adatkezelő és az adatfeldolgozó megnevezését;

b) az adatfeldolgozási tevékenység megnevezését;

c) az átadandó személyes adatok körét;

d) automatizált adatfeldolgozás esetén az alkalmazott módszert és lényegét;

e) az adatkezelő szavatolását az adatbázis, az átadott személyes adatok jogszerű kezeléséért;

f) az adatfeldolgozó nyilatkozatát, hogy kizárólag az adatkezelő utasítása alapján végzi az adatok feldolgozását;

g) az adatfeldolgozónak a saját és a szerződésben foglaltaktól eltérő célú adatfelhasználásának tilalmát;

h) azt az előírást, hogy az adatfeldolgozó tevékenysége ellátása során más adatfeldolgozót az adatkezelő rendelkezése szerint vehet igénybe;

i) az adatfeldolgozó kötelezettségvállalását az adatbiztonsági szabályok megtartására;

j) az adatok sorsára vonatkozó rendelkezést a szerződés megszűnésének eseteire;

12.5. Az adatfeldolgozó részére csak olyan személyes adatok adhatók át, amelyek szerepelnek

a) az adatfeldolgozói szerződésben,

b) vagy a konkrét adatkezelésre vonatkozó tájékoztatásban.

12.6. Az adatfeldolgozói feladat teljesítését követően, illetve a szerződés megszűnésekor az adatfeldolgozó a birtokában lévő személyes adatokat vissza kell, hogy szolgáltassa az Adatkezelőnek. Az átadott adatok adatfeldolgozó számítástechnikai rendszerében található másolatait pedig visszavonhatatlan módon töröltetni kell, melynek megtörténtéről az adatfeldolgozónak nyilatkoznia kell.

13. ADATVÉDELMI HATÁSVIZSGÁLAT

13.1. Ha az adatkezelés valamely – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa –, figyelemmel annak jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira, valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, akkor az Adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez arra vonatkozóan, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik. Adatvédelmi hatásvizsgálatot különösen abban az esetben kell elvégezni, ha a személyes adatok különleges kategóriái, így a szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok nagy számban történő kezelésére kerül sor. Mivel a VDSZ nagy számban kezel szakszervezeti tagságra utaló személyes adatokat (különleges adat), adatvédelmi hatásvizsgálatot köteles elvégezni ezen adatokra vonatkozóan elvégezni.

13.2. A hatásvizsgálat kiterjed legalább:

a) a tervezett adatkezelési műveletek módszeres leírására és az adatkezelés céljainak ismertetésére, beleértve adott esetben az adatkezelő által érvényesíteni kívánt jogos érdeket;

b) az adatkezelés céljaira figyelemmel az adatkezelési műveletek szükségességi és arányossági vizsgálatára;

c) az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok vizsgálatára; és

d) a kockázatok kezelését célzó intézkedések bemutatására, ideértve a személyes adatok védelmét és az e rendelettel való összhang igazolását szolgáló, az érintettek és más személyek jogait és jogos érdekeit figyelembe vevő garanciákat, biztonsági intézkedéseket és mechanizmusokat.

13.3. A hatásvizsgálatot a VDSZ és származtatott jogi személyeinek tisztségviselői és az adatvédelmi tisztviselő készítik el.

14. ADATTOVÁBBÍTÁS, HATÓSÁGI ADATSZOLGÁLTATÁS

14.1. Személyes adatot Magyarországon belül, illetve EGT-államba továbbítani csak a jelen Szabályzat 7. fejezetében meghatározott valamely jogalap alapján lehet.

14.2. EGT-államba történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha az adattovábbításra Magyarország területén került volna sor.

14.3. EGT-államon kívüli országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére személyes adatot átadni, hozzáférhetővé tenni csak akkor lehet, ha

a) ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult; vagy

b) az adatkezelés jogalapja a jelen Szabályzat 7. fejezetében meghatározott módon biztosított, és a harmadik országban az adatok kezelése és feldolgozása során garantált a személyes adatok megfelelő szintű védelme.

A személyes adatok megfelelő szintű védelme akkor garantált a célországban, ha

a) az Európai Unió kötelező jogi aktusa azt megállapítja, vagy

b) a harmadik ország és Magyarország között az adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás garanciális szabályait tartalmazó nemzetközi szerződés van hatályban.

