Tagszakszervezeteink oldalai (kattints a lenyitáshoz)

Hírek


2007 június 11-én alakult meg a VDSZ Dunaújvárosi Gumogyártók Szakszervezete. Ma még mindig nincs tárgyalás a szakszervezet és a Hankook Tire Magyarország Kft. vezetése között. Hogyan látta ezt a sajtó ? Rovid, nem teljes de szerteágazó összefoglalónkat Margittai Péter állította össze. És a történet folytatódik.......

Hamiskás Hankook-nyitány (Népszabadság, 2007. június 26.)

Nem bírja a Hankook a magyar munkaerõt: a cég, amely nehezen toborzott helyben érettségizetteket betanított munkára, munkaügyi vitába keveredett az alig megalakult szakszervezettel. A gazdasági tárca szerint az állami támogatás nagy része nem a munkaerõhöz kapcsolódik.

A dunaújvárosi Hankook gumigyár mai avatóünnepsége várhatóan feszült légkörben zajlik a körvonalazódó munkaügyi konfliktusok miatt. A már felvett dolgozók szerint ugyanis a koreai vezetés az ígéretek ellenére nem biztosítja a munkástoborzókon a szociális juttatásokra tett ígéreteit, sõt az átlagosan 120 ezer forintos alapbérbõl és különbözõ mûszakpótlékokból álló fizetés helyett is csak bérelõleg került a borítékba. De szerintük általánossá vált az egyéni munkaszerzõdések módosítgatása is a munkavállalók hátrányára, valamint az, hogy kölcsönzött munkaerõvel dolgoztatnak, s csak azokat alkalmazzák, akik beválnak. Az õ esetükben azonban újra "ketyeg" a próbaidõ. webre.jpg

A dolgozók válaszul szakszervezetet alakítottak a vegyészszakszervezet támogatásával. A vállalatvezetés azonban ellenakcióba kezdett - mondta Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének alelnöke. A megalakítása óta eltelt két hét alatt négyszáz fõsre duzzadt tagságot ugyanis egyenként nyilatkoztatják a belépésrõl. Ezt ugyanakkor mind a hazai, mind a nemzetközi szabályozás tiltja. Székely Tamás a vállalatvezetés akcióját azért is veszélyesnek tartja, mert Magyarországon az államháztartási törvény a rendezett munkaügyi kapcsolatokhoz köti az állami támogatásokat.

A Hankook Magyarországon adót, járulékot fizetõ munkaerõt alkalmaz - hangsúlyozta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részérõl Garamhegyi Ábel államtitkár. Elmondta: a 131 milliárd forint értékû beruházáshoz egyedi kormánydöntés alapján 15,8 milliárd forint fejlesztési támogatást ad a GKM. Ennek döntõ súlyát a gyártástechnikai fejlesztéshez lehívható juttatások adják. Mintegy ötszázmillió forint köthetõ közvetlenül a munkahelyteremtéshez és a képzéshez. A Munkaerõpiaci Alap felnõttképzésre fordítható támogatásából 140, a Munkahely-teremtési Alapból 360 milliót igényelhet a cég. Ezenfelül a már mûködõ üzem fejlesztési adókedvezményt vehet igénybe: 10 év alatt jelen értéken számolva legfeljebb 10 milliárd forint erejéig.

A támogatások egyelõre nem jelentek meg a cég számláin. A pénzt a hároméves monitoring-idõszak alatt, az egyes tételek teljesítése után hívhatja le - mondta Merényi Miklós szakállamtitkár. Ha a társaság esetleg nem teljesítené a szerzõdésben vállalt kötelezettségeket, úgy ezek a támogatások büntetõkamatokkal együtt visszavonhatók - igaz, ilyen eset még nem fordult elõ a cégek számára folyósított, vissza nem térítendõ egyedi támogatások történetében. Ilyet 2004 óta 85,2 milliárd forint értékben összesen negyven cég kapott.

A Hankookkal kötött szerzõdésben szereplõ 1508 munkahely feltöltése kapcsán Garamhegyi Ábel elmondta: a kontraktus tartalmaz a munkaerõ minõségére és a bérszínvonalára vonatkozó megkötéseket is. Ezek teljesítésén túl az a cég magánügye, hogy az EU-n belül honnan hoz munkaerõt - ha a munkásnak van érvényes hazai munkavállalói engedélye. Mint megírtuk: a jelenleg 750 alkalmazottat foglalkoztató cég állományának több mint fele - az eredeti tervekkel ellenében - nem Dunaújvárosból és közvetlen közelébõl, hanem a kelet-magyarországi megyékbõl és külföldrõl került oda.

A minisztérium a szerzõdéskötés elõtt a Hankook meggyõzésére elõzetes hatástanulmányokat készített, amelyekhez két vezetõ hazai munkaerõ-közvetítõ szakvéleményét is csatolták, amelyek egybehangzóan állították: a cég által megjelölt, a munkaerõ minõségére vonatkozó paraméterek alapján betölthetõ 2008-ig az 1500 állás.

Máskülönben a tárca és a Hankook közötti szerzõdés pontjai továbbra is titkosak. Az Index internetes portál nemrég bírósági pert helyezett kilátásba a GKM ellen azért, hogy betekintést nyerhessen a szerzõdésbe.

Garamhegyi Ábel ennek kapcsán úgy fogalmazott: ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a szerzõdésben nincsenek az üzleti titkot sértõ kitételek, úgy természetesen a sajtó rendelkezésére bocsátja a szerzõdést. Erre azonban a GKM jogászai szerint vajmi kevés az esély.

"Képzett kezeket" keres a Hankook (Népszabadság Online, 2007. június 27.)

Az évtized beruházásának nevezte a dunaújvárosi Hankook-gyár felépítését Kóka János gazdasági miniszter. Az 530 millió eurós beruházáshoz az állam 25 milliárd forintnyi támogatást ad. A dél-koreai cég vezetõje nem tudott a munkaügyi feszültségekrõl, ezzel együtt úgy tartja, szükségük lesz külföldi munkaerõre is.

Nem reagált érdemben a cég már felvett dolgozói szerint kialakult munkaügyi problémákra Jonh Suh, a Hankook Tire elnök-vezérigazgatója a dunaújvárosi üzem tegnapi avatásán. Mint mondta: nem értesült arról, hogy a dunaújvárosi gyárban nemrég megalakult szakszervezet szerint a munkáltató több ponton is megsérti a munkavállalók jogait, a próbaüzem alatt dolgozóknak munkabér helyett munkabér-elõleget fizet, s a beígért juttatások közül sem minden teljesült.

Azt ugyanakkor valószínûnek tartja, hogy szükség lesz külföldi munkaerõre is. Elsõ körben igyekeznek magyarokkal vagy magyarul beszélõ külföldiekkel feltölteni az 1500-as létszámkeretet, de ha ez nem sikerül, más országokból is hozhatnak munkásokat. John Suh szerint ugyanis nem egyszerûen érettségizett alkalmazottakra, hanem "képzett kezekre" van szükségük. Az általuk alkalmazott csúcstechnológia kezelésére nem könnyû megfelelõ embert találniuk. Igaz, hosszú távon néhány tucat koreai munkás dolgozik majd az üzemben.

Arra, hogy a környéken megszokottnál alacsonyabb fizetések miatt is nehezen mehet az álláshelyek feltöltése, nem reagált a cégvezetõ. A szakszervezettõl úgy tudjuk, hogy az üzemben bruttó 120 ezer forintos alapbérért keresnek munkásokat. Igaz, a különféle juttatásokkal (ilyen a lakhatási támogatás, amit a helyi lakosok aligha kapnak) az adózatlan havi jövedelem elérheti a 250 ezer forintot is.

Az ünnepségen részt vevõ Kóka János rosszindulatú találgatásnak minõsítette, hogy a Hankooknál illegálisan vagy szabálytalanul foglalkoztatnának külföldi munkavállalókat. Ha a cég betartja a külföldiek munkavállalására vonatkozó elõírásokat, nem lát kivetnivalót abban, hogy a határokon túlról is toboroznak.

A szaktárca vezetõje egyébként az évtized beruházásának nevezte a gyár felépítését. Közölte: a magyar állam által az ehhez nyújtott közvetlen anyagi támogatás - az adókedvezményekkel együtt mintegy 25 milliárd forint - sokszorosan megtérül majd. Példaként említette, hogy a koreai cég megjelenése közvetve 350 kis- és középvállalkozásnak - beszállítóknak, szolgáltató cégeknek - biztosít hosszú távú megrendeléseket. A miniszter hozzátette: az elmúlt három évben ezermilliárd forint értékben valósultak meg Magyarországon olyan beruházások, amelyekhez az állam közvetlen anyagi támogatást nyújtott, és a most tárgyalás alatt álló projektek is nagyjából ilyen nagyságrendet képviselnek.

- A gumiabroncsgyár felépítése eddig valamivel többe került 265 millió eurónál, de a 2010-ig befejezõdõ beruházás várhatóan belül marad a tervezett 530 millió eurón - közölte John Suh. A gyárban tegnap megindult termelést jövõre évi ötmillió, 2010-re pedig évi tízmillió darab abroncsra kívánják felfuttatni. Így a cég számításai szerint három éven belül az európai piacon megduplázhatják - négyrõl nyolc százalékra emelhetik - a részesedésüket.

A világ hetedik legnagyobb gumiabroncsgyártó cége - amely koreai és kínai gyáraiban összesen 13 ezer alkalmazottat foglalkoztat - most elõször épített Ázsián kívül üzemet. Dunaújvárost elsõsorban jó megközelíthetõsége miatt választották, azt remélik, hogy európai partnereik számára az eddigi egy hónapos szállítási határidõt ötnaposra csökkenthetik.

Máris súlyos törvénysértésekkel vádolják az új Hankook-gyárat (Index.hu, 2007. július 17.)

A világ legmodernebb gyára, az évtized beruházása ?? június végén, a dunaújvárosi Hankook hivatalos megnyitóján még ezekkel büszkélkedett Kóka János gazdasági miniszter. A cég ellen ma, kevesebb, mint egy hónappal az ünnepség után, már munkaügyi vizsgálat folyik, és a júniusban alakult szakszervezet bírósági eljárásra készül. Az érdekvédõk panaszáradata hosszú a fizetések és az elszámolások szabálytalanságától a törvénytelen elbocsátásokig. A Hankook tárgyalni sem akar velük, amit azért nem értenek, mert így a koreai cég elbukhatja a több tízmilliárdos állami támogatást.

Nagyon súlyos munkajogi törvénysértések történnek a Hankook dunaújvárosi gyárában ?? panaszolták az Indexnek az ott dolgozók közül többen az elmúlt napokban. A koreai cég dolgozói szerint problémák vannak a bérszámfejtéssel, a bérkifizetésekkel, a túlórákkal, a hétvégi munkával, de a június közepén megalakult szakszervezet szerint szabálytalanok az elbocsátások, illetve az is, hogy magának az érdekvédelmi szervezetnek a mûködését akadályozni próbálják.

Csalnak a fizetésekkel?

A hozzánk beérkezett panaszokat megerõsíti Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének alelnöke. ? az, aki a június 11-én alakult, a bíróság által június 14-én bejegyzett VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete nevében nyilatkozik. A ma már több mint négyszáz tagú szakszervezet tisztségviselõi ugyanis egyelõre kerülik a nyilvános szereplést "a gyárban kialakult légkör miatt".

A szakszervezeti vezetõhöz ugyanazokkal a problémákkal fordultak, mint lapunkhoz. A dolgozókat úgynevezett 6+2-es rendszerben foglalkoztatják, ami azt jelenti, hogy 6 napot kell dolgozniuk, ezt követi 2 pihenõnap. Mivel a magyar munkajogi szabályozás szerint 40 órás a munkahét, ezzel a rendszerrel jelentõs többletmunka keletkezik, aminek meg kellene jelennie a túlórapénzekben ?? magyarázza Székely Tamás. Ennek nyoma sincs, mint ahogyan az egyik dolgozó szerint a hétvégi munkavégzésnek sincs, azt is sima nappalizásnak számolják el.

A fizetésekkel kapcsolatos elszámolásokkal egyébként is sok a baj. Bérszámfejtési, bérkifizetési problémák vannak, ami miatt a szakszervezet már azt fontolgatja, hogy a bírósághoz fordul ?? mondja az alelnök. Ennél sarkosabban fogalmazott az egyik dolgozó, aki nekünk küldött levelében azt írta, "minõsíthetetlen, hogy csalnak a fizetésekkel; hogy ez szándékos, vagy tényleg ennyire hozzá nem értõk végzik a bérszámfejtést, ezt nem tudom".

Már hatósági eljárás indult

A szabálytalanságok miatt ?? a dolgozók tudomása szerint alkalmazotti bejelentés nyomán ?? már munkaügyi eljárás indult a cég ellen. A közép-dunántúli munkaügyi felügyelõség igazgatóhelyettese, Németh István kérdésünkre elismerte: valóban vizsgálatot indítottak a cég ellen, részleteket azonban csak július végére ígért, mert folyamatban lévõ eljárásról semmit nem mondhat.

A dolgozóktól származó, Székely Tamás által megerõsített információink szerint elsõsorban a pünkösdvasárnapi munkavégzést vizsgálták. A munkaügyi felügyelõk információink szerint több mint ötven dolgozóval beszéltek, közülük tudomásunk szerint többen arra a napra is sima nappali órabért kaptak. ?gy tudjuk, a felügyelõk találtak olyan dolgozót is, akinek abban a hónapban ötnél kevesebb pihenõnapja volt a jelenléti ívek tanulsága szerint, valamint olyanokat, akiknek folyamatosan 16 órát kellett dolgozniuk.

Ez utóbbinak az az oka, hogy a gyár több egységében munkaerõhiány van. Egy ottani dolgozó szerint "az emberek elmennek, jönni már alig jönnek", ezért szabadságra "csak úgy mehet valaki, ha más pótolja". Ez viszont az emberhiány miatt csak úgy kivitelezhetõ, ha valaki bevállalja a 16 órás munkavégzést.

Feketelista a dolgozókról?

Az elbocsátási gyakorlattal kapcsolatban szintén komoly kifogásai vannak a szakszervezetnek. A Hankook elõszeretettel alkalmaz kölcsönzött munkaerõt, aminek megvan az a kényelme, hogy a munkaadó minden indoklás nélkül azt mondhatja, másnap már nincs szükség a dolgozóra. Elõszeretettel bocsátják el azokat is, akikrõl megtudják, hogy szakszervezeti tagok, mondják a dolgozók.

Márpedig mindent megtesznek, hogy megtudják, bár Székely Tamás szerint ehhez "teljesen törvénytelen" eszközöket is igénybe vesznek. Behívják és nyilatkoztatják az embereket, hogy tagjai-e a szakszervezetnek, valamint arról is, hogy kik szakszervezeti tagok, kik azok, akik szervezkednek; a gyárban azt beszélik, hogy feketelistát vezetnek a szakszervezettel kapcsolatba hozott dolgozókról. Volt olyan elbocsátott munkavállaló, akit biztonsági õrökkel vezettettek el, állítja az alelnök.

A szabálytalan, munkajogi törvényeket sértõ elbocsátások miatt a szakszervezet szintén azt fontolgatja, hogy bírósághoz fordul ?? mondta Székely Tamás, de részletekrõl nem beszélt. A munkaügyi ellenõrzés híre nem lepte meg, úgy reagált: "ahogy elnézem, többször ki fognak menni". Tudomása szerint a cégnél súlyosan megsértik a munkavédelmi és munka-egészségügyi szabályokat is.

Gyurcsány majd segít?

A szakszervezeti alelnök az Indexnek elmondta: szerdán találkozik a miniszterelnökkel, akivel több dologról is szeretne egyeztetni. Elsõsorban arra szeretné emlékeztetni Gyurcsány Ferencet, hogy az államháztartási törvény szerint állami támogatást csak akkor lehet folyósítani egy vállalatnak, ha ott rendezettek a munkaügyi kapcsolatok. Szeretné elérni, hogy a korábban megítélt összesen 26 milliárd forintnyi állami támogatás csak akkor járjon a cégnek, ha a szakszervezet is igazolja, hogy rendezettek a munkaügyi kapcsolatok.

Ehhez elsõsorban az kellene, hogy a szakszervezet egyáltalán bejusson a gyárba. Jelenleg még ?? akárcsak más, távol-keleti tulajdonú magyar vállalatnál ?? azt sem tudták elérni, hogy tárgyaljanak a cég menedzsmentjével. "Többször kértünk idõpontot, azonban a vállalat az idõhúzás és az elzárkózás taktikáját választja" ?? panaszkodik Székely Tamás. Holott szerint a szakszervezet az összes felmerült problémára megoldást tudna javasolni ?? ha a koreai cégvezetésbõl bárki meghallgatná õket.

Lapunk kereste az ügyben érintett másik felet is, a cég HR-vezetõjét, Bányai Tibor azonban többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült egyelõre elérni. A Hankook PR-ügynöksége egyelõre ugyancsak visszahívást ígért az Indexnek.

Támad a Levegõ is

A Levegõ Munkacsoport fellebbezett a Hankook Tire Magyarország Kft. használatba vételi engedélye ellen, közölte a környezetvédõ szervezet. Arra hivatkoznak, hogy nem tudnak megbizonyosodni arról, a cég betartja-e a velük 2006 májusában kötött megállapodást. Ebben a Hankook vállalta, hogy a beruházás a környezetvédelmi hatóság által meghatározott feltételeknél szigorúbb követelményeknek felel meg.

A Levegõ Munkacsoport nehezményezi, hogy a gyár nem válaszol a civil szervezet többszöri megkeresésére, holott korábban ígéretet tett arra, negyedévente nyilvános találkozón egyeztetnek. Nem tudnak a gyárig kiépült vasúti iparvágányról sem, így azt gyanítják, hogy a Hankook nemcsak az elõzetesen egyeztetett szakaszon alkalmazza a közúti szállítást.

Plusz 0,2 százalék GDP

A dunaújvárosi gyárban a próbatermelést követõen június végén indult a gyártás. Az 535 millió eurós beruházással 110 ezer négyzetméteren felépült üzemben június végén 800-as dolgoztak, a létszámot 2010-re 1500-ra növelnék. A koreai cég elsõ európai gyárában idén 2 millió, jövõre 5 millió, 2010-ben elõreláthatólag évi 10 millió gumiabroncsot készítenek, ami az elõzetes várakozások szerint 0,2 százalékkal növeli a magyar gazdaság teljesítményét.

Szakszervezeti fellépés a Hankook ellen - a gumigyár tagadja a vádakat (Magyar Rádió Online, 2007. július 18.)

Az MSZOSZ és az ágazati szakszervezetek tiltakoznak a Hankook autógumigyár ellen, amely szerintük nem tartja be a munkaügyi törvényeket. A Hankook tagadja a vádakat. A cég egyik igazgatója exkluzív interjút adott a Magyar Rádiónak.

A dél-koreai tulajdonú, dunaújvárosi cégnél a helyi szakszervezet szerint rosszul és szabálytalanul számolják el a fizetéseket, és megfélemlítik a szakszervezeti tagokat. Az érdekképviseletek közleményben hangsúlyozzák: nem engedhetõ meg, hogy egy multinacionális vállalat versenyelõnybe kerüljön a törvényt betartó cégekhez képest.

Ezért arra hívták fel a kormány figyelmét, hogy csak a rendezett munkaügyi kapcsolatok szakszervezeti igazolását követõen biztosítsa az állami támogatásokat.

A dél-koreai gumigyár tagadja a vádakat. Bányai Tibor, a Hankook humán erõforrás igazgatója szükségesnek látná, hogy az érdekképviseleti tevékenység során minden érintett fél betartsa a vonatkozó jogszabályokat:

??Amennyiben arról fogunk értesülni, hogy jogerõs bírósági bejegyzéssel rendelkezõ, a tevékenységéhez megkövetelt jogszabályi feltételeinek megfelelõ szakszervezet mûködik a gyár területén, minden ezzel kapcsolatos, a munkajogi rendelkezéseknek megfelelõ kötelezettségünknek eleget fogunk tenni. Eddig ilyen szervezetrõl mi nem tudunk. Nem is kerestek minket helyi szakszervezeti vezetõk.?

Ahogy Bányai Tibor mondta, a helyzetbõl adódóan tehát nem igaz, hogy nyilvántartást vezetnek a szakszervezeti tagokról, és hogy bárkit is szakszervezeti kapcsolata miatt bocsátottak el. Az esetleges bérkifizetések, mûszakpótlékok elmaradásának az igazgató szerint technikai oka lehet.

Bányai Tibor elmondta, hogy folyamatosan vezetik be az egységes vállalatirányítási rendszert, illetve ennek a bérszámfejtési modulját, amelynek a tesztelése jelenleg is zajlik.

??Ez a rendszer kiegészítve a ki- és beléptetõ rendszerrel, teljes mértékben a dolgozók kényelmét és elszámolás pontosságát hivatott szolgálni? ?? mondta Bányai Tibor, hozzátéve, hogy mint minden más rendszer bevezetésénél, itt is adódhatnak különbözõ problémák.

Az adott havi bérszámfejtésbõl kimaradt juttatásokat hóközi kifizetéssel minden esetben és a lehetõ legrövidebb idõn belül rendezik ?? állítja az igazgató.

Szakszervezetek tiltakoznak a Hankook magatartása miatt (Népszabadság Online, 2007.július 18.)

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége valamint a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége az MTI-hez eljuttatott közleményében tiltakozik a Hankook Tire Magyarország Kft. szakszervezet ellenes magatartása miatt.

A szakszervezetek szerint a koreai cégnél a munkáltató semmibe veszi az Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), valamint az Európai Unió munkajogi egyezményeit és direktíváit. Mint írják a cég gyakorlata ellentétes a magyar alkotmánnyal és a Munka törvénykönyvével is. A tiltakozás szerint a társaság a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével nem törõdve a szakszervezet és a tagság megfélemlítésére törekszik.

A közlemény szerint nem engedhetõ meg, hogy egy multinacionális vállalat, amely még jelentõs magyar állami támogatásra is igényt tartott, versenyelõnybe kerüljön azokhoz a cégekhez képest, amelyek a törvény alapján rendesen fizetik a mûszakpótlékokat, biztosítják a munkavállalók érdekképviseleti jogait. A szakszervezetek a közleményben felhívják a kormány figyelmét, hogy csak a rendezett munkaügyi kapcsolatok szakszervezeti igazolását követõen biztosítsa az állami támogatásokat.

Székely Tamás a szakmai szakszervezeti szövetség alelnöke az MTI érdeklõdésére elmondta: már júniusban megalakították a cégnél a szakszervezeti alapszervezetet, azt a bíróság is bejegyezte június közepén. A cég vezetésével viszont még nem tárgyaltak a helyi szakszervezeti vezetõk, mert tartanak elbocsátásuktól. A cégnél ugyanis megkérdezték a dolgozóktól, hogy tagjai-e szakszervezetnek, s a szakszervezeti tagok közül - ugyan más indokkal - már bocsátottak el munkavállalókat.

A szakmai szövetség szerdán kapta meg a cégvezetés levelét arról, hogy jogi képviselõik segítségével kívánják tisztázni a helyi szakszervezettel kapcsolatos álláspontjukat. Ez még nem történt meg. Gondok vannak a mûszakpótlék fizetésével, a munkaszüneti napon történõ munkavégzéssel is. A szakszervezeti vezetõ szerint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség is vizsgálódott a cégnél.

A Szociális és Munkaügyi Minisztériumban az MTI érdeklõdésére megerõsítették, hogy más gazdálkodók ellenõrzéséhez hasonlóan jelenleg is folyik vizsgálat a dunaújvárosi cégnél. Annak eredményérõl viszont csak késõbb kívánnak tájékoztatást adni. A cég illetékese az MTI-vel azt közölte, hogy egyelõre nem kívánnak reagálni a szakszervezeti felvetésekre.

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezetének alelnöke szerint Gyurcsány Ferenc a budapesti szakszervezeti akadémián kijelentette: a Magyarországon mûködõ vállalatok csak akkor kaphatnak állami támogatást, ha rendezettek a munkaügyi kapcsolataik.

"A kormány álláspontja tiszta, s ez pozitív irányban viszi el a szakszervezetnek a Hankook Tire Kft.-vel folytatott vitáját" - véli Székely Tamás.

Elmondta, csütörtökön a tárgyalások folytatására tesznek ajánlatot a dél-koreai cég magyarországi menedzsmentjének.

A szakszervezeti vezetõ emlékeztetett arra, hogy június 27-én õ maga már tárgyalt ez ügyben a cég vezetõivel. Bízik benne, hogy a jövõ hét elsõ felében ismét tárgyalóasztalhoz ülhetnek.

A Hankook magyarországi menedzsmentjétõl kapott levél tartalmát idézve Székely Tamás elmondta: az abban leírtak szerint a cég vezetése a gumigyártók szakszervezetének megalapítására vonatkozó teljes dokumentációt a vállalat jogi képviselõinek továbbította, s közölték velük az eddigi tárgyalások tartalmát is.

A leírtak szerint a vállalat a szakszervezettel kapcsolatos álláspontját és a további lépéseket jogi képviselõi útján kívánja tisztázni. Ez a szakszervezet számára azt jelenti, hogy "jelen pillanatban nem kívánja partnernek tekinteni a szakszervezetet." - mondta Székely Tamás.

Gyurcsány: Megvonjuk a támogatást a szabálytalan munkáltatóktól (Origo ?? Menedzsment Fórum, 2007. július 18.)

A Munka törvénykönyvével ellentétes gyakorlatot folytató munkáltatók erõteljes szankciókra, az állami támogatások megvonására számíthatnak - mondta Gyurcsány Ferenc az MSZOSZ szakszervezeti akadémia ülésén.

A tapsból arra lehetett következtetni, hogy a beszédet követõen, amikor az újságírókat kiküldték a terembõl, a konzultáció során ezt a témát hozzák szóba legerõteljesebben a szakszervezeti tisztségviselõk.

A miniszterelnök beszédében elmondta, hogy idén és jövõre a kitûzött hiánycélokon belül lesz az ország, és ezt már a világ is elhiszi.

Ugyanakkor a gazdasági növekedés kedvezõbben alakulhat az elõzetes várakozásoknál. Az idén a gazdasági növekedés érdemben meghaladhatja a 2,2 százalékot, jövõre pedig a kormányzati tervben szereplõ 2,6 százalékot, 2009, 2010 és 2011-ben pedig már 4 százalék feletti értéket érhet el.

Az infláció 2009-re már 3 százalékra csökken, az erõteljes csökkenés már az idén szeptembertõl érzékelhetõ lesz, s az év végén 5,5 százalék lehet az infláció mértéke - mondta a miniszterelnök.

Koreai módra dolgoztat a Hankook? (Gazdasági Rádió ?? Privátbankár.hu, 2007. július 18.)

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége valamint a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége közleményben tiltakozik a Hankook Tire Magyarország Kft. szakszervezet-ellenes magatartása miatt.

A szakszervezetek szerint a koreai cégnél a munkáltató semmibe veszi az Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), valamint az Európai Unió munkajogi egyezményeit és direktíváit. Mint írják, a cég gyakorlata ellentétes a magyar alkotmánnyal és a Munka törvénykönyvével is. A tiltakozás szerint a társaság a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével nem törõdve a szakszervezet és a tagság megfélemlítésére törekszik.

A közlemény szerint nem engedhetõ meg, hogy egy multinacionális vállalat, amely még jelentõs magyar állami támogatásra is igényt tartott, versenyelõnybe kerüljön azokhoz a cégekhez képest, amelyek a törvény alapján rendesen fizetik a mûszakpótlékokat, biztosítják a munkavállalók érdekképviseleti jogait. A szakszervezetek a közleményben felhívják a kormány figyelmét, hogy csak a rendezett munkaügyi kapcsolatok szakszervezeti igazolását követõen biztosítsa az állami támogatásokat.

Székely Tamás a szakmai szakszervezeti szövetség alelnöke elmondta: már júniusban megalakították a cégnél a szakszervezeti alapszervezetet, azt a bíróság is bejegyezte június közepén. A cég vezetésével viszont még nem tárgyaltak a helyi szakszervezeti vezetõk, mert tartanak elbocsátásuktól. A cégnél ugyanis megkérdezték a dolgozóktól, hogy tagjai-e szakszervezetnek, s a szakszervezeti tagok közül - ugyan más indokkal - már bocsátottak el munkavállalókat.

A szakmai szövetség szerdán kapta meg a cégvezetés levelét arról, hogy jogi képviselõik segítségével kívánják tisztázni a helyi szakszervezettel kapcsolatos álláspontjukat. Ez még nem történt meg. Gondok vannak a mûszakpótlék fizetésével, a munkaszüneti napon történõ munkavégzéssel is. A szakszervezeti vezetõ szerint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség is vizsgálódott a cégnél.

A Szociális és Munkaügyi Minisztériumban megerõsítették, hogy más gazdálkodók ellenõrzéséhez hasonlóan, jelenleg is folyik vizsgálat a dunaújvárosi cégnél. Annak eredményérõl viszont csak késõbb kívánnak tájékoztatást adni.

A cég illetékese közölte, hogy egyelõre nem kívánnak reagálni a szakszervezeti felvetésekre.

Bár kétségbe vonják, van szakszervezet a Hankookban (Népszava, 2007. július 20.)

Huszonhatmilliárd forintos állami támogatás kifizetése kerül veszélybe a Hankook Tire Magyarország Kft. részére, amennyiben beigazolódik a szakszervezeti álláspont: a koreai cég semmibe veszi a nemzetközi munkajogi egyezményeket, megsérti a magyar alkotmányt és a Munka törvénykönyvét. A cég a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével nem törõdve próbálja a szakszervezetet és annak tagságát megfélemlíteni.

A Hankook vezetõi állítják: a törvényi elõírások szerint mûködik a gyár, ha kisebb hibák történtek is. (Például nem fizették ki sokaknak a mûszakpótlékot, hivatalosan a bérszámfejtési számítógépes rendszer átállításakor bekövetkezett hiba okán, a munkarendbõl eredõen természetesnek tartják, hogy a pünkösdkor dolgozókat sem illeti meg mûszakpótlék.) Hamisnak mondják azt a beállítást, hogy szakszervezet-ellenes lenne a cégvezetés, hiszen még azt sem tudják, van-e szakszervezet.

?? Június 27-én személy szerint én közöltem Bányai Tibor humánerõforrás-igazgatóval, hogy megalakult a szakszervezet ?? mondja Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) alelnöke, akit a gyáriak megbíztak a képviseletükkel. ?? Viszont azóta nem sikerült érdemi tárgyalást kezdeni a cégvezetõséggel. A több mint nyolcszáz dolgozó fele már belépett a szakszervezetbe, de többüket, így azokat, akik a belépési nyilatkozatokat gyûjtötték, különbözõ ürüggyel elbocsátották. Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan.

Elismert néhány hiányosságot a munkaügy terén a Hankook (Portfolio.hu, 2007. július 19.)

Bár "történtek bérszámfejtési hibák", ami egy ilyen méretû beruházásnál elkerülhetetlen, de cégünk a törvényi elõírásoknak megfelelõen mûködik és rendezettek a munkajogi kapcsolataink - reagált szerdán, az Index ismételt megkeresése nyomán a Hankook Magyarország Kft. a dunaújvárosi gyárban dolgozók kifogásaira. A dél-koreai cég jelezte: megkezdte a szakszervezettel az egyeztetéseket, egyúttal "jogerõs bizonyítékát" várja annak, hogy a VDSZ illetékességgel rendelkezik a Hankook-alkalmazottak képviseletére.

A dunaújvárosi cég elmondása szerint a bérszámfejtéssel kapcsolatos kivizsgált dolgozói kifogások egy része jogos volt, és a problémákat minden esetben orvosolták. A Hankook munkaügyi illetékesei szerint ezeken az eseti problémákon kívül munkajogi szempontból minden rendben van a vállalatnál. Szerintük az is helyén való, hogy azoknak, akik pünkösdvasárnap dolgoztak, normál munkanapi díjazást számoltak el. Ezzel kapcsolatban munkaügyi ellenõrzés folyik a gyárban.

Internetes laptársunk a keddi cikkébe megszólaltatta a gyárban dolgozók szakszervezeti feladatait ellátó szervezet vezetõjét, aki számos munkaügyi problémára hívta fel a figyelmet. A Hankook egyelõre ??jogerõs bizonyítékát" várja annak, hogy a VDSZ illetékességgel rendelkezik a Hankook-alkalmazottak képviseletére.

Az Index azt a kérdést is érinti, hogy a munkaügyi területérõl érkezõ panaszok mellett a Hankook számíthat-e a csaknem 26 milliárd forintos állami támogatásra. A válasz egyértelmûnek tûnik: a gazdasági tárca mellett egy szerdai szakszervezeti rendezvényen Gyurcsány Ferenc is érzékeltette: a munka törvénykönyvével ellentétes gyakorlatot folytató munkáltatók erõteljes szankciókra, az állami támogatások megvonására számíthatnak. A Hankook-gyár szakszervezeti vezetõjének elmondása szerint a kormányfõ megerõsítette: a legnagyobb beruházások sem kaphatnak mentességet ez alól az elvárás alól.

A komolyabb tételt jelentõ, 15.881 milliárd forintos készpénzes támogatást és a legfeljebb 10 milliárdos adókedvezményt a koreai cég 2011 elsõ feléig igényelheti. A beruházást ugyanis 2010. december 31-ig valósítják meg, és a támogatást a beruházás készültségi fokával arányosan, utólag lehet igénybe venni - közölte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A tárca hangsúlyozta, hogy a Hankooknak ugyanazoknak a munkajogi szabályoknak kell megfelelnie, mint a Magyarországon mûködõ bármelyik másik vállalkozásnak.

"Nem háborúzni akarunk" (Népszabadság, 2007. július 25.)

Rejtõzködik a Hankook-szakszervezet

Illegalitásban mûködik a nemrég felavatott dunaújvárosi Hankook gumiabroncsgyár szakszervezete - mondta tudósítónknak az érdekképviselet vezetõje, aki csak konspiratív módon volt hajlandó a találkozásra, mondván: az óvintézkedéseket a menedzsment eddigi magatartása indokolja. A cég közleménye szerint oktalan az érdekvédõk félelme.

Egyelõre egyetlen tagja sem vállalja a nyilvánosságot a dunaújvárosi Hankook-gyárban június 11-én megalakult helyi szakszervezetnek, pedig az érdekvédelmi csoporthoz - egy közjegyzõ által hitelesített dokumentum szerint - ma már több mint 400 tag tartozik. Az illegalitásban mûködõ szakszervezet elnöksége elsõ lépésként megbízta a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) alelnökét, Székely Tamást, hogy a kollektív szerzõdés megalkotásáig képviselje a Hankook-dolgozókat a menedzsmenttel folytatott tárgyalásokon.

- Több oka is van annak, hogy az ágazati csúcsszervezetet bíztuk meg az egyeztetésekkel - mondja a dunaújvárosi csoport tikára, akit Székely Tamás közvetítésével sikerült megtalálnunk, és akivel titokban tartott helyen és idõpontban találkozhattunk. - Elõször is a dolgozók többsége pályakezdõ, harminc év alatti fiatal. Nekik nincs tapasztalatuk az érdekvédelmi munkában és az ennek során várható konfliktusokban. Másrészt a cégvezetés részérõl többször is elhangzott, hogy nincs értelme szakszervezetet létrehozni, mert minden eszközzel akadályozni fogják a munkáját.

A Hankook Tire Magyarország Kft. - az üggyel kapcsolatos kérdésünkre - lapunkhoz eljuttatott elektronikus válaszlevele szerint viszont egyszer sem hangozhatott el ilyen tartalmú kijelentés a vezetõk részérõl. A cég menedzsmentje kifejezetten ügyel arra, hogy az érdekvédelmi szervezetekkel a jogszabályok szerint alakítsa a viszonyát.

- Ez szépen hangzik ugyan, de a tények nem ezt igazolják: két szakszervezeti tagot például el is távolítottak az üzembõl, miután valaki besúgta õket a fõnököknek, hogy a munkásbuszokon a szakszervezetbe való belépésre buzdító szóróanyagokat osztogattak - mondja a szakszervezeti titkár. - Nem kellett kirúgni õket, mivel kölcsönmunkásként dolgoztak a Hankooknál, elég volt szólniuk a munkaerõ-közvetítõ cégnek, hogy ezt a két embert nem akarják többé a dunaújvárosi gyárban látni.

A Hankook írásos közleményében vitatta a szakszervezeti titkár szavait, a cég vezetése szerint ilyen eset nem fordult elõ. Mint közölték, jelenleg egyetlen munkavállalójukról sem tudhatják, hogy tagja-e az érdekvédelmi szervezetnek, ráadásul azt sem látják bizonyítottnak, hogy az illegalitásban lévõ szakszervezet a munka törvénykönyvének elõírásait betartva mûködik-e.

- Közjegyzõ elõtt hitelesített okiratokkal bizonyítottuk, hogy a dunaújvárosi szakszervezet a törvényeknek megfelelõen alakult meg, megválasztott tisztségviselõi vannak, és szabályosan adott megbízást a VDSZ-nek - állítja Székely Tamás. - Azzal hiába érvelnek a Hankook vezetõi, hogy eddig bármelyik alkalmazottjukat is kérdezték meg, senki sem vallotta magát szakszervezeti tagnak. Amíg félnek a munkások, addig mindenki le fogja tagadni, hogy tagja az érdekvédelmi szervezetnek.

A cégvezetés és a VDSZ alelnöke közötti tárgyalások nemrég elakadtak. Székely Tamást ugyanis - miközben a Hankook jogászokkal vizsgáltatja, hogy szabályosan alakult-e meg a szakszervezet a gyárban - nem fogadja el a menedzsment tárgyalópartnernek.

- Az az érzésünk, hogy a Hankook magyar vezetõi nem tájékoztatták megfelelõen a szakszervezet ügyében a cég koreai vezetõit, ezért írásban segítséget kértünk a Koreai Köztársaság budapesti nagykövetétõl is - mondja Székely Tamás. - A követség válasza szerint ma fogadják küldöttségünket. Reméljük, sikerrel járunk. Ha másképp nem megy, bírósági úton kell érvényt szereznünk a jogainknak, amivel hosszan elhúzódhat az ügy, miközben jelenleg is rengeteg megoldandó munkaügyi probléma akad a gyárban.

Az inkognitóját egyelõre megõrzõ szakszervezeti titkár azt mondja, továbbra is hiányzik néhány korábban beígért szociális juttatás, például az üdülési csekk. Továbbá ünnepnapon - így például pünkösdkor - is folyt a termelés, ezenkívül májusban úgy alakították át a szellemi dolgozók bérkifizetési rendszerét, hogy ötven napon át nem kaptak fizetést, és az errõl szóló munkaszerzõdés-módosításokat utólag íratták alá az alkalmazottakkal.

Kérdésünkre a Hankook írásos válaszában elismerte, hogy a mostani folyamatos munkarend bevezetése elõtt folyt termelés pünkösdkor, amivel hibát követtek el. Ígéretük szerint a jövõben nem fordul elõ szabálytalanság.

A menedzsment szerint ugyanakkor a kiegészítõ szociális juttatások rendszere már most is jelentõs, és további bõvítését tervezik. Jelenleg a dolgozóiknak ingyenes szállást, díjmentes, céges autóbuszos munkába járást, albérlet-támogatást, útiköltség- hozzájárulást, a gyár területén mûködõ étteremben napi egyszeri, ingyenes meleg ételt biztosítanak. Komoly munkaügyi problémákat a cégvezetés nem érzékel, amit szerintük az is igazol, hogy az alkalmazottak között alig háromszázalékos a fluktuáció.

Ettõl függetlenül a Hankook munkaerõgondokkal küzd. Ennek jeleként az üzemben számos helyen olvasható az a plakát, amely szerint húszezer forint juttatásban részesül az a dolgozó, aki újabb munkavállalót hoz a gyárba.

Egy ideje már nem kötelezõ az érettségi az operátoroknak - a betanított munkásoknak -, és néhány hete már nõket is felvesznek a gépsorok mellé könnyû fizikai munkára. Jelenleg csaknem kilencszázan dolgoznak az üzemben, de a Hankook vállalása alapján két éven belül 1500-ra kell emelniük a létszámot.

A Hankooknál egyébként munkaügyi ellenõrzés folyik, amelynek eredményérõl a Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelõség csak a vizsgálat lezárása után árul el részleteket. A gyáravatón Kóka János gazdasági miniszter kérdésünkre azt mondta, a Hankook csak akkor juthat hozzá az adókedvezményekkel együtt 25 milliárd forintos állami támogatáshoz, ha maradéktalanul betartja a munkaügyi elõírásokat. Lényegében ezt erõsítette meg - a dél-koreai cég nevének említése nélkül az összes multinacionális vállalatra utalva - a közelmúltban Gyurcsány Ferenc kormányfõ is az ágazati szakszervezeti vezetõkkel folytatott tárgyalásán.

Bár a Hankook irányítói szerint a helyi szakszervezeti vezetõket semmilyen atrocitás sem érné, ha végre felfednék kilétüket, a megválasztott szakszervezeti titkár kérdésünkre azt mondta, társaival együtt csak akkor vállalják a nyilvánosságot, ha megkezdõdik a kollektív szerzõdés elõkészítése.

- Nem háborúzni akarunk a menedzsmenttel, hanem megállapodni - teszi hozzá. - Ha a cég vezetése is ebben érdekelt, akkor ezt azzal igazolhatja, ha elfogadja tárgyalópartnerül a VDSZ alelnökét.

Segítséget kér a Hankook szakszervezete (Népszabadság Online, 2007. július 27.)

Továbbra sem fogadja el tárgyalópartnernek a Hankook Magyarország Kft. a Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetét, valamint az annak nevében eljáró Vegyipari Dolgozók Szak-szervezetét (VDSZ) - tudatta közleményében a dél-koreai cég vezetése.

A menedzsment szerint a tárgyalások megkezdéséhez a helyi szakszervezetnek hitelt érdemlõen bizonyítania kellene, hogy a gyár területén, a jogszabályoknak megfelelõen jött létre. A vállalat vezetése egyelõre csak az üzemi tanáccsal hajlandó tárgyalni a munkavállalók problémáiról.

Székely Tamás, az egyelõre illegalitásban mûködõ dunaújvárosi szakszervezet vezetõi által az egyeztetésekkel megbízott VDSZ-alelnök ugyanakkor azt állítja: közjegyzõ által hitelesített dokumentumokkal tudják igazolni, hogy a jelenleg több mint 400 tagot számláló helyi érdekvédelmi csoport törvényesen alakult meg. Igaz, egyelõre - hivatkozva a menedzsment szakszervezet-ellenes fellépésére - rejtõzködik. Székely jogszabályellenesnek nevezte, hogy a menedzsment a szakszervezet helyett az üzemi tanáccsal kíván konzultálni.

Hozzátette: ha a cégvezetés nem tárgyal velük, néhány héten belül munkaügyi bírósághoz fordulnak, egyúttal az ágazati szakszervezeti világszövetség (ICEM) segítségét is kérik, hogy nemzetközi nyomást gyakorolhassanak a dél-koreai vállalatra. Székely Tamás elmondta, a napokban a Koreai Köztársaság budapesti követségén a VDSZ küldöttsége beszámolt a problémákról Myung Soo Jang-nak, a követség tanácsosának, aki ígéretet tett: megpróbál közvetíteni.

Hankook botrány: megdöbbentõ és álságos kijelenések a VDSZ szerint (Világgazdaság Online, 2007. július 26.)

A Hankook Tire Magyarország Kft. a dunaújvárosi gumiabroncs-gyár munkavállalóinak panaszai ügyében a társaság üzemi tanácsát tekinti tárgyalópartnernek, az újonnan létrehozott Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetet (DGSZ) képviseleti jogosultság hiányában egyelõre nem.

Székely Tamás, a VDSZ alelnöke az MTI-nek megdöbbentõnek és álságosnak nevezte a Hankook korábbi álláspontját a tárgyalásokkal kapcsolatban.

Szerinte az MT világosan rendelkezik arról, hogy az üzemi tanács a vitatott kérdésekben, például a kollektív szerzõdés ügyében nem jogosult dönteni.

Az MT alapján az is vitathatatlan, hogy a társaságnak "ha törik, ha szakad" el kell ismernie tárgyalópartnernek a DGSZ-t. Az új szakszervezetet a Fõvárosi Bíróság bejegyezte - fûzte hozzá.

Az alelnök hangoztatta, hogy a szakszervezet folytatja a küzdelmet, "egyre keményebb eszközökkel".

A VDSZ a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségével másfél hete közleményben azért tiltakozott, mert szerintük a Hankook szakszervezet ellenes magatartást tanúsít.

A szervezetek azt állítják, hogy a koreai cégnél a munkáltató semmibe veszi a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), valamint az Európai Unió munkajogi egyezményeit és direktíváit, a társaság a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével nem törõdve a szakszervezet és a tagság megfélemlítésére törekszik.

A dunaújvárosi gyárban június végén indult a termelés. Az üzem 535 millió euró beruházással épült fel 110 ezer négyzetméter alapterületen. A koreai cég elsõ európai gyárában mintegy ezeregyszázan dolgoznak. Az idén kétmillió, jövõre 5 millió, 2010-ben, a teljes kapacitás elérésekor pedig várhatóan évi 10 millió személy- és teherautóra való gumiabroncsot készítenek.

A Hankook csak az üzemi tanáccsal tárgyal, mással nem (Világgazdaság Online, 2007. július 26.)

A Hankook Tire Magyarország Kft. a dunaújvárosi gumiabroncs-gyár munkavállalóinak panaszai ügyében a társaság üzemi tanácsát tekinti tárgyalópartnernek, az újonnan létrehozott Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetet képviseleti jogosultság hiányában egyelõre nem. Errõl a dél-koreai tulajdonú társaság csütörtökön tájékoztatta közleményben az MTI-t.

A közleményben a Hankook egyértelmûsíti, hogy a felmerült gondok megoldására a cég vezetése és az üzemi tanács között elõrehaladott tárgyalások folynak a Munka Törvénykönyvének megfelelõen. A társaság szerint nem jogosult a munkavállalók képviseletére az a szakszervezet, amelynek létrehozását a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) a Hankook-kal korábban folytatott egyezetését követõen jegyeztetett be. Ugyanis az új szervezet eddig nem tudta igazolni, hogy illetékességgel rendelkezne a Hankook alkalmazottak képviseletére. A Hankook szerint a tárgyalások jogszerûségéhez hitelt érdemlõen bizonyítást kell nyerjen a szakszervezet részérõl, hogy az üzem területén a jogszabályoknak megfelelõen mûködtet alapszervezetet. A társaság továbbra is várja a helyi szervezet képviseletérõl megfelelõen rendelkezõ módosított alapszabály bemutatását - olvasható a közleményben. A VDSZ a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségével másfél hete közleményben azért tiltakozott, mert szerintük a Hankook szakszervezet ellenes magatartást tanúsít.

A szervezetek azt állítják, hogy a koreai cégnél a munkáltató semmibe veszi a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), valamint az Európai Unió munkajogi egyezményeit és direktíváit, a társaság a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével nem törõdve a szakszervezet és a tagság megfélemlítésére törekszik. A dunaújvárosi gyárban június végén indult a termelés. Az üzem 535 millió euró beruházással épült fel 110 ezer négyzetméter alapterületen. A koreai cég elsõ európai gyárában mintegy ezeregyszázan dolgoznak. Az idén kétmillió, jövõre 5 millió, 2010-ben, a teljes kapacitás elérésekor pedig várhatóan évi 10 millió személy- és teherautóra való gumiabroncsot készítenek.

Titkos szakszervezet, nyilvános ellentét a Hankooknál (Népszava, 2007. július 30.)

Hány fél kell egy ázsiai cégnek a társadalmi párbeszédhez?

A Hankook-eset megint ráirányította a figyelmet a munkaadók és a munkavállalói érdekképviseletek kapcsolatrendszerében létezõ ellentmondásra: a szociális partnerség elvileg mindkét fél érdeke, a folyamatos párbeszéd, a kiszámítható cselekedetek nyugodt környezetet jelentenek a munkához, és mégis? A Hankook Tire Magyarország Kft. csak az üzemi tanáccsal hajlandó tárgyalni, a szakszervezet létét nem ismeri el. Az érdekvédõk szerint a cég megszegi az ILO és az EU direktíváit is.

??Nagy taps fogadta azt a kijelentést, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arról beszélt, hogy a Munka törvénykönyvével ellentétes gyakorlatot folytató munkáltatók erõteljes szankciókra, az állami támogatások megvonására számíthatnak? ?? olvasható a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) honlapján a kormányfõi elõadásról szóló tudósításban. Amikor õ tavaly februárban nem ment el a Suzuki gyárba, az SX modell ünnepélyes gyártáskezdetére, még sokan kétségbe vonták: lesz-e folytatása, vagy ez csupán a választások elõtti kampánybeli gesztus. Hát lett: a feketemunka visszafejlesztése érdekében tett intézkedések az utóbbi hónapokban már éreztették a hatásukat. Megkövetelése uniós és hazai állami forrásokra szóló pályázatokhoz például odáig vezetett, hogy a mulasztáson kapott egyes vállalkozások vezetõi inkább a várható büntetés kétszeresét is kifizették volna, csak a jegyzõkönyvbe ne kerüljön be az eset.

Munkáltatói nyomás alatt a dolgozók

Rózsáné dr. Lupkovics Marianna jogász a rendezett munkaügyi kapcsolatok minõsítéséhez a legfontosabbak között említi: ha a munkáltató nem akadályozta a szakszervezet szervezését, és betartotta a szakszervezeti tisztségviselõk, üzemi tanács tagjai, a munkavédelmi képviselõk munkajogi védelmére, valamint az általuk igénybe vehetõ munkaidõ-kedvezményre vonatkozó szabályokat; és megtartotta a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggõ munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályokat is.

Ez világos. A kérdés viszont az: hogyan lehet bebizonyítani, hogy nem a dolgozók lagymatagságának következménye, hogy nincs szakszervezet, hanem azért, mert olyan munkáltatói nyomásnak vannak kitéve, amely visszatartja õket a szervezkedéstõl? Hogyan alakulhat ki olyan eset, mint a Hankooknál, ahol nem merik nyíltan vállalni a szakszervezet-alakítást?

?? Amikor Kóka miniszter úr Ferihegyen egy Hankook-gumiköpeny begurításával tudatta, hogy aláírták a megállapodást, Magyarországon építi fel európai gyárát a dél-koreai cég, mi is elkezdtük a felkészülést ?? mondja Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) alelnöke. ?gy szerepel a hírekben, mint akit a névtelenségbe rejtõzõ gyári szakszervezeti tagok megbíztak a képviseletükkel. Elmeséli, hogy tájékozódtak a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban, beleértve Dél-Koreát is, valamint a távol-keleti cégek magyarországi vállalatai körében. ?? Így jutottunk arra a döntésre, hogy nagyon óvatosan kell hozzálátnunk a szervezéshez, hiszen döntõen fiatal, munkahelyi konfliktusok kezelésében tapasztalatlan a társaság. Viszont amint a kollektív szerzõdés megalkotása során eljutunk arra a pontra, ahonnan már nem lehet visszalépni, akkor nyilvánosság elé lép a helyi alapszervezet.

A lépéseik: a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete, mint a VDSZ ?? az alapszabálya által meghatározott formában ?? származtatott jogi személyiséggel rendelkezõ tagjaként került bejegyzésre a Fõvárosi Bíróságon június 14-én. Aznap megkapta a felhatalmazást Székely Tamás a munkáltató elõtti képviseletre. Aki egy közjegyzõnek bemutatta az alapszabályt és a tagok belépési nyilatkozatának egy-egy eredeti példányát.

A Hankook Tire Magyarország Kft. vezetõi kezdetben azt nem ismerték el, hogy létezne egyáltalán szakszervezet, aztán hiányosságokat emlegetve nem fogadták el a VDSZ-t képviselõként. (A gyári illetékes által levélben kért és elküldött kérdéseinkre ?? köztük arra, milyen hiányosságokra céloznak ?? egyelõre nem kaptunk választ.)

Folytatás a bíróságon?

?? Mi nem akarunk háborúzni ?? jelentette ki az alelnök ??, csupán a normális kapcsolatrendszert akarjuk létrehozni a dolgozók és a cégvezetõk között.

Ez utóbbiak azt nyilvánították ki, hogