Tagszakszervezeteink oldalai (kattints a lenyitáshoz)

Hírek


2007 június 11-én alakult meg a VDSZ Dunaújvárosi Gumogyártók Szakszervezete. Ma még mindig nincs tárgyalás a szakszervezet és a Hankook Tire Magyarország Kft. vezetése között. Hogyan látta ezt a sajtó ? Rovid, nem teljes de szerteágazó összefoglalónkat Margittai Péter állította össze. És a történet folytatódik.......

?jra bajban a Hankook! (Híradó Online, 2007. augusztus 21.)

A gumigyártó cég munkaszüneti napokon is dolgoztatta az embereit

?jra bajban a Hankook. Most azzal van gond, hogy a gumigyártó cég augusztus 20-án, vagyis munkaszüneti napon is dolgoztatta az embereit. Erre állítólag engedélyt kaptak a munkaügyi minisztériumtól. De errõl a tárcánál nem tudnak.

Ennek alapján, a munkaügyi szakértõ úgy gondolja, a Hankook által elrendelt munka, vélhetõen jogszabályba ütközik.

?riné Dr. Gracza Zsuzsanna, munkajogász:

"A dolgozók munkaügyi bírósághoz fordulhatnak, munkaügyi jogvitát kezdeményezhetnek. ?s forduljanak is, mert emiatt õket szankció nem érheti."

A szakszervezeti vezetõ biztos abban, hogy a Hankook-nál ismét megsértették a munkaügyi szabályokat.

Székely Tamás, alelnök, Vegyipari Dolgozók Szakszervezete:

"A Hankook tire Magyarország augusztus 20-án a megszakítás nélküli munkakörön kívül más munkavállalók számára is munkavégzést rendelt el. ?s arra hivatkozik, hogy a szaktárcával ebben a kérdésben megállapodott."

A Munkaügyi Minisztériumban azonban nem adtak ki semmiféle engedélyt a gumigyártónak. A dél-koreaiak már korábban, Pünkösdkor is berendelték a dolgozókat. Emiatt a munkaügyi hatóság vizsgálatot rendelt el a cégnél.

Srancz Edit, szóvivõ, Szociális és Munkaügyi Minisztérium:

"Ez a vizsgálat most is tart, várhatóan szeptember környékén záródik le ez a vizsgálat. "

Dr. Kovácsszegi Dorottya osztályvezetõ, Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség:

"A munkaidõre vonatkozó szabályok megsértése a legsúlyosabb munkaügyi szabálytalanságok közé tartozik."

Ezért, akár 8 millió forintra is büntethetik a szabálysértõ munkaadót. Visszaesõként már 20 millió forint is kiszabható.

"A munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat idén a munkáltatók ezer fõ esetében sértették meg. Ami viszonylag nagy számnak tûnik, ugyanakkor egy csökkenõ tendencia figyelhetõ meg, mégis a korábbi évekhez képest."

A Hankook-nál nem nyilatkoztak, csak egy e-mailt küldtek. Ebben azt írják, hogy csak a technológia üzemeltetésében részt vevõk dolgoztak augusztus 20-án. Ezt pedig egyetlen jogszabály sem tiltja.

Munkaügyi ellenõrzés van a Hankook gumigyárban (HVG Online, 2007. augusztus 23.)

Volt engedély?

A Hankook Tire rácalmási gumiabroncsgyárában folyik a munkaügyi ellenõrzés, lezárása szeptember végére várható, eredményérõl akkor tájékoztatják a közvéleményt - közölte Schranz Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium sajtószóvivõje.

A gyárban folytatott augusztus 20-iki munka technológiai szükségességével is ez a vizsgálat foglalkozik, errõl a témáról is csak a vizsgálat zárásakor tudnak információkat adni - tette hozzá a szóvivõ.

Több sajtóorgánumban megjelent, hogy a Hankook munkatársai az augusztus 20-iki nemzeti ünnepen is dolgoztak. A gumigyártó cég állítólag engedélyt kapott a munkaügyi minisztériumtól a munkaszüneti napi foglalkoztatásra, de errõl a szaktárcánál nem tudnak.

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter csütörtökön az MTV Nap-kelte címû mûsorában azt mondta: "a Hankooknak kutya kötelessége minden jogszabályt betartani Magyarországon. Ez feltétele annak is, hogy maradéktalanul megkaphassa azt az állami támogatást, amit kapott azért, mert 130 milliárd forintot fektet be Magyarországon. Ha ezt nem teszi meg, sokszoros büntetésre és ráadásul a támogatások egy részének elmaradására kell számítania".

A dél-koreai Hankook összesen 132 milliárd forint értékû beruházás keretében hozott létre gumiabroncs-üzemet Dunaújvárosnál, amely a termelést 1 500 alkalmazottal 2007 június végén kezdte meg. Az új üzem 2010-ig készül el teljesen.

A beruházáshoz a gazdasági tárca fejlesztési támogatás címen 15,881 milliárd forint vissza nem térítendõ támogatást adott. A munkaügyi minisztérium továbbá a munkaerõpiaci alap felnõttképzési célú kerete terhére 140 millió forintot, a gyár munkahelyteremtési programjához pedig 360 millió forintot biztosított.

A Hankooknak nem ez az elsõ ügye a munkaügyi hatóságnál. A cég korábban, pünkösdkor is berendelte a dolgozókat, a felügyelõség már ekkor vizsgálatot rendelt el, ami szeptember közepén zárul.

Sajtóértesülések szerint a munkaidõre vonatkozó szabályok megsértése miatt akár 8 millió forintra is büntethetik a szabálysértõ munkaadót. Visszaesõként pedig már 20 millió forint is kiszabható.

A cég ellen júliusban munkaügyi vizsgálat is folyt, a szakszervezet bírósági eljárásra készült. Az érdekvédõk arra panaszkodtak egyebek mellett, hogy szabálytalanok a fizetések és az elszámolások, valamint törvénytelen elbocsátások történtek. A menedzsment azonban nem is tárgyalt velük.

Nincs fogás a Hankook-gyáron (FigyelõNet, 2007. augusztus 23.)

Amíg le nem telepedett Dunaújváros mellé, addig körbeudvarolták, amióta itt van, támadják a Hankook Tire elsõ Ázsián kívüli gumiabroncsgyárát. Egyelõre sem munkajogi, sem környezetvédelmi szabálytalanságot nem követett el a cég, és a Figyelõnek nyilatkozó dolgozók is elégedettek munkahelyükkel. A július óta termelõ üzem a barátságtalan fogadtatás ellenére egyelõre nem változtat magyarországi tervein.

120 milliárdot hozott a Hankook

A két lépcsõben összesen több mint félmilliárd euróra (mintegy 136 milliárd forintra) tervezett beruházás tavaly nyáron indult, 26 milliárd forintos állami támogatással (ebbõl 360 milliót tett ki a munkahelyteremtõ forrás). Az elsõ lépcsõ jövõre készül el teljesen. ??Akkor 5 millió darab, 2010-re, a második ütem végére pedig már 10 millió darab, személyautókhoz és kishaszon-jármûvekhez való gumiköpeny készül majd, 90 százalékban az EU piacára; addigra 1508-an dolgoznak majd a gyárban.

A Hankook Tire Magyarország Kft. Dunaújváros határában álló, közigazgatásilag Rácalmáshoz tartozó üzemében 890-en dolgoznak jelenleg. Közülük 450-en két budapesti, illetve egy dunaújvárosi munkásszállón laknak, és a cég költségén utaznak naponta a gyárba. Céges juttatás a napi egyszeri meleg étel, és a közelrõl bejáróknak a benzinpénz is, mégis nehéz volt munkásokat találni. Az álláshirdetésekre kevesen jelentkeztek, végül az országos toborzóba a munkaerõ-kölcsönzõ cégeket is bevonták. Az utóbbiakhoz felvettek 6 hónap zökkenõmentes munka után kerülhetnek át a Hankook állományába ?? olvasható a Figyelõ csütörtökön utcára kerülõ számában megjelent, gumigyárról szóló riportban.

A Hankook inkább csak huszon-, legfeljebb harmincegynéhány éves dolgozókat vesz fel. Nehéz is volt megtalálni a megfelelõ embereket, mert itthon ebben a korosztályban ritka a gumigyártáshoz értõ érettségizett. A cég így jobb híján maga neveli ki a munkatársait. A tavaly felvettek zöme, akikkel tanulmányi szerzõdést is kötöttek, 2??5 hónapos kiképzésen vett részt a Hankook két dél-koreai gyárában és kutató-fejlesztõ központjában.

Már pontosan fizetnek

??Késnek a bérek kifizetésével; rosszul, vagy egyáltalán nem számolják el a túlórát; a 6 munkanap majd 2 szünnap munkarend pedig idegen a hazai gyakorlattól? ?? veszi számba a munkaügyi problémákat Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének alelnöke a lapnak. A legfájdalmasabbnak mégis azt tartja, hogy nem fogadják el a bejegyzett gumigyári szakszervezetet. A kirúgástól félõ dolgozókat kérdõre vonják, tagjai-e az érdekképviseletnek.

Ludmann Lászlót, a Hankook Tire Magyarország szóvivõjét szemlátomást nem érték készületlenül a vádak. ??A munkaidõ-nyilvántartási rendszer tökéletesítésével és a belsõ kommunikáció hatékonyabbá tételével a Hankook Tire Magyarország Kft. az augusztus 10-éig átutalt júliusi fizetéseket pontosan rendezte, ezzel kijavítva a bérszámfejtési rendszerben korábban felmerült problémákat. Augusztus 16-ával pedig az üzem átállt az 5+2-es mûszakrendre? ?? replikázik a szóvivõ a Figyelõnek.

A közlemény ízû mondat magyarázatra szorul. A fizikai dolgozóknak a Hankooknál ugyanis utólag, a tárgyhónapot követõ hónap 10-én adják a fizetést, de az irodaiak májusig, a tárgyhó 21-én kapták meg a pénzüket. Azóta egységes lett az utólagos, 10-i fizetésnap, de az átállás nem volt egyszerû.

Még törvényes a technológia

Ám nem csak a szakszervezettel gyûlt meg a Hankook baja. Hiába ígérte Suh Seung Hwa, a cégcsoport elnöke, hogy az elsõ Ázsián kívüli gyáruk minden uniós elõírást teljesítõ, ultramodern üzem lesz, a cég a zöldekkel is vitába bonyolódott. Még csak az engedélyezés fázisában volt a gyár, a Levegõ Munkacsoport máris arra akarta rábírni a beruházót, hogy eleve ne is használja azokat a magas ??poliaromás szénhidrogén, azaz PAH? tartalmú lágyító anyagokat, amelyeket amúgy az EU csak 2010-tõl tiltott meg az uniós gumigyáraknak.

Az éppen a beruházás lázában égõ koreai cégvezetõk akkor ugyan belementek a megállapodásba, de mint késõbb kiderült, csak részben tudják betartani az önként vállalt korlátozást. Egyelõre marad a PAH, ami miatt a környezetvédõk ismét kiásták a csatabárdot. Bár a bíróság ?? az érvényes uniós szabályok értelmében ?? nem marasztalta el a gyártót, a viharos egyeztetés folytatódik a Levegõ Munkacsoporttal.

A dolgozók retorziótól tartanak (Népszava, 2007. szeptember 15.)

Bírói döntés: van szakszervezet a Hankooknál

Jogerõssé vált a Hankook gumiabroncsgyár dolgozói által alapított szakszervezet bírósági bejegyzése. Többé nem vonható kétségbe a rendhagyó módon alapított érdekvédelmi szervezet létjogosultsága, miután a Fõvárosi Bíróság elutasította a június 14-i bejegyzést megtámadó cég vezetésének indokait.

A retorzióktól tartó dolgozók mindmáig titokban tartják kilétüket: közjegyzõ által hitelesített okmányok igazolják a szervezet létrehozását, a tagság és választott vezetõik nevét. A menedzsment ezt nem tartotta megfelelõnek, s ezzel együtt azt sem, hogy az anonimitásba rejtõzõk az ágazat szakszervezetének (VDSZ) alelnökét bízták meg képviseletükkel. "Amint a kollektív szerzõdés megalkotásakor eljutunk arra a pontra, ahonnan már nem lehet visszalépni, akkor nyilvánosság elé lép a helyi alapszervezet" - erõsítette meg eddigi álláspontjukat Székely Tamás alelnök, aki szerint a gyár vezetõségének végképp megszûnt a hivatkozási alapja ahhoz, hogy továbbra is elzárkózzon a tárgyalástól.

A Hankook Tire Magyarország Kft. neve - bár a június végi gyáravatás után augusztus elejétõl már renszeresen indítja az abroncsokkal teli kamionokat európai partnereihez - eddig fõleg munkaügyi jogsértések vádjával kerül a magyar médiába. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség (OMMF) hónapokkal ezelõtt rutinellenõrzésbe kezdett a cégnél, aminek a lezárását megakadályozta a szakszervezet augusztusi bejelentése: a pünkösd hétvégi munka után az államalapítás ünnepnapján is dolgoztak a frissen felépített dunaújvárosi gyárában. A gyár vezetése szerint csak a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottak voltak érintettek, a helyi szakszervezet képviselõje szerint viszont például irodai alkalmazottakat is berendeltek. Az OMMF-vizsgálat befejezését szeptember közepére ígérték, a zárójelentés még nem került a hivatal elnökéhez.

Arra - az írásban kért - kérdésünkre pedig egyelõre nem kaptunk választ, immár kész-e tárgyalni a Hankook Tire Magyarország Kft. vezetõsége a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetének megbízottjával a kollektív szerzõdés aláírásáról, a szakszervezet mûködéséhez szükséges feltételek kialakításáról.

2 perces interjú: Székely Tamás (Magyar Hírlap Online, 2007. szeptember 15.)

Székely Tamás, a magyar vegyipari, energiaipari és rokon szakmákban dolgozók szakszervezeti szövetségének alelnöke.

- A nyár eleje óta próbálják megalakítani a szakszervezetet a Hankooknál. Mi tartott ennyi ideig?

?? Igazából mi sem értjük. A Hankook vezetõi, ahol csak lehet, akadályozták az egyébként törvényileg kötelezett szakszervezet törvényi elismerését. A vegyipari dolgozók érdekvédelmi szervezetének százéves múltra visszatekintõ szakszervezet, finoman szólva van rutinunk a dolgozók érdekképviseletében, és képben vagyunk a terület hazai jogi normáival. Ezért is fordultak hozzánk a Hankook gumiabroncsgyárának elkeseredett dolgozói. Végül a szakszervezeti szövetség keretében jegyezték be a Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetét.

?? Melyek az elsõdleges céljaik?

?? Természetesen a dolgozók érdekeinek védelme. Ehhez kapcsolódik a szakszervezet és a munkáltató közötti kollektív szerzõdés megkötése, ezt már ki is dolgoztuk. A Hankook azonban egyelõre elzárkózik elõle, noha a cégnek is érdeke lenne a megállapodás. Abban is partnerek lennénk, hogy segítsünk felvilágosításában a hazai munkajogi körülményekrõl. Nincs jele ugyanis, hogy kellõ mértékben tájékozódtak volna elõzõleg a magyar sajátosságokról. Kezdetben például az volt a rend a gyárban, hogy hat munkanap után jött két nap pihenõ.

?? Heti hat nap munka nem kevés. Ez keleti szokás?

?? Mi is csak azt tudjuk feltételezni, hogy a Hankook munkatársai a dél-koreai viszonyokat akarták alkalmazni hazánkban is. Szerencsére azonban szakszervezetünk nyomására áttértek az öt plusz két napos munkarendre.

?? Nagy felháborodást keltett, hogy a munkaszüneti napokon is dolgozniuk kellett a gyárban.

?? Sajnos ilyenre is volt példa. A megszakítás nélküli munkarendben dolgozóknál ez kikerülhetetlen, természetesen megfelelõ pótlékok járnak érte. A Hankook vezetése azonban olyanokat is benn tartott augusztus 20-án, akiknek a munkakörük ezt nem indokolta volna.

?? Mi igaz abból, hogy szakszervezeti tagságuk miatt küldtek el dolgozókat?

?? Sajnos számos ilyen esetrõl tudunk. Megkönnyítette a dél-koreai vezetõség dolgát, hogy több dolgozó nem közvetlenül a Hankook alkalmazottja volt, hanem valamelyik munkaerõ-kölcsönzõ cég közvetítésével került a gyárhoz, ezért aztán nem kellett megindokolni az elbocsátását. Jelenleg is folyamatban van a munkaügyi fõfelügyelõség vizsgálata a cég ellen, szombatra ígérték a tájékoztatást, hogy mire jutottak.

??A Hankook be fogja tartani a magyar jogszabályokat? (HVG Online, 2007. szeptember 18.)

A Hankook minden szempontból be fogja tartani a magyarországi jogszabályokat -mondta Han Duk Szu dél-koreai miniszterelnök, miután tárgyalt a magyar kormányfõvel.

A pontos intézkedésekrõl a vállalatnak kell döntenie, de a Hankook minden szempontból be fogja tartani a magyarországi jogszabályokat, éppen úgy, ahogyan egy Magyarországon bejegyzett vállalathoz illik - hangsúlyozta a távol-keleti ország miniszterelnöke a nemzetközi sajtóértekezleten.

A Magyarországon tárgyaló Han Duk Szu - aki elõzõ napon ellátogatott a Dunaújváros melletti gumiabroncs-gyárba - kiemelte: a dolgozók jogait garantálni kell Koreában is, így a Hankook és a többi koreai vállalat be fogja tartani a szabályokat.

"Egyik oldalról nagy nyitottság és támogatottság annak érdekében, hogy ezek a beruházások sikeresek legyenek. Másik oldalról pedig elkerülni a konfliktusokat: nekünk fontos a szakszervezetek szabad szervezkedése, fontos a munka-jogszabályok betartása. Ezt egyformán látjuk. Azt szeretnénk, ha pár hónapon belül ezek az alkalmazkodási gondok és dilemmák megszûnnének" - mondta Gyurcsány Ferenc.

A Hankook gumiabroncsgyárában 2007-ben több munkaügyi ellenõrzés is történt. Legutóbb amiatt vizsgálódott a hatóság, hogy a gyár - a pünkösdi eset után - augusztus 20-án is berendelte dolgozóit. Az érdekvédõk júliusban pedig egyebek mellett arra panaszkodtak, hogy szabálytalanok a fizetések és az elszámolások, valamint törvénytelen elbocsátások történtek. A menedzsment azonban nem is tárgyalt velük.

A dél-koreai cég összesen 132 milliárd forint értékû beruházás keretében hozott létre üzemét, amely a termelést 1500 alkalmazottal kezdte meg. A vállalat mintegy 16,5 milliárd forint vissza nem térítendõ állami támogatást kapott Magyarországtól.

A dél-koreai miniszterelnök elmondta, hogy országa úgy gondolja, Magyarország kapu lehet a koreai cégek és termékek számára Európába. A befektetéseket tovább ösztönözheti, hogy Magyarország jövõre már a schengeni övezet tagja lesz - tette hozzá Han Duk Szu.

Szakszervezeti bújócska (Magyar Rádió Online, 2007. szeptember 19.)

A Hankook minden szempontból be fogja tartani a magyarországi jogszabályokat - mondta tegnap a dél-koreai miniszterelnök. A kijelentésnek az adhat hangsúlyt, hogy bár jogerõssé vált a Hankook gumiabroncsgyár dolgozói által alapított szakszervezet bírósági bejegyzése, a cég továbbra sem veszi tudomásul azt.

A cég korábban a Fõvárosi Bíróságon fellebbezett az érdekvédelmi szervezet nyilvántartásba vétele miatt, de a bíróság elutasította a beadványt. A Hankook most az ítélõtáblához fordul. A gyár humánerõforrás igazgatója, Bányai Tibor szerint téves az az információ, hogy a Fõvárosi Bíróság végzése jogerõs. ?? Jogi kifogásaink a következõk: a bíróság az alapszabállyal ellentétesen jegyezte be a szakszervezetet. Az sem került jogilag tisztázásra, hogy kik képviselhetik a szakszervezetet egyáltalán. Mivel a szakszervezet tagjai csak a Hankook dolgozói lehetnek, ezért nekünk tudnunk kell, kik azok a személyek, akik jogosultak a Hankook dolgozók érdekeit képviselni. ?gy látjuk, hogy ezen akciók pusztán egyes szakszervezeti vezetõk egyéni ambícióit táplálják.

A VDSZ alelnöke, Székely Tamás azt mondja, fennállásuk 101 éve alatt nem volt arra példa, ami most a Hankooknál történik. Szerinte a Gumigyártók Szakszervezetének bejegyzése nem lehet ellentétes az alapszabállyal: ?? Itt két alapszabályról lehet szó; az egyik alapszabály a szövetségnek az alapszabálya, a másik pedig a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetének alapszabálya. Ez a két alapszabály jogilag egymásra épül, itt nincsen semmiféle kifogásolnivaló. A VDSZ és a tagszervezetei a jogszabálynak megfelelõen járnak el, alapszabállyal, székhellyel és döntéshozó szervvel rendelkeznek. Nincs joga a cégnek ezt a kérdéskört vizsgálni.

A munkáltatónak nincs joga fellebbezni egy szakszervezet bírósági bejegyzésével kapcsolatban ?? erõsítette meg Pál Lajos munkajogász is a Krónikának. Egy szakszervezet létrehozása ugyanis alkotmányos jog, tehát a munkáltató azt sem alapszabályban, sem más módon nem korlátozhatja. A szakszervezeti tisztségviselõknek viszont fel kell fedniük kilétüket ?? hiszen másként nem is mûködhetnek együtt a munkáltatóval ??, ám a tagoknak ez nem kötelezõ ?? hangsúlyozta Pál Lajos.

Nyolcmilliós munkaügyi bírság a Hankook-nak (Népszabadság Online, 2007. szeptember 21.)

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelõség Közép-Dunántúli Munkaügyi Felügyelõsége 8 millió forintra bírságolta a Hankook Tire Magyarország Kft.-t a magyar munkarend és a Munka Törvénykönyve elõírásainak súlyos megsértése miatt.

Jankó Zoltán regionális igazgató pénteken elmondta: az átfogó munkaügyi vizsgálat során megállapították, hogy több alkalmazott 12 órát meghaladóan, 15-16-18 órát is dolgozott folyamatosan, ami ellentétes az elõírásokkal. A szabályok szerint a napi munkaidõ 8 óra, a rendkívüli munkavégzés ideje napi 4 óra lehet.

Ezen túlmenõen a Hankook több esetben nem tartotta be azt az elõírást, hogy két munkanap között a dolgozóknak legalább 11 óra pihenési idõt kell biztosítani. A felügyelõség megállapította azt is, hogy augusztus 20-án több olyan alkalmazottal is munkát végeztettek, akiket munkaszüneti napon az elõírások alapján erre nem kötelezhetett volna a Hankook. Jankó Zoltán kifejtette: a Hankook több esetben késedelmesen jelentette be a munkavállalók biztosítási jogviszonyát is, s nem minden esetben megfelelõ a társaság munkaidõ nyilvántartása sem.

Az igazgató hozzátette: a bírság nem jogerõs, a munkáltató jogorvoslattal élhet.

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a Versenyképességi Tanács pénteki ülését követõen újságírói kérdésre elmondta: a gazdasági tárca a hatályos jogszabályok szerint fog eljárni és megvárja a vizsgálat végét. A miniszter úgy tudja, hogy a munkaügyi jogszabályok betartásának nincs hatásuk a beruházásra, az állami támogatás folyósítására.

Az MTI, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kommunikációs fõosztályán a következõ tájékoztatást kapta: a hatályos jogszabályok értelmében a támogatási igény benyújtásának idõpontjában kell rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkeznie egy cégnek, aminek a Hankook annak idején megfelelt. Amennyiben a társaság ezt követõen kap munkaügyi bírságot, ez nem jár a gazdasági tárca által a beruházáshoz nyújtott fejlesztési támogatás visszafizetésével.

A Hankook Tire Magyarország Kft. közleménye szerint a cég az Ítélõtábla jogerõs döntése után kész megkezdeni a tárgyalásokat a szakszervezettel. A Hankook a képviseleti jog nem megfelelõ meghatározása miatt fellebbezett a Fõvárosi Bíróság döntése ellen, mellyel nem jogerõsen bejegyezte a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetét. A cég vezetõségének meggyõzõdése, hogy a vállalaton belül felmerült nehézségeket a vállalaton belül kell megoldani, és ennek leghatékonyabb módja az, ha a tárgyalások a Hankook Tire dolgozókat tömörítõ helyi szakszervezet vezetõivel folynak.

Tovább támadja a szakszervezet bejegyzését (Népszava Online, 2007. szeptember 21.)

Hankook idõkiosztás: munkára sok, másra kevés

Súlyos munkaügyi szabálysértéseket állapítottak meg a Hankook dunaújvárosi gumiabroncs gyárában ellenõrzést tartó felügyelõk - ám csak alacsony összegû büntetést róttak ki a cégre. "Figyelembe vettük, hogy egy kiemelkedõen nagy beruházásban létrehozott üzem mûködésének kezdeti idõszakában végeztük a vizsgálatot, valamint azt is, hogy a vizsgálati idõszak negyedéves idõszaka alatt tapasztaltuk az igyekezetet a jogkövetésre" - indokolta az egyelõre nem jogerõs határozatban szereplõ nyolcmillió forintos összeget Jankó Zoltán, az OMMF Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelõségének igazgatója.

A felügyelõk pünkösd munkaszüneti napnak számító hétfõjén mentek be elõször a gyárba, és szabálytalanságokat észlelve kezdõdött egy átfogó munkaügyi vizsgálat. Ennek utolsó mozzanata volt: berendeltek-e a gyárba olyan dolgozókat augusztus 20-ára, akiknek a tevékenysége nem volt indokolt a folyamatos üzem fenntartásához.

Ez bebizonyosodott tizenhét személy (mérnök, operátor) esetében. "A szám azonban lényegesen kisebb, mint a pünkösdi volt" - utal az igazgató a cégen belüli fejlõdésre. A Munka Törvénykönyve súlyos megsértésének minõsítették továbbá, hogy 192 dolgozó napi munkaideje meghaladta a 12 órában maximált felsõ határt (elõfordult 16-18 órás munkavégzés is!), 168 esetben nem jutottak a dolgozók a két mûszak közötti legalább 11 órás pihenõidõhöz, a cég gyakorta csak nagy késéssel jelentette be a dolgozók munkaviszonyának létrejöttét, s a munkaidõ-nyilvántartást nem átláthatóan vezették.

AZ OMMF büntetési gyakorlatában érvényesül a fokozatosság elve, így ha egy utóellenõrzéskor ismét jogsértéseket állapítanak meg a Hankooknál, lényegesen komorabban szabják ki a bírságot.

A koreai mamutcég itteni leányvállalatának mûködésével kapcsolatos másik hír: a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetének júniusi bejegyzését a minap törvényesnek mondta ki a Fõvárosi Bíróság, s ezt most az ítélõtáblán támadja meg a Hankook Tire Magyarország Kft.

Mint korábban megírtuk: a retorzióktól tartó dolgozók mindmáig titokban tartják kilétüket, ám közjegyzõ által hitelesített okmányok igazolják a szervezet létrehozását, a tagság és választott vezetõik nevét. A menedzsment ezt nem tartotta megfelelõnek, s ezzel együtt azt sem, hogy az anonimitásba rejtõzõ helybeliek az ágazat szakszervezetének (VDSZ) alelnökét bízták meg képviseletükkel. "Amint a kollektív szerzõdés megalkotása során eljutunk arra a pontra, ahonnan már nem lehet visszalépni, akkor nyilvánosság elé lép a helyi alapszervezet - erõsítette meg álláspontjukat Székely Tamás alelnök, a bírósági döntésrõl értesítve lapunkat - gyár vezetõségének végképp megszûnt a hivatkozási alapja ahhoz, hogy továbbra is elzárkózzon a tárgyalástól."

Lett, mert fellebbezett.

Többmilliós bírságot róttak ki a Hankookra (HVG Online, 2007. szeptember 25.)

Munkavállalói engedély nélküli foglalkoztatás miatt mintegy 17 millió forint Munkaerõpiaci Alapba történõ befizetési kötelezettséget rótt ki a Hankook Tire Magyarország Kft.-re a munkaügyi felügyelõség - mondta Jankó Zoltán kedden a felügyelõség vezetõje.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelõsége a komplex munkaügyi ellenõrzés során a feltárt munkaügyi szabálytalanságok miatt nyolcmillió forint bírságot rótt ki, 32 koreai dolgozó munkavállalói engedély nélküli foglalkoztatásáért pedig mintegy 17 millió forint befizetésére kötelezte a céget - mondta el Jankó Zoltán, megerõsítve a magyar televízió hétfõi értesülését.

A Hankook egyelõre nem döntött arról, hogy a 17 millió forinttal kapcsolatos határozat ellen él-e jogorvoslattal - közölte Bányai Tibor, a cég HR igazgatója. Bányai szerint az érintett dolgozók munkavállalási kérelmét már beadták, az elbírálás folyamatban van.

Mint mondta, az érintett munkavállalók a Hankook csoport dolgozói, felsõfokú végzettségû, több diplomás és a kutatás fejlesztés területén foglalkoztatott szakemberek.

A munkaügyi felügyelõség vizsgálata során feltárt szabálytalanságok a magyar munkarend és a Munka Törvénykönyve elõírásainak súlyos megsértése miatt kirótt 8 millió forintos bírságot a cég tudomásul vette, az ellen nem él jogorvoslattal - mondta a HR igazgató, aki szerint a feltárt hiányosságok nagyobbik részét már a határozat kézhezvételekor megszüntették, s a jövõben gondosan ügyelnek a jogszabályi elõírások betartására.

A VDSZ dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetének bejegyzésére vonatkozó határozat ellen pedig a Hankook fellebbezést nyújtott be a Fõvárosi Ítélõtáblához a képviseleti jogosultság nem egyértelmû meghatározása miatt - közölte a HR igazgató hozzátéve, hogy az ítélõtábla döntését követõen "a helyi problémákról a helyi érdekképviseleti vezetõkkel kívánnak tárgyalni".

Egyszer bírság, másszor bíróság (Népszava Online, 2007. szeptember 25.)

Tudomásul veszi a munkaügyi felügyelõk lesújtó megállapításai nyomán kapott nyolcmillió forintos bírságot, és a hiányosságokat a magyar törvényi elõírások szerint orvosolja - állt a Hankook egyik közleményében. Eszerint kimondhatjuk: nem lesz többé 16-18 órás munkaidõ, legalább 11 óra fog eltelni egy dolgozó két mûszakja között, pontos és kiismerhetõ lesz a munkaidõ-nyilvántartás.

Igazolódtak a titokban megalakult szakszervezet panaszai, s megsemmisült a cégvezetés azon korábbi érvelése, hogy a munkavállalók képviseletében megfelelõ partner számára az üzemi tanács, amellyel egyeztetni szokták az ügyeket.

Az üzemi tanács intézménye alkalmas a munkaadó és a munkavállaló információcseréjére, viszont nem képes ellátni a munkavállalók tényleges érdekképviseletét. Véleményezhet átszervezést és szabadságolási tervet, kaphat tájékoztatást a bérhelyzetrõl, (együttdöntési jog kizárólag a jóléti célú pénzeszközök felhasználására szorítkozik), de mit tehet akkor, ha csak formálisan mûködik együtt a munkáltató a testülettel? Sokszoros megfigyelés: ahol rendben dolgozik a szakszervezet, ott fejt ki érdemi tevékenységet az üzemi tanács is.

Ne vegyük hát engedékenységnek a Hankooknak azt a másik bejelentését, hogy - miután az elsõ bíróság a helyi szakszervezet titokban történt megalakítását jogszerûnek találta és bejegyezte, a második elutasította a cég ezt kifogásoló érveit, s most egy harmadikat dolgoztat meg ismételt fellebbezésével - a bejegyzés érvényességet kimondó újabb döntés után hajlandó lesz végre tárgyalni a dolgozók képviselõivel a kollektív szerzõdésrõl. Nem tehet mást. De akkor elkezdõdhet végre az érdemi partnerség kialakítása a gyárban.

Hiába a bírság, megkapja az állami milliárdokat a Hankook (Világgazdaság Online, 2007. szeptember 25.)

A nyolcmillió forintos munkaügyi bírság ellenére megkaphatja a Hankook a 26 milliárd forintos állami támogatást. Az igényléskor ugyanis nem találtak rendezetlen munkaviszonyokat a cégnél.

A munkaügyi bírság ellenére sem került veszélybe a Hankook több mint 26 milliárd forintos állami támogatása. Mint azt már megírtuk, a dél-koreai tulajdonú gumiabroncsgyárat elsõ fokon nyolcmillió forintra büntette a munkaügyi felügyelõség a magyar munkarend és a Munka Törvénykönyve elõírásainak súlyos megsértése miatt.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium érdeklõdésünkre csak annyit közölt: ??a hatályos jogszabályok értelmében a támogatási igény benyújtásának idõpontjában kell rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkeznie a cégnek. Ennek a feltételnek a Hankook megfelelt. Amennyiben a társaság ezt követõen kap munkaügyi bírságot, ez nem jár a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által a beruházáshoz nyújtott fejlesztési támogatás visszafizetésével.? Kóka János miniszter azt nyilatkozta, hogy a gazdasági tárca a hatályos jogszabályok szerint fog eljárni és megvárja a vizsgálat végét.

A Hankooknál sem aggódnak azért, hogy a munkaügyi bírság miatt elveszthetik az állami támogatást. Bányai Tibor, a cég humánerõforrás igazgatója kérdésünkre elmondta: tudomásul veszik a munkaügyi bírságot. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a határozat kézhez vételéig már a feltárt hiányosságok többségét pótolta a cég. A Hankook nem kívánja megfellebbezni a határozatot.

Az állami támogatások munkaügyi feltételeit egyébként az államháztartási törvény szabja meg. Eszerint a pályázóknak az állami támogatás igénylésének idõpontját megelõzõ két évben nem szabad megsérteniük a feltételeket. Az általános szabályok szerint a pályázó nem foglalkoztathatja feketén az alkalmazottait, s nem sérthet meg egyes szakszervezeti jogokat. A különleges feltételek közé tartoznak egyebek mellett a munkaidõre, a pihenõidõre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó rendelkezések. A pályázat kiírója dönthet arról, hogy csak az általános elõírásokat veszi figyelembe, vagy a különlegeseket is.

26 milliárd százharmincért cserébe

A Hankook Tire Magyarország Kft. egyedi kormánydöntés alapján jut állami pénzhez. A cég beruházásának értéke összesen 525 millió euró (mintegy 131 milliárd forint). Ehhez felnõttképzésre 140 millió forintot, munkahely-teremtési programra pedig 360 millió forintot kapott a munkaügyi tárcától a gumigyár. A gazdasági tárca emellett 15 milliárd 881 millió forint fejlesztési támogatást nyújt. További tízmilliárd forinthoz juthat a gumigyár adókedvezmény formájában 2011-ig.

Megbüntették a Hankook gumigyárat (Népszabadság Online, 2007. szeptember 25.)

Munkavállalói engedély nélküli foglalkoztatás miatt 17 millió forint Munkaerõpiaci Alapba történõ befizetési kötelezettséget rótt ki a Hankook Tire Magyarország Kft.-re a munkaügyi felügyelõség - közölte a felügyelõség vezetõje.

Munkaügyi szabálytalanságok miatt nyolcmillió forint bírságot rótt ki az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelõsége, 32 koreai dolgozó munkavállalói engedély nélküli foglalkoztatásáért pedig 17 millió forint befizetésére kötelezte a céget - mondta el Jankó.

A Hankook egyelõre nem döntött arról, hogy a 17 millió forinttal kapcsolatos határozat ellen él-e jogorvoslattal - közölte a cég HR igazgatója.

Bányai Tibor szerint az érintett dolgozók munkavállalási kérelmét már beadták, az elbírálás folyamatban van. Felsõfokú végzettségû, több diplomás és a kutatás fejlesztés területén foglalkoztatott szakemberekrõl van szó.

A magyar munkarend és a Munka Törvénykönyvét sértõ körülmények miatt kirótt 8 millió forintos bírságot a cég tudomásul vette, az ellen nem él jogorvoslattal.

A feltárt hiányosságok nagyobbik részét megszüntették, s a jövõben gondosan ügyelnek a jogszabályi elõírások betartására, állítja a HR igazgató.

A VDSZ dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetének bejegyzésére vonatkozó határozat ellen pedig a Hankook fellebbezést nyújtott be a Fõvárosi Ítélõtáblához a képviseleti jogosultság nem egyértelmû meghatározása miatt.

Feketemunka miatt 17 millió forinttal vágták meg a Hankook Kft.-t (Ma.hu, 2007. szeptember 25.)

Munkavállalói engedély nélküli foglalkoztatás miatt mintegy 17 millió forint Munkaerõpiaci Alapba történõ befizetési kötelezettséget rótt ki a Hankook Tire Magyarország Kft.-re a munkaügyi felügyelõség - mondta az MTI-nek Jankó Zoltán kedden a felügyelõség vezetõje.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelõsége a komplex munkaügyi ellenõrzés során a feltárt munkaügyi szabálytalanságok miatt nyolcmillió forint bírságot rótt ki, 32 koreai dolgozó munkavállalói engedély nélküli foglalkoztatásáért pedig mintegy 17 millió forint befizetésére kötelezte a céget - mondta el Jankó Zoltán, megerõsítve a magyar televízió hétfõi értesülését. A Hankook egyelõre nem döntött arról, hogy a 17 millió forinttal kapcsolatos határozat ellen él-e jogorvoslattal - közölte az MTI érdeklõdésére a cég HR igazgatója.

Bányai Tibor hozzátette: az érintett dolgozók munkavállalási kérelmét már beadták, az elbírálás folyamatban van. Mint mondta, az érintett munkavállalók a Hankook csoport dolgozói, felsõfokú végzettségû, több diplomás és a kutatás fejlesztés területén foglalkoztatott szakemberek.

A munkaügyi felügyelõség vizsgálata során feltárt szabálytalanságok a magyar munkarend és a Munka Törvénykönyve elõírásainak súlyos megsértése miatt kirótt 8 millió forintos bírságot a cég tudomásul vette, az ellen nem él jogorvoslattal - mondta a HR igazgató. Hozzátette: a feltárt hiányosságok nagyobbik részét már a határozat kézhezvételekor megszüntették, s a jövõben gondosan ügyelnek a jogszabályi elõírások betartására.

A VDSZ dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetének bejegyzésére vonatkozó határozat ellen pedig a Hankook fellebbezést nyújtott be a Fõvárosi Ítélõtáblához a képviseleti jogosultság nem egyértelmû meghatározása miatt - közölte a HR igazgató.

Mint mondta, az ítélõtábla döntését követõen "a helyi problémákról a helyi érdekképviseleti vezetõkkel kívánnak tárgyalni".

Hankook: a szakszervezet kollektív szerzõdést akar (HVG Online, 2007. szeptember 26.)

A szakszervezet ismételten kezdeményezi Dunaújvárosban a Hankook Tire Magyarország Kft.-nél, hogy a munkaadó és a munkavállalók képviselõi tárgyaljanak a kollektív szerzõdés megkötésérõl.

Errõl a Magyar Vegyipari Energiaipari és Rokon Szakmában Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) és a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete közös közleménye tájékoztatott. A szakszervezet célja ugyanis - szögezi le a közlemény - a dunaújvárosi beruházás sikeressége és a hosszú távú korrekt munkaügyi kapcsolatok biztosítása.

A VDSZ és dunaújvárosi tagszervezete "szomorú amiatt, hogy a Hankook magyar érdekeltsége nem vette figyelembe a szakszervezet korábbi, jó szándékú jelzéseit a munkaügyi hiányosságokkal kapcsolatban".

A vállalat vezetése - a munkavállalói érdekképviselet szerint - ahelyett, hogy megszüntette volna a szabálytalanságokat a szakszervezet létezését vonta kétségbe. Így a dolgozókat folyamatosan megfélemlíti, sõt néhány esetben a vállalatvezetés által feltételezett szakszervezeti tisztségviselõk munkáját is ellehetetleníti.

A szakszervezet által jelzett problémákat az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség is megerõsítette. Ezért a VDSZ-nél úgy vélik, hogy a hiányosságok miatt eddig kiszabott 25 millió forintos bírság veszélybe sodorhatja a garantáltan magas állami támogatást.

A szakszervezeti közlemény ugyanakkor leszögezi: a Hankook Tire Magyarország Kft. által többször idézett, a Fõvárosi Ítélõtáblához benyújtott kérelme - miszerint a cég fellebbezett a helyi szakszervezet bejegyzése ellen - nem érinti a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetének a Fõvárosi Bíróság által is megállapított jogszerû létezését.

A Hankook Tire Magyarország Kft. HR-igazgatója korábban azt közölte: az ítélõtábla döntését követõen "a helyi problémákról a helyi érdekképviseleti vezetõkkel kívánnak tárgyalni".

A Hankook csak az idõt húzza (Hír TV Online, 2007. szeptember 27.)

A Hankook csupán az idõt húzza, hogy bebizonyítsa, a szakszervezet képtelen bármilyen eredményre - mondta a Független Hírügynökségnek Székely Tamás, a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetének képviseletében, azután, hogy a dunaújvárosi cég közölte, csak a Fõvárosi Ítélõtábla döntése után ül le a szakszervezettel tárgyalni a kollektív szerzõdés megkötésérõl.

A szakszervezet szerdán ismét kezdeményezte a Dunaújvárosi Hankook Tire Magyarország Kft.-nél, hogy a munkaadó és a munkavállalók képviselõi tárgyaljanak a kollektív szerzõdés megkötésérõl, mert az érdekképviselet szerint a vállalat vezetése ahelyett, hogy megszüntette volna a szabálytalanságokat, a szakszervezet létezését vonta kétségbe. Így a dolgozókat folyamatosan megfélemlíti, sõt néhány esetben a vállalatvezetés által feltételezett szakszervezeti tisztségviselõk munkáját is ellehetetleníti.

A Hankook szerint a szakszervezet nem jogosult

A Hankook közleménye szerint azonban a cég az Ítélõtábla jogerõs döntése után kész csak megkezdeni a tárgyalásokat a szakszervezettel. Bányai Tibor humán erõforrás igazgató szerint nem bizonyított, hogy a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének alelnöke, Székely Tamás jogosult a gyár dolgozóinak képviseletére.

Székely Tamás, a VDSZ képviselõje úgy látja, hogy az Ítélõtábla nem az õ kérdésükrõl dönt, csupán arról, hogy megerõsíti-e a Fõvárosi Bíróság végzését, amelyben elutasítja a Hankook keresetét a szakszervezettel szemben. A VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetének pedig õ a meghatalmazott képviselõje a kollektív szerzõdés megkötéséig.

A VDSZ Dunaújváros Gumigyártók Szakszervezetét a Fõvárosi Bíróság jegyezte be júniusban a VDSZ szervezeti egységekén, de a gyár megtámadta ezt. A Fõvárosi Bíróság augusztus 31-én elutasította a keresetet, mire a koreai cég a Fõvárosi Ítélõtáblához fordult.

Távol-keleti idõhúzás

Székely Tamás szerint a gyár csupán az idõt húzza, hogy bebizonyítsa, a szakszervezet képtelen bármilyen eredményre. Információjuk szerint a gyár több céget megkeresett a béren kívüli juttatási rendszer kidolgozása miatt, és a munkaügyi tanáccsal akar megállapodni. Székely Tamás szerint ez további konfliktusokat eredményezhet, mert a munkavállalói képviseleti joga csak a szakszervezetnek van.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelõség Közép-Dunántúli Munkaügyi Felügyelõsége korábban nyolcmillió forint bírsággal sújtotta a gumiabroncsot gyártó céget, mert több alkalmazott 12 óránál többet dolgozott folyamatosan, legutóbb pedig több mint 30 koreai munkavállaló illegálisan foglalkoztatásáért több mint 16 millió forint bírságot szabott ki rá.

 
,A MAGYAR VEGYIPARI, ENERGIAIPARI ÉS ROKON SZAKMÁKBAN DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGÉNEK

Általános Adatvédelmi Szabályzata

2018. május

1. AZ ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA

1.1. Az Adatvédelmi Szabályzat célja, hogy meghatározza a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségénél (továbbiakban: VDSZ), mint Adatkezelőnél zajló adatkezelések törvényes kereteit, biztosítsa az adatvédelem alkotmányos elveinek és az információs önrendelkezési jognak az érvényesítését, elősegítse az adatbiztonság követelményeinek való megfelelést, továbbá megakadályozza a jogosulatlan adatkezelést. Az Adatvédelmi Szabályzat kialakítja az adatvédelem szempontjából fontos feladatokat, felelősségi viszonyokat, különös tekintettel a munkavállalók szerepére az adatbiztonságban.

1.2. Jelen Szabályzat hatálya kiterjed az Adatkezelő és más adatkezelőkkel való személyes adatokat érintő kommunikációra.

1.3. Jelen Szabályzat hatálya kiterjed az VDSZ és annak önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeinek székhelyén folyó valamennyi adatkezelésre, adattovábbításra, információ átadásra, az ezen adatkezelés, információátadás tárgyát képező adat, jelen Szabályzatban meghatározottak szerinti, üzleti titokkénti kezelésével és védelmével kapcsolatos tevékenységekre.

1.4. A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a VDSZ és annak származtatott jogi személyeinek valamennyi tisztségviselőjére, munkavállalójára, munkatársára, valamint a vele szerződéses vagy egyéb kapcsolatban álló, személyes adatkezelést végző személyekre.

1.5. A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az VDSZ által kezelt valamennyi személyes adatra, a rajtuk végzett adatkezelési műveletek teljes körére, keletkezésük, kezelésük, feldolgozásuk helyétől, valamint megjelenési formájuktól függetlenül.

2. IRÁNYÍTÁS/FELÜGYELET

2.1. A jelen Szabályzatot az a szakszervezet legfőbb szerve hagyja jóvá és a székhelyén tárolja. A Szabályzat legalább évente felülvizsgálatra és jóváhagyásra kerül. A Szabályzat valamennyi szakszervezeti tag és munkavállaló számára elektronikus formában a www.vdsz.hu oldalon, míg papír alapon a szakszervezet országos irodájában érhető el.

3. FELELŐSSÉG ÉS JELENTÉS

3.1. A Szabályzat végrehajtásáért a szakszervezeti tisztségviselők felelősek. Valamennyi tisztségviselő és munkavállaló, munkatárs kötelezettsége annak bejelentése, ha a Szabályzat megkerüléséről vagy megsértéséről szerez tudomást, vagy ennek gyanúja merül fel. Bejelentés elsődlegesen a szokásos bejelentési csatornákon teendő, a szakszervezeti tisztségviselőknek.

4. JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁS, KAPCSOLAT AZ ADATKEZELŐ BELSŐ SZABÁLYZATAIVAL

4.1. Jelen Adatvédelmi Szabályzat jogszabályi alapját a következő törvények jelentik:

- Magyarország Alaptörvénye;
- 2011. évi CXII. törvény – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (a továbbiakban: Infotv.);
- 2012. évi I. törvény – a munka törvénykönyvéről (Mt.);
- 2013. évi V. törvény – a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.);
- Az Európai Parlament és Tanács 2016/679 Rendelete (GDPR)

4.2. Jelen Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat az Adatkezelő alábbi belső szabályzataihoz kapcsolódik, azokkal együttesen értelmezendő:

- A VDSZ Alapszabálya

5. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

5.1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy; a VDSZ és származtatott jogi személyeinek tagja, munkavállalója.

5.2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;

5.3. különleges személyes adat: a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

5.4. hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez;

5.5. tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;

5.6. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja;

5.7. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;

5.8. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;

5.9. nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;

5.10. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;

5.11. adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;

5.12. adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;

5.13. adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;

5.14. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;

5.15. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is – adatok feldolgozását végzi;

5.16. harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;

5.17. harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam;

5.18. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

5.19. üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli;

5.20. adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

6. AZ ADATKEZELŐ ADATAI

6.1. Az Adatkezelő adatai:

Név: Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetség
Székhely: 1068 Budapest, Benczúr utca 45.
Nyilvántartási szám: 01-02-0000926
Adószám: 19002110-2-42
Adatvédelmi tisztviselő neve: dr. Horváth-Lénárt Szilvia
Elérhetőségei: 1068 Budapest, Benczúr utca 45., 06-1-4612-463, lenartsz@vdsz.hu

7. ADATKEZELŐRE ÉS ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK, ALAPELVEK

7.1. Az adatvédelmi szabályok betartásáért az Adatkezelő a felelős. Az Adatkezelő szervezet, valamint a származtatott jogi személyek tisztségviselője, munkavállalója és munkatársa az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok betartásáért személyes felelősséggel tartozik.

7.2. Az Adatkezelő személyes adatokat csak az Infotv. 5. és 6. §-okban és a GDPR-ban meghatározott felhatalmazás alapján kezel, nevezetesen a) az érintett hozzájárulásával, vagy b) törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. c) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; Személyes adat akkor is kezelhető, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy az Adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az Adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy b) az Adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

7.3. Ha a hozzájáruláson alapuló adatkezelés célja az adatkezelővel írásban kötött szerződés végrehajtása, a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából - e törvény alapján - az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

7.4. Az érintett kérelmére indult eljárásban, az annak lefolytatásához szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni.

7.5. Az érintett az adatkezeléshez való hozzájárulását kizárólag részletes és egyértelmű tájékoztatás birtokában adhatja meg, melyről az Adatkezelő feladata gondoskodni.

7.6. Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező. Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő az Infotv. 6. § (5) bekezdése alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet az adatkezelésre vonatkozó információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is. Ha az érintettek személyes tájékoztatása lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a tájékoztatás megtörténhet az alábbi információk nyilvánosságra hozatalával is: az adatgyűjtés ténye, az érintettek köre, az adatgyűjtés célja, az adatkezelés időtartama, az adatok megismerésére jogosult lehetséges adatkezelők személye, az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek ismertetése, valamint ha az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételének van helye, az adatkezelés nyilvántartási száma.

7.7. Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e kritériumoknak, továbbá az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

7.8. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

7.9. Az Adatkezelő köteles gondoskodni a kezelésében lévő adatok minőségéről, így különösen azok pontosságáról, teljességéről és naprakészségéről.

7.10. Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól, jogorvoslati lehetőségeiről.

8. SZERVEZETEN BELÜLI FELADATOK ÉS FELELŐSSÉGEK s

8.1. Adatvédelmi tisztviselő

Az Adatkezelő erre jogosult vezetője a jelen Adatvédelmi Szabályzat érvényesítése érdekében kinevezi az adatvédelmi tisztviselőt.

Az adatvédelmi tisztviselő

a) elkészíti az Adatvédelmi Szabályzatot és összehangolja más szabályozásokkal;

b) felelős a személyes adatokkal összefüggő feladatok végrehajtásáért;

c) szakmai segítséget nyújt az Adatkezelő vezetőségének az adatok biztonságához szükséges szervezési intézkedések meghozatalában, eljárási szabályok kialakításában;

d) a szabályozásokat kiadás előtt véleményezi adatvédelmi szempontból;

e) az adatvédelmi ellenőrzések során ellenőrzi az Adatvédelmi Szabályzat betartását;

f) fogadja és kivizsgálja a bejelentéseket, és intézkedéseket kezdeményez az Adatkezelő vezetőségénél;

g) vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást;

h) tájékoztat, oktatást tart az adatvédelmi ismeretekről;

i) beszámol az Adatkezelő vezetősége részére az adatvédelemmel és adatbiztonsággal összefüggő témákban;

j) külső és belső ellenőrzések adatvédelmet érintő megállapításait értékeli és szükség esetén intézkedéseket kezdeményez az Adatkezelő vezetőségénél;

k) tevékenységét dokumentálja, megőrzi a feljegyzéseket, jelentéseket;

l) együttműködik és kapcsolatot tart a felügyeleti hatósággal.

8.2. Az adatkezelést végző személy

Az VDSZ szervezetén belül adatkezelést végző személy a tevékenységi körén belül felelős az adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért, valamint az adatok pontos, követhető dokumentálásáért.

Az adatkezelést végző személy tevékenysége során:

a) kezeli és megőrzi a feladata ellátása során birtokába került adatokat;

b) ügyel a személyes adatokat tartalmazó nyilvántartások biztonságos kezelésére és tárolására;

c) gondoskodik arról, hogy az általa kezelt adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá;

d) betartja az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokat és belső utasításokat;

e) haladéktalanul jelzi vezetője felé, amennyiben az adatvédelmi ügyben a felettes vagy a belső adatvédelmi felelős segítségére szorul;

f) részt vesz az adatkezeléssel, adatvédelemmel összefüggő oktatásokon.

Aki üzleti titok, illetve személyes adat birtokába jut, köteles a titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

Az üzleti titkot, személyes adatot – a Munka Törvénykönyve vonatkozó előírásait is figyelembe véve - nem lehet visszaélésszerűen felhasználni, így különösen tilos az érdekvédelmi, érdekképviseleti célon kívül a tag saját vagy más személyes céljainak, közvetlen vagy közvetett előnyök elérésére, valamint az Adatkezelő vagy tagjainak megkárosítására használni.

Az Adatvédelmi tisztviselő neve: dr. Horváth-Lénárt Szilvia

Elérhetőségei: 1068 Budapest, Benczúr utca 45., 06-1-4612-463, lenartsz@vdsz.hu

9. AZ ADATOK TÁROLÁSA, BIZTONSÁGA

9.1. A kezelt adatokat úgy kell tárolni, hogy azokhoz illetéktelenek – ideértve azon munkavállalókat és munkatársakat is, akik nem jogosultak ezen adatok megismerésére, kezelésére – ne férhessenek hozzá. Papír alapú adathordozók esetében a fizikai tárolás, irattárazás rendjének kialakításával, elektronikus formában kezelt adatok esetén központi jogosultságkezelő rendszer alkalmazásával.

9.2. Az adatok informatikai módszerrel történő tárolási módját úgy kell megválasztani, hogy azok törlése – az esetleg eltérő törlési határidőre is tekintettel – az adattörlési határidő lejártakor, illetve, ha az egyéb okból szükséges, elvégezhető legyen. A törlésnek visszaállíthatatlannak kell lennie.

9.3. A papír alapú adathordozókat iratmegsemmisítő segítségével, vagy külső, iratmegsemmisítésre szakosodott vállalkozó igénybevételével kell a személyes adatoktól megfosztani. Elektronikus adathordozók (merevlemezek, optikai adathordozók, mágneses adathordozók, nyomtatók, multifunkciós gépek háttértárai, flash (NAND) adathordozók, SIM kártyák, mobileszközök, telefonok, PDA-k, Tablet-ek, laptopok, stb.) esetében az elektronikus adathordozók selejtezésére vonatkozó szabályok szerint kell gondoskodni a fizikai megsemmisítésről, illetve szükség szerint előzetesen az adatoknak a biztonságos és visszaállíthatatlan törléséről. Az adathordozók megsemmisítését ellenőrizni, dokumentálni kell, valamint a dokumentációt visszakereshető módon kell megőrizni, illetve selejtezni.

10. ADATVÉDELMI NYILVÁNTARTÁS

10.1. A VDSZ központi szervezete nyilvántartja az alábbi adatokat:

a) adatkezelő neve és elérhetősége;

b) az adatkezelés célja

c) az adatkezelés várható időtartama, ha lehetséges meghatározni, a törlés dátuma

d) az érintettek és személyes adatainak kategóriái

e) olyan címzettek, akiknek a személyes adatokat közlik, vagy közölni fogják;

f) biztonsági, szervezési, technikai intézkedéseket

g) az adatfeldolgozók neve, elérhetőségei

h) az adatkezelési tevékenységek leírása.

10.2. A VDSZ és önálló jogi személyiségű szervezeti egységeinek tisztségviselői, az adatkezelésre jogosult munkavállalói, munkatársai megkeresés alapján a hatóságok rendelkezésére bocsátja a nyilvántartást.

11. AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA

11.1. Az VDSZ által kezelt adatok kizárólag az Info tv., az Mt. és más jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően, illetve az aktuális Adatkezelési Tájékoztatóban meghatározott célokra használhatók fel.

11.2. Az VDSZ által kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala tilos, kivéve, ha azt törvény rendeli el.

Az előző pontban foglalt tilalom nem érinti az Adatkezelőről szóló statisztikai adatokat, melyek korlátozás nélkül nyilvánosságra hozhatók.

12. AZ ADATOK FELDOLGOZÁSA

12.1. A személyes adatokon technikai műveletet az Adatkezelő és származtatott jogi személyeinek tisztségviselője, annak tagnyilvántartást vezető munkavállalója, munkatársa adatfeldolgozóként az érintett hozzájárulása nélkül is végrehajthat, amennyiben tevékenysége során önálló érdemi döntést nem hoz.

12.2. Az VDSZ harmadik személy kezelésében lévő személyes adatokon – amennyiben e tevékenysége során érdemi döntési jogkörrel nem rendelkezik – adatfeldolgozóként az érintett hozzájárulása nélkül is végezhet technikai műveleteket.

12.3. Az Adatkezelő köteles az érintetteket tájékoztatni – lehetőleg már az adatfelvételkor – az igénybe vett adatfeldolgozók személyéről.

12.4. Az adatfeldolgozásra vonatkozó megbízást írásba kell foglalni. A szerződésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) az adatkezelő és az adatfeldolgozó megnevezését;

b) az adatfeldolgozási tevékenység megnevezését;

c) az átadandó személyes adatok körét;

d) automatizált adatfeldolgozás esetén az alkalmazott módszert és lényegét;

e) az adatkezelő szavatolását az adatbázis, az átadott személyes adatok jogszerű kezeléséért;

f) az adatfeldolgozó nyilatkozatát, hogy kizárólag az adatkezelő utasítása alapján végzi az adatok feldolgozását;

g) az adatfeldolgozónak a saját és a szerződésben foglaltaktól eltérő célú adatfelhasználásának tilalmát;

h) azt az előírást, hogy az adatfeldolgozó tevékenysége ellátása során más adatfeldolgozót az adatkezelő rendelkezése szerint vehet igénybe;

i) az adatfeldolgozó kötelezettségvállalását az adatbiztonsági szabályok megtartására;

j) az adatok sorsára vonatkozó rendelkezést a szerződés megszűnésének eseteire;

12.5. Az adatfeldolgozó részére csak olyan személyes adatok adhatók át, amelyek szerepelnek

a) az adatfeldolgozói szerződésben,

b) vagy a konkrét adatkezelésre vonatkozó tájékoztatásban.

12.6. Az adatfeldolgozói feladat teljesítését követően, illetve a szerződés megszűnésekor az adatfeldolgozó a birtokában lévő személyes adatokat vissza kell, hogy szolgáltassa az Adatkezelőnek. Az átadott adatok adatfeldolgozó számítástechnikai rendszerében található másolatait pedig visszavonhatatlan módon töröltetni kell, melynek megtörténtéről az adatfeldolgozónak nyilatkoznia kell.

13. ADATVÉDELMI HATÁSVIZSGÁLAT

13.1. Ha az adatkezelés valamely – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa –, figyelemmel annak jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira, valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, akkor az Adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez arra vonatkozóan, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik. Adatvédelmi hatásvizsgálatot különösen abban az esetben kell elvégezni, ha a személyes adatok különleges kategóriái, így a szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok nagy számban történő kezelésére kerül sor. Mivel a VDSZ nagy számban kezel szakszervezeti tagságra utaló személyes adatokat (különleges adat), adatvédelmi hatásvizsgálatot köteles elvégezni ezen adatokra vonatkozóan elvégezni.

13.2. A hatásvizsgálat kiterjed legalább:

a) a tervezett adatkezelési műveletek módszeres leírására és az adatkezelés céljainak ismertetésére, beleértve adott esetben az adatkezelő által érvényesíteni kívánt jogos érdeket;

b) az adatkezelés céljaira figyelemmel az adatkezelési műveletek szükségességi és arányossági vizsgálatára;

c) az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok vizsgálatára; és

d) a kockázatok kezelését célzó intézkedések bemutatására, ideértve a személyes adatok védelmét és az e rendelettel való összhang igazolását szolgáló, az érintettek és más személyek jogait és jogos érdekeit figyelembe vevő garanciákat, biztonsági intézkedéseket és mechanizmusokat.

13.3. A hatásvizsgálatot a VDSZ és származtatott jogi személyeinek tisztségviselői és az adatvédelmi tisztviselő készítik el.

14. ADATTOVÁBBÍTÁS, HATÓSÁGI ADATSZOLGÁLTATÁS

14.1. Személyes adatot Magyarországon belül, illetve EGT-államba továbbítani csak a jelen Szabályzat 7. fejezetében meghatározott valamely jogalap alapján lehet.

14.2. EGT-államba történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha az adattovábbításra Magyarország területén került volna sor.

14.3. EGT-államon kívüli országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére személyes adatot átadni, hozzáférhetővé tenni csak akkor lehet, ha

a) ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult; vagy

b) az adatkezelés jogalapja a jelen Szabályzat 7. fejezetében meghatározott módon biztosított, és a harmadik országban az adatok kezelése és feldolgozása során garantált a személyes adatok megfelelő szintű védelme.

A személyes adatok megfelelő szintű védelme akkor garantált a célországban, ha

a) az Európai Unió kötelező jogi aktusa azt megállapítja, vagy

b) a harmadik ország és Magyarország között az adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás garanciális szabályait tartalmazó nemzetközi szerződés van hatályban.

15. ADATTOVÁBBÍTÁSI NYILVÁNTARTÁS

15.1. Az Adatkezelő a kezelt személyes adat továbbításáról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) az adattovábbítás célját, jogalapját, időpontját;

b) az adatigénylő és az érintett azonosításához szükséges adatokat;

c) a továbbított adatfajták megnevezését.

15.2. Az adattovábbítási nyilvántartásba betekinthet, abból adatot igényelhet:

a) az adatvédelmi hatóság, a bíróság, nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szerv, törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

b) az Adatkezelő szervezet vezetője, vagy az általa meghatalmazott személy, továbbá az adatvédelmi tisztviselő;

c) saját adatai tekintetében az érintett, ha a tájékoztatás jogát törvény nem zárja ki.

15.3. Az adattovábbítási nyilvántartásba való betekintést, az abból történő adattovábbítást dokumentálni kell.

15.4. Az adattovábbítási nyilvántartás vezetési kötelezettségének a következő módokon is eleget lehet tenni: a) elektronikus úton történt adattovábbítás naplózásával, b) postai úton történt feladás dokumentálásával, c) az ügyfél aktájában történő nyilvántartással.

16. AZ ÉRINTETT TÁJÉKOZTATÁSHOZ, HOZZÁFÉRÉSHEZ VALÓ JOGA

16.1. Az érintett az adatkezelés ideje alatt az Adatkezelőtől tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint azokba betekintést nyerhet. E jogát oly módon kell biztosítani, hogy az érintett más személy adatait ne ismerhesse meg.

16.2. Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét:
a) az adatkezelőnek és az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei,
c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
d) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái,
e) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat
f) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
g) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
h) hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; i) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról; j) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint, hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá, hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása; k) az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

16.3. Amennyiben az érintett a rá vonatkozó, vele kapcsolatos, az ő személyes adatait tartalmazó bármilyen formátumú adathordozón tárolt adatokról kér másolatot, úgy ezt a tájékoztatáshoz való joga gyakorlásaként kell értékelni, és az adatairól a másolatot számára ki kell adni.

16.4. A tájékoztatást (a másolat kiadását) a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 30 napon belül, közérthető formában kell teljesíteni. Amennyiben az érintett úgy rendelkezik, a tájékoztatást írásban kell megadni.

16.5. A tájékoztatás megadása, a másolat készítése, és ezek továbbítása ingyenes, ha folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan az érintett még nem nyújtott be tájékoztatási kérelmet. Egyéb esetben költségtérítés kérhető, melynek összegéről a felek szerződésben is rendelkezhetnek.

16.6. A tájékoztatást az Adatkezelő a következő esetekben tagadhatja meg: a) az érintett nem a saját adataira vonatkozóan kér tájékoztatást; b) a tájékoztatást kérő személy nem tudja hitelt érdemlő módon igazolni, hogy ő lenne az adatkezeléssel érintett személy; c) amennyiben törvény a tájékoztatást kizárja; d) ha törvény, nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa rendelkezése alapján az Adatkezelő az adatokat egy másik adatkezelőtől akként veszi át, hogy az adatokat átadó adatkezelő jelezte az érintett tájékoztatási jogának korlátozását. A felvilágosítás megtagadása esetén tájékoztatni kell az érintettet a bírósághoz és az adatvédelmi hatósághoz fordulás jogáról. Ezen felül a folyó évet követő január 31-éig tájékoztatni kell a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot az elutasított kérelmekről.

17. AZ ÉRINTETT HOZZÁFÉRÉSHEZ VALÓ JOGA

17.1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon: a) az adatkezelés céljai; b) az érintett személyes adatok kategóriái; c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket; d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai; e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen; f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ; h) az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

17.2. Az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. A másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

18. A SZEMÉLYES ADATOK TÖRLÉSE, HELYESBÍTÉSE, ZÁROLÁSA

18.1. Az adatokat törölni - manuális nyilvántartás esetén megsemmisíteni - kell, ha a) az adatkezelésre a tájékoztatóban, illetve jogszabályban előírt határidő eltelt; b) az adatkezelés jogszerűtlensége megállapítást nyert; c) az érintett hozzájárulását visszavonta, kivéve, ha törvény az adatok további kezelését lehetővé teszi; d) az adat hiányos vagy téves, és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható – feltéve, hogy törvény a törlést nem zárja ki; e) az adatkezelés célja megszűnt; f) az adatvédelmi hatóság vagy bíróság jogerős határozattal elrendelte.

18.2. Törlés helyett zárolni kell az adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Amennyiben az adatkezelés célja megszűnt, a zárolt adat törlendő. A zárolást oly módon kell megvalósítani, hogy az adatkezelést egyébként munkaköri kötelezettségeként végző személy, illetve az ugyanezen célból hozzáféréssel rendelkező személy ne férhessen hozzá a zárolt személyes adatokhoz. A zárolt személyes adatokhoz kizárólag az adatok technikai tárolását végző személy férhessen hozzá, a zárolás feloldása vagy a zárolt adat törlése céljából.

18.3. Az érintett bejelentése vagy az Adatkezelő által észlelt hibás adat esetén – a rendelkezésre álló dokumentumok vagy közhiteles nyilvántartás alapján, illetve az érintettel történt egyeztetést követően – az Adatkezelő a hibás adatot helyesbíti.

18.4. Ha a hibás adat nem helyesbíthető, akkor törölni kell. Amennyiben a törlés vagy a helyesbítés az adatok tárolási módja miatt nem lehetséges, akkor az adatot megfelelő helyesbítő vagy figyelemfelhívó feljegyzés hozzáfűzésével véglegesen zárolni kell.

18.5. Ha az adat hibás volta annak továbbítása után derül ki, akkor ennek tényéről, illetve - amennyiben a hibás adatot az Adatkezelő kijavította - a helyes adatról mindazokat tájékoztatni kell, akiknek az adatot továbbították. A tájékoztatási kötelezettség az adatok zárolása és törlése esetén is fennáll.

18.6. A tájékoztatás mellőzhető, ha ez az adat jellegére, az adatkezelés céljára, az időmúlásra, illetve az adatkezeléssel összefüggő más körülményeire tekintettel az érintett, illetve a korábbi adattovábbítás címzettjének jogos érdekét nem sérti.

18.7. Az érintett e fejezetben tárgyalt jogainak gyakorlása esetén az Adatkezelő 30 napon belül köteles az ügyet elintézni.

19. TILTAKOZÁS A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE ELLEN

19.1. Az érintett személy tiltakozhat a személyes adatai kezelése ellen, a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén; b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

19.2. Tiltakozását szóban, írásban és elektronikus úton is kifejezheti.

19.3. A tiltakozási kérelmet haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül ki kell vizsgálni. Az Adatkezelő döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.

19.4. Ha az Adatkezelő egyetért a tiltakozási kérelemmel, az adatkezelést megszünteti, az adatokat zárolja, és a tiltakozásról, illetve intézkedéséről értesíti mindazokat, akik részére korábban az adatokat továbbította, és egyben intézkedésre kötelesek a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.

20. AZ ADATKEZELÉS KORLÁTOZÁSÁHOZ VALÓ JOG

20.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül: a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását; c) az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy

20.2. Ha az adatkezelés a fentiek alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni. Az adatkezelő az érintettet, akinek a kérésére a fentiek alapján korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.

21. AZ ADATHORDOZHATÓSÁGHOZ VALÓ JOG%

21.1. Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha: a) az adatkezelés hozzájáruláson vagy szerződésen alapul; és b) az adatkezelés automatizált módon történik.

21.2. Az adatok hordozhatóságához való jog gyakorlása során az érintett jogosult arra, hogy – ha ez technikailag megvalósítható – kérje a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását.

22. A SZAKSZERVEZET ÁLTAL KEZELT ADATOK BIZTONSÁGA

22.1. A jelen Szabályzatban nem szabályozott adatbiztonsági kérdések tekintetében a jelen Szabályzat 4.2. pontjában található szabályzat az irányadó.

22.2. Az Adatvédelmi Szabályzat alapvető rendeltetése a személyes adatok és az üzleti titkok megismerhetőségének korlátozására vonatkozó szabályok kialakítása, illetve ezen adatok illetéktelen személyek általi megismerhetőségének megakadályozása.

22.3. A fenti cél elérése érdekében az adatkezelések során - az adatkezelés jellegétől függően - az információ-rendszerek következő védelmi módszereit kell alkalmazni:

a) Ügyviteli védelem: az adatkezelő rendszerek felelőseinek és az adatkezeléssel kapcsolatos tevékenységnek szervezési és adminisztratív módon történő nyomon követése, a felelősség körülhatárolása. Kiterjed az informatikai és más adatkezelő rendszerekre és azok szolgáltatásaira, valamint az adathordozók kezelésére, beleértve a hozzáférési jogosultság és a betekintés dokumentálását is.

b) Fizikai védelem: olyan eszközök alkalmazása, amelyekkel azok a helyiségek védhetők, ahol számítástechnikai erőforrásokat használnak, vagy az adatmegőrzés szempontjából fontosak. Az információs rendszer minősítésétől függő védelemben kell részesíteni az adathordozókat is.

22.4. Az Adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét.

22.5. Az Adatkezelő köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, és megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az Adatkezelőnek a fenti szabályok érvényesülését kell szem előtt tartaniuk az eljárási szabályok kialakítása során is.

22.6. Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

22.7. A különböző nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében biztosítani kell, hogy e külön nyilvántartásokban tárolt adatok – kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi - közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők.

23. MANUÁLIS KEZELÉSŰ ADATOK

23.1. A manuális kezelésű személyes adatok biztonsága érdekében az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani:

a) Az irattári kezelésbe vett iratokat jól zárható, száraz, tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezéssel ellátott helyiségben kell elhelyezni.

b) A folyamatos aktív kezelésben lévő iratokhoz csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá.

c) A manuális kezelésű iratok archiválását rendszeres időközönként el kell végezni, és a meghatározott adatkezelési határidő elteltével haladéktalanul át kell adni megsemmisítésre.

24. MUNKATÁRSI ADATBIZTONSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK

24.1. Aki a személyes adat és az üzleti titkot képező adat megismerésére jogosult:

a) köteles a személyes adatok és üzleti titok védelmére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a jelen Szabályzatban meghatározott előírásokat megismerni, valamint ezen előírásokat alkalmazni;

b) a tudomására jutott személyes adatot és üzleti titkot az érvényességi időn belül illetéktelen személynek át nem adhatja, illetve nem hozhatja illetéktelen tudomására vagy nyilvánosságra (titoktartási kötelezettség);

c) köteles a hozzáférési jog megszűnésekor – ideértve a munkaviszony megszűnésének eseteit is – az üzleti titokká minősített adatot és személyes adatot tartalmazó minden nála lévő adathordozót az VDSZ-nek, mint az adattal rendelkező jogosultnak, illetve Adatkezelőnek haladéktalanul átadni.

24.2. Személyhez fűződő jogokat sért [új Ptk. 2:46. §], aki üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.

24.3. Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele - a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően – bizalmi viszonyban (így különösen a munkaviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg.

25. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

25.1. Az VDSZ tisztségviselője, munkavállalója, munkatársai és a szakszervezet nevében, érdekében eljáró személyek kötelesek jelen Adatvédelmi Szabályzat, továbbá a hatályos jogszabályok szerint a rájuk bízott, illetve tudomásukra jutott személyes adatokat és üzleti titkokat időbeli korlátozás nélkül megőrizni. A munkavállalók kizárólag a munkaköri leírásban meghatározott feladatkörükön belül ismerhetik meg az ilyen adatokat. E titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.

25.2. Az adatbiztonság személyi feltételeinek kialakítása tekintetében a szervezeti rendszer minden tagját, aki feladatai ellátása során személyes adatot vagy üzleti titkot kezel, megfelelő felkészítésben, oktatásban kell részesíteni.

25.3. Minden személyes adatot, üzleti titkot tartalmazó rendszerhez való hozzáférésre feljogosított munkavállaló köteles titoktartási kötelezettség vállalást tenni. A kötelezettség vállalásban nyilatkozni kell arról, hogy a munkavállaló jelen Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat rendelkezéseit megismerte, azokat magára nézve kötelezőként elismeri, a szükséges titokvédelmi ismereteket elsajátította, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jog és az üzleti titok megsértésének mind büntetőjogi, mind polgári jogi következményeivel tisztában van.

26. ADATVÉDELMI INCIDENS

26.1. Az adatvédelmi incidenst az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenti a NAIH-nak, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ha a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolására szolgáló indokokat is.

26.2. Az Adatkezelő bármely munkatársa adatvédelmi incidens észlelése vagy annak gyanúja esetén haladéktalanul értesíti a szakszervezet tisztségviselőjét valamint az adatvédelmi tisztviselőt. Az adatvédelmi tisztviselő haladéktalanul kivizsgálja az esetet, megállapítja, hogy történt-e adatvédelmi incidens. Döntést hoz arról, hogy szükséges-e bejelentést tenni a NAIH felé, valamint értesíteni kell-e az érintetteket.

26.3. A bejelentésben legalább:

a) ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, beleértve – ha lehetséges – az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, valamint az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát;

b) közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;

c) ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;

d) ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

26.4. Az Adatkezelő nyilvántartja az adatvédelmi incidenseket, feltüntetve az adatvédelmi incidenshez kapcsolódó tényeket, annak hatásait és az orvoslására tett intézkedéseket. E nyilvántartás lehetővé teszi, hogy a NAIH ellenőrizze az fenti követelményeknek való megfelelést.

26.5. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről. Az érintett részére adott tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább az incidenssel kapcsolatos információkat és intézkedéseket.

26.6. Az érintettet nem kell tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

a) az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;

b) az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;

c) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

27. NEVESÍTETT ADATKEZELÉSEK

27.1. Szakszervezeti tagság:

- Az adatkezelés jogalapja: írásbeli önkéntes hozzájárulás (belépési nyilatkozat)

- Célja: a szakszervezet kollektív és egyéni érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenysége (képviselet, tájékoztatás)

- Az adatok köre: név, lakcím, születési hely, születési év, anyja neve, telefonszám, e-mail cím, munkaterület/munkahely, törzsszám, leánykori név

- Időtartama: tagság fennállása

- Az adatkezelők köre: tisztségviselő, VDSZ munkavállaló



27.2. Tagnyilvántartás:

- Az adatkezelés jogalapja: írásbeli önkéntes hozzájárulás (belépési nyilatkozat)

- Célja: a szakszervezet kollektív és egyéni érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenysége (képviselet, tájékoztatás)

- Az adatok köre: név, lakcím, születési hely, születési év, anyja neve, telefonszám, e-mail cím, munkaterület/munkahely, törzsszám, leánykori név, lakcím, tagsági kártya száma

- Időtartama: tagság fennállása

- Az adatkezelők köre: tisztségviselő, VDSZ munkavállaló

27.3. Szolgáltatások nyújtása

- Az adatkezelés jogalapja: írásbeli önkéntes hozzájárulás (belépési nyilatkozat)

- Célja: szakszervezet szolgáltató partnerei által nyújtott biztosítás, szolgáltatási és áruvásárlási kedvezmény.

- Az adatok köre: név, tagkártya száma, belépés dátuma

- Időtartam: tagság fennállásáig

- Az adatkezelők köre: a VDSZ vezető tisztségviselői, adatkezelésre jogosult munkavállalói

27.4. Munkaügyi adatok:

A VDSZ, mint munkáltató köteles a munkaviszony létesítésekor tájékoztatni a munkavállalókat arról, hogy milyen személyes adatokat kezel a munkaviszony fenntartása érdekében és azokat meddig kezeli.

- A munkaügyi nyilvántartás jogalapja: érintett munkavállaló hozzájárulása vagy amely a munkaviszony létrehozásához, fenntartásához vagy megszüntetéséhez szükséges és jogszabály az adatkezelést előírja.

- Az adatok köre: név, cím, telefonszám, e-mail cím, születési hely, idő, anyja neve, születési név, adóazonosító jel, TAJ-szám, személyi igazolvány szám, személyi szám, gyermekek neve, születési ideje, helye, TAJ-száma, adóazonosító jele, házastárs neve, adóazonosító jele, iskolai végzettség

- Időtartama: jogszabályi előírások alapján, archiválva

- Az adatkezelők köre: VDSZ vezető tisztségviselő, VDSZ adatkezelésre jogosult munkavállalója

27.5. Kamerarendszer:

A VDSZ központi irodája élet- és vagyonbiztonság érdekében a 1068 Budapest, Benczúr utca 45. szám alatt, a bejáratnál és a székház előterében, portás helyiségénél kamerás megfigyelést folytat. A VDSZ saját szervezete, tagjai, munkavállalói, bérlői, a székházban lévő szolgáltatásokat igénybe vevői jogos érdeke védelmében képmás készítésére alkalmas rendszert működtet, tájékoztatni kell ezen személyeket az adatkezelés jogalapjáról, céljáról, a felvétel tárolási helyéről, időtartamáról, a felvétel megismerésére jogosult személyekről, az érintettek jogairól. A kamerahasználatot piktogrammal és a székházban hozzáférhető rövid tájékoztatóval kell jelezni minden érintett számára.

- A székház bejáratánál 2 kamerát működtet az Adatkezelő, mely az épület garázsának és bejáratának figyelemmel kísérését végzi. Ezen felvételek nem kerülnek rögzítésre.

- Az épület belső előterében, valamint a portás helyiségnél szintén 1-1 kamera működik. Ezen felvételeket az Adatkezelő által működtetett rendszer 24 órai időtartamban rögzíti, majd automatikusan törli.

- A kamerafelvételeket a kizárólag a VDSZ tisztségviselői valamint a biztonsági őrök tekinthetik meg.

27.6. Bérleti tevékenység

A VDSZ 1068 Budapest, Benczúr utca 45. szám alatti székházában lehetőség van természetes személyek számára iroda, illetve előadóterem bérlésére.

- Az adatkezelés jogalapja: bérleti szerződés

- Célja: a bérleti szerződésben foglaltak teljesülése

- Az adatok köre: név, cím, elérhetőségek, adóazonosító jel

- Időtartam: bérleti szerződés fennállta

- Az adatkezelők köre: VDSZ tisztségviselői, adatkezelésre jogosult munkavállalók

27.7. Rendezvények

A VDSZ és származtatott jogi személyiségű szervezetei által szervezett rendezvényein készült kép- és hangfelvételek, melyek nem egyedi ábrázolásnak, hanem tömegfelvételnek minősülnek, a VDSZ közzé teheti bárki számára honlapján, közösségi felületén, képfelvételeit digitális és nyomtatott kiadványaiban megjeleníti. Minden más esetben – ahol egyedi ábrázolás történik – kizárólag az érintettek kifejezett és előzetes hozzájárulásával lehetséges kép- és hangfelvételek készítése, közzététele.

- A VDSZ egyes rendezvényeire történő jelentkezéskor a részvétel érdekében az alábbi adatokat kezeli: név, e-mail cím, telefonszám, szervezet neve

- Időtartam: a rendezvény végeztéig, esetenként a rendezvényen elhangzott előadások, különböző anyagok, dokumentációk elküldéséig.

- Az adatkezelők köre: VDSZ tisztségviselői, adatkezelésre jogosult munkavállalók



27.8. Címjegyzék/Hírlevél

A VDSZ tagjai számára közvetlenül küld e-mail tájékoztatókat, melynek célja a tagság tájékoztatása az érdekvédelmi eseményekről, valamint szolgáltatási akciókról. Az elektronikus levelet kizárólag azon tagok részére szabad elküldeni, akik belépési nyilatkozatukban vagy a VDSZ online felületén, weboldalán megadták e-mail elérhetőségüket (önkéntes hozzájárulás).

Ha a tag e-mail címének használatára vonatkozó hozzájárulását visszavonja, részére a továbbiakban elektronikus levél nem küldhető.


27.8 Üdülés

A VDSZ saját tulajdonú balatonszemesi és balatonvilágosi üdülőjében tagjai, munkavállalói és más természetes személyek számára üdülési tevékenységet folytat.
A szobafoglalás során az érintettek a következő adataikat közlik: név, lakcím, telefonszám, e-mail cím, tagkártyaszám
- Az adatkezelés jogalapja: önkéntes hozzájárulás:
- Az adatkezelés időtartama: az üdülés végéig
- Az adatkezelők köre: VDSZ tisztségviselői, adatkezelésre jogosult munkavállalók
×