15. ADATTOVÁBBÍTÁSI NYILVÁNTARTÁS

15.1. Az Adatkezelő a kezelt személyes adat továbbításáról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) az adattovábbítás célját, jogalapját, időpontját;

b) az adatigénylő és az érintett azonosításához szükséges adatokat;

c) a továbbított adatfajták megnevezését.

15.2. Az adattovábbítási nyilvántartásba betekinthet, abból adatot igényelhet:

a) az adatvédelmi hatóság, a bíróság, nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szerv, törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

b) az Adatkezelő szervezet vezetője, vagy az általa meghatalmazott személy, továbbá az adatvédelmi tisztviselő;

c) saját adatai tekintetében az érintett, ha a tájékoztatás jogát törvény nem zárja ki.

15.3. Az adattovábbítási nyilvántartásba való betekintést, az abból történő adattovábbítást dokumentálni kell.

15.4. Az adattovábbítási nyilvántartás vezetési kötelezettségének a következő módokon is eleget lehet tenni: a) elektronikus úton történt adattovábbítás naplózásával, b) postai úton történt feladás dokumentálásával, c) az ügyfél aktájában történő nyilvántartással.

16. AZ ÉRINTETT TÁJÉKOZTATÁSHOZ, HOZZÁFÉRÉSHEZ VALÓ JOGA

16.1. Az érintett az adatkezelés ideje alatt az Adatkezelőtől tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint azokba betekintést nyerhet. E jogát oly módon kell biztosítani, hogy az érintett más személy adatait ne ismerhesse meg.

16.2. Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét:
a) az adatkezelőnek és az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei,
c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
d) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái,
e) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat
f) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
g) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
h) hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; i) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról; j) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint, hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá, hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása; k) az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

16.3. Amennyiben az érintett a rá vonatkozó, vele kapcsolatos, az ő személyes adatait tartalmazó bármilyen formátumú adathordozón tárolt adatokról kér másolatot, úgy ezt a tájékoztatáshoz való joga gyakorlásaként kell értékelni, és az adatairól a másolatot számára ki kell adni.

16.4. A tájékoztatást (a másolat kiadását) a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 30 napon belül, közérthető formában kell teljesíteni. Amennyiben az érintett úgy rendelkezik, a tájékoztatást írásban kell megadni.

16.5. A tájékoztatás megadása, a másolat készítése, és ezek továbbítása ingyenes, ha folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan az érintett még nem nyújtott be tájékoztatási kérelmet. Egyéb esetben költségtérítés kérhető, melynek összegéről a felek szerződésben is rendelkezhetnek.

16.6. A tájékoztatást az Adatkezelő a következő esetekben tagadhatja meg: a) az érintett nem a saját adataira vonatkozóan kér tájékoztatást; b) a tájékoztatást kérő személy nem tudja hitelt érdemlő módon igazolni, hogy ő lenne az adatkezeléssel érintett személy; c) amennyiben törvény a tájékoztatást kizárja; d) ha törvény, nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa rendelkezése alapján az Adatkezelő az adatokat egy másik adatkezelőtől akként veszi át, hogy az adatokat átadó adatkezelő jelezte az érintett tájékoztatási jogának korlátozását. A felvilágosítás megtagadása esetén tájékoztatni kell az érintettet a bírósághoz és az adatvédelmi hatósághoz fordulás jogáról. Ezen felül a folyó évet követő január 31-éig tájékoztatni kell a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot az elutasított kérelmekről.

17. AZ ÉRINTETT HOZZÁFÉRÉSHEZ VALÓ JOGA

17.1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon: a) az adatkezelés céljai; b) az érintett személyes adatok kategóriái; c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket; d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai; e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen; f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ; h) az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

17.2. Az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. A másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

18. A SZEMÉLYES ADATOK TÖRLÉSE, HELYESBÍTÉSE, ZÁROLÁSA

18.1. Az adatokat törölni - manuális nyilvántartás esetén megsemmisíteni - kell, ha a) az adatkezelésre a tájékoztatóban, illetve jogszabályban előírt határidő eltelt; b) az adatkezelés jogszerűtlensége megállapítást nyert; c) az érintett hozzájárulását visszavonta, kivéve, ha törvény az adatok további kezelését lehetővé teszi; d) az adat hiányos vagy téves, és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható – feltéve, hogy törvény a törlést nem zárja ki; e) az adatkezelés célja megszűnt; f) az adatvédelmi hatóság vagy bíróság jogerős határozattal elrendelte.

18.2. Törlés helyett zárolni kell az adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Amennyiben az adatkezelés célja megszűnt, a zárolt adat törlendő. A zárolást oly módon kell megvalósítani, hogy az adatkezelést egyébként munkaköri kötelezettségeként végző személy, illetve az ugyanezen célból hozzáféréssel rendelkező személy ne férhessen hozzá a zárolt személyes adatokhoz. A zárolt személyes adatokhoz kizárólag az adatok technikai tárolását végző személy férhessen hozzá, a zárolás feloldása vagy a zárolt adat törlése céljából.

18.3. Az érintett bejelentése vagy az Adatkezelő által észlelt hibás adat esetén – a rendelkezésre álló dokumentumok vagy közhiteles nyilvántartás alapján, illetve az érintettel történt egyeztetést követően – az Adatkezelő a hibás adatot helyesbíti.

18.4. Ha a hibás adat nem helyesbíthető, akkor törölni kell. Amennyiben a törlés vagy a helyesbítés az adatok tárolási módja miatt nem lehetséges, akkor az adatot megfelelő helyesbítő vagy figyelemfelhívó feljegyzés hozzáfűzésével véglegesen zárolni kell.

18.5. Ha az adat hibás volta annak továbbítása után derül ki, akkor ennek tényéről, illetve - amennyiben a hibás adatot az Adatkezelő kijavította - a helyes adatról mindazokat tájékoztatni kell, akiknek az adatot továbbították. A tájékoztatási kötelezettség az adatok zárolása és törlése esetén is fennáll.

18.6. A tájékoztatás mellőzhető, ha ez az adat jellegére, az adatkezelés céljára, az időmúlásra, illetve az adatkezeléssel összefüggő más körülményeire tekintettel az érintett, illetve a korábbi adattovábbítás címzettjének jogos érdekét nem sérti.

18.7. Az érintett e fejezetben tárgyalt jogainak gyakorlása esetén az Adatkezelő 30 napon belül köteles az ügyet elintézni.

19. TILTAKOZÁS A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE ELLEN

19.1. Az érintett személy tiltakozhat a személyes adatai kezelése ellen, a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén; b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

19.2. Tiltakozását szóban, írásban és elektronikus úton is kifejezheti.

19.3. A tiltakozási kérelmet haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül ki kell vizsgálni. Az Adatkezelő döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.

19.4. Ha az Adatkezelő egyetért a tiltakozási kérelemmel, az adatkezelést megszünteti, az adatokat zárolja, és a tiltakozásról, illetve intézkedéséről értesíti mindazokat, akik részére korábban az adatokat továbbította, és egyben intézkedésre kötelesek a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.

20. AZ ADATKEZELÉS KORLÁTOZÁSÁHOZ VALÓ JOG

20.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül: a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását; c) az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy

20.2. Ha az adatkezelés a fentiek alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni. Az adatkezelő az érintettet, akinek a kérésére a fentiek alapján korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.

21. AZ ADATHORDOZHATÓSÁGHOZ VALÓ JOG%

21.1. Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha: a) az adatkezelés hozzájáruláson vagy szerződésen alapul; és b) az adatkezelés automatizált módon történik.

21.2. Az adatok hordozhatóságához való jog gyakorlása során az érintett jogosult arra, hogy – ha ez technikailag megvalósítható – kérje a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását.

22. A SZAKSZERVEZET ÁLTAL KEZELT ADATOK BIZTONSÁGA

22.1. A jelen Szabályzatban nem szabályozott adatbiztonsági kérdések tekintetében a jelen Szabályzat 4.2. pontjában található szabályzat az irányadó.

22.2. Az Adatvédelmi Szabályzat alapvető rendeltetése a személyes adatok és az üzleti titkok megismerhetőségének korlátozására vonatkozó szabályok kialakítása, illetve ezen adatok illetéktelen személyek általi megismerhetőségének megakadályozása.

22.3. A fenti cél elérése érdekében az adatkezelések során - az adatkezelés jellegétől függően - az információ-rendszerek következő védelmi módszereit kell alkalmazni:

a) Ügyviteli védelem: az adatkezelő rendszerek felelőseinek és az adatkezeléssel kapcsolatos tevékenységnek szervezési és adminisztratív módon történő nyomon követése, a felelősség körülhatárolása. Kiterjed az informatikai és más adatkezelő rendszerekre és azok szolgáltatásaira, valamint az adathordozók kezelésére, beleértve a hozzáférési jogosultság és a betekintés dokumentálását is.

b) Fizikai védelem: olyan eszközök alkalmazása, amelyekkel azok a helyiségek védhetők, ahol számítástechnikai erőforrásokat használnak, vagy az adatmegőrzés szempontjából fontosak. Az információs rendszer minősítésétől függő védelemben kell részesíteni az adathordozókat is.

22.4. Az Adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét.

22.5. Az Adatkezelő köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, és megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az Adatkezelőnek a fenti szabályok érvényesülését kell szem előtt tartaniuk az eljárási szabályok kialakítása során is.

22.6. Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

22.7. A különböző nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében biztosítani kell, hogy e külön nyilvántartásokban tárolt adatok – kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi - közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők.

23. MANUÁLIS KEZELÉSŰ ADATOK

23.1. A manuális kezelésű személyes adatok biztonsága érdekében az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani:

a) Az irattári kezelésbe vett iratokat jól zárható, száraz, tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezéssel ellátott helyiségben kell elhelyezni.

b) A folyamatos aktív kezelésben lévő iratokhoz csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá.

c) A manuális kezelésű iratok archiválását rendszeres időközönként el kell végezni, és a meghatározott adatkezelési határidő elteltével haladéktalanul át kell adni megsemmisítésre.

24. MUNKATÁRSI ADATBIZTONSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK

24.1. Aki a személyes adat és az üzleti titkot képező adat megismerésére jogosult:

a) köteles a személyes adatok és üzleti titok védelmére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a jelen Szabályzatban meghatározott előírásokat megismerni, valamint ezen előírásokat alkalmazni;

b) a tudomására jutott személyes adatot és üzleti titkot az érvényességi időn belül illetéktelen személynek át nem adhatja, illetve nem hozhatja illetéktelen tudomására vagy nyilvánosságra (titoktartási kötelezettség);

c) köteles a hozzáférési jog megszűnésekor – ideértve a munkaviszony megszűnésének eseteit is – az üzleti titokká minősített adatot és személyes adatot tartalmazó minden nála lévő adathordozót az VDSZ-nek, mint az adattal rendelkező jogosultnak, illetve Adatkezelőnek haladéktalanul átadni.

24.2. Személyhez fűződő jogokat sért [új Ptk. 2:46. §], aki üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.

24.3. Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele - a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően – bizalmi viszonyban (így különösen a munkaviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg.

25. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

25.1. Az VDSZ tisztségviselője, munkavállalója, munkatársai és a szakszervezet nevében, érdekében eljáró személyek kötelesek jelen Adatvédelmi Szabályzat, továbbá a hatályos jogszabályok szerint a rájuk bízott, illetve tudomásukra jutott személyes adatokat és üzleti titkokat időbeli korlátozás nélkül megőrizni. A munkavállalók kizárólag a munkaköri leírásban meghatározott feladatkörükön belül ismerhetik meg az ilyen adatokat. E titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.

25.2. Az adatbiztonság személyi feltételeinek kialakítása tekintetében a szervezeti rendszer minden tagját, aki feladatai ellátása során személyes adatot vagy üzleti titkot kezel, megfelelő felkészítésben, oktatásban kell részesíteni.

25.3. Minden személyes adatot, üzleti titkot tartalmazó rendszerhez való hozzáférésre feljogosított munkavállaló köteles titoktartási kötelezettség vállalást tenni. A kötelezettség vállalásban nyilatkozni kell arról, hogy a munkavállaló jelen Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat rendelkezéseit megismerte, azokat magára nézve kötelezőként elismeri, a szükséges titokvédelmi ismereteket elsajátította, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jog és az üzleti titok megsértésének mind büntetőjogi, mind polgári jogi következményeivel tisztában van.

26. ADATVÉDELMI INCIDENS

26.1. Az adatvédelmi incidenst az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenti a NAIH-nak, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ha a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolására szolgáló indokokat is.

26.2. Az Adatkezelő bármely munkatársa adatvédelmi incidens észlelése vagy annak gyanúja esetén haladéktalanul értesíti a szakszervezet tisztségviselőjét valamint az adatvédelmi tisztviselőt. Az adatvédelmi tisztviselő haladéktalanul kivizsgálja az esetet, megállapítja, hogy történt-e adatvédelmi incidens. Döntést hoz arról, hogy szükséges-e bejelentést tenni a NAIH felé, valamint értesíteni kell-e az érintetteket.

26.3. A bejelentésben legalább:

a) ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, beleértve – ha lehetséges – az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, valamint az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát;

b) közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;

c) ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;

d) ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

26.4. Az Adatkezelő nyilvántartja az adatvédelmi incidenseket, feltüntetve az adatvédelmi incidenshez kapcsolódó tényeket, annak hatásait és az orvoslására tett intézkedéseket. E nyilvántartás lehetővé teszi, hogy a NAIH ellenőrizze az fenti követelményeknek való megfelelést.

26.5. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről. Az érintett részére adott tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább az incidenssel kapcsolatos információkat és intézkedéseket.

26.6. Az érintettet nem kell tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

a) az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;

b) az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;

c) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

27. NEVESÍTETT ADATKEZELÉSEK

27.1. Szakszervezeti tagság:

- Az adatkezelés jogalapja: írásbeli önkéntes hozzájárulás (belépési nyilatkozat)

- Célja: a szakszervezet kollektív és egyéni érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenysége (képviselet, tájékoztatás)

- Az adatok köre: név, lakcím, születési hely, születési év, anyja neve, telefonszám, e-mail cím, munkaterület/munkahely, törzsszám, leánykori név

- Időtartama: tagság fennállása

- Az adatkezelők köre: tisztségviselő, VDSZ munkavállaló



27.2. Tagnyilvántartás:

- Az adatkezelés jogalapja: írásbeli önkéntes hozzájárulás (belépési nyilatkozat)

- Célja: a szakszervezet kollektív és egyéni érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenysége (képviselet, tájékoztatás)

- Az adatok köre: név, lakcím, születési hely, születési év, anyja neve, telefonszám, e-mail cím, munkaterület/munkahely, törzsszám, leánykori név, lakcím, tagsági kártya száma

- Időtartama: tagság fennállása

- Az adatkezelők köre: tisztségviselő, VDSZ munkavállaló

27.3. Szolgáltatások nyújtása

- Az adatkezelés jogalapja: írásbeli önkéntes hozzájárulás (belépési nyilatkozat)

- Célja: szakszervezet szolgáltató partnerei által nyújtott biztosítás, szolgáltatási és áruvásárlási kedvezmény.

- Az adatok köre: név, tagkártya száma, belépés dátuma

- Időtartam: tagság fennállásáig

- Az adatkezelők köre: a VDSZ vezető tisztségviselői, adatkezelésre jogosult munkavállalói

27.4. Munkaügyi adatok:

A VDSZ, mint munkáltató köteles a munkaviszony létesítésekor tájékoztatni a munkavállalókat arról, hogy milyen személyes adatokat kezel a munkaviszony fenntartása érdekében és azokat meddig kezeli.

- A munkaügyi nyilvántartás jogalapja: érintett munkavállaló hozzájárulása vagy amely a munkaviszony létrehozásához, fenntartásához vagy megszüntetéséhez szükséges és jogszabály az adatkezelést előírja.

- Az adatok köre: név, cím, telefonszám, e-mail cím, születési hely, idő, anyja neve, születési név, adóazonosító jel, TAJ-szám, személyi igazolvány szám, személyi szám, gyermekek neve, születési ideje, helye, TAJ-száma, adóazonosító jele, házastárs neve, adóazonosító jele, iskolai végzettség

- Időtartama: jogszabályi előírások alapján, archiválva

- Az adatkezelők köre: VDSZ vezető tisztségviselő, VDSZ adatkezelésre jogosult munkavállalója

27.5. Kamerarendszer:

A VDSZ központi irodája élet- és vagyonbiztonság érdekében a 1068 Budapest, Benczúr utca 45. szám alatt, a bejáratnál és a székház előterében, portás helyiségénél kamerás megfigyelést folytat. A VDSZ saját szervezete, tagjai, munkavállalói, bérlői, a székházban lévő szolgáltatásokat igénybe vevői jogos érdeke védelmében képmás készítésére alkalmas rendszert működtet, tájékoztatni kell ezen személyeket az adatkezelés jogalapjáról, céljáról, a felvétel tárolási helyéről, időtartamáról, a felvétel megismerésére jogosult személyekről, az érintettek jogairól. A kamerahasználatot piktogrammal és a székházban hozzáférhető rövid tájékoztatóval kell jelezni minden érintett számára.

- A székház bejáratánál 2 kamerát működtet az Adatkezelő, mely az épület garázsának és bejáratának figyelemmel kísérését végzi. Ezen felvételek nem kerülnek rögzítésre.

- Az épület belső előterében, valamint a portás helyiségnél szintén 1-1 kamera működik. Ezen felvételeket az Adatkezelő által működtetett rendszer 24 órai időtartamban rögzíti, majd automatikusan törli.

- A kamerafelvételeket a kizárólag a VDSZ tisztségviselői valamint a biztonsági őrök tekinthetik meg.

27.6. Bérleti tevékenység

A VDSZ 1068 Budapest, Benczúr utca 45. szám alatti székházában lehetőség van természetes személyek számára iroda, illetve előadóterem bérlésére.

- Az adatkezelés jogalapja: bérleti szerződés

- Célja: a bérleti szerződésben foglaltak teljesülése

- Az adatok köre: név, cím, elérhetőségek, adóazonosító jel

- Időtartam: bérleti szerződés fennállta

- Az adatkezelők köre: VDSZ tisztségviselői, adatkezelésre jogosult munkavállalók

27.7. Rendezvények

A VDSZ és származtatott jogi személyiségű szervezetei által szervezett rendezvényein készült kép- és hangfelvételek, melyek nem egyedi ábrázolásnak, hanem tömegfelvételnek minősülnek, a VDSZ közzé teheti bárki számára honlapján, közösségi felületén, képfelvételeit digitális és nyomtatott kiadványaiban megjeleníti. Minden más esetben – ahol egyedi ábrázolás történik – kizárólag az érintettek kifejezett és előzetes hozzájárulásával lehetséges kép- és hangfelvételek készítése, közzététele.

- A VDSZ egyes rendezvényeire történő jelentkezéskor a részvétel érdekében az alábbi adatokat kezeli: név, e-mail cím, telefonszám, szervezet neve

- Időtartam: a rendezvény végeztéig, esetenként a rendezvényen elhangzott előadások, különböző anyagok, dokumentációk elküldéséig.

- Az adatkezelők köre: VDSZ tisztségviselői, adatkezelésre jogosult munkavállalók



27.8. Címjegyzék/Hírlevél

A VDSZ tagjai számára közvetlenül küld e-mail tájékoztatókat, melynek célja a tagság tájékoztatása az érdekvédelmi eseményekről, valamint szolgáltatási akciókról. Az elektronikus levelet kizárólag azon tagok részére szabad elküldeni, akik belépési nyilatkozatukban vagy a VDSZ online felületén, weboldalán megadták e-mail elérhetőségüket (önkéntes hozzájárulás).

Ha a tag e-mail címének használatára vonatkozó hozzájárulását visszavonja, részére a továbbiakban elektronikus levél nem küldhető.


27.8 Üdülés

A VDSZ saját tulajdonú balatonszemesi és balatonvilágosi üdülőjében tagjai, munkavállalói és más természetes személyek számára üdülési tevékenységet folytat.
A szobafoglalás során az érintettek a következő adataikat közlik: név, lakcím, telefonszám, e-mail cím, tagkártyaszám
- Az adatkezelés jogalapja: önkéntes hozzájárulás:
- Az adatkezelés időtartama: az üdülés végéig
- Az adatkezelők köre: VDSZ tisztségviselői, adatkezelésre jogosult munkavállalók
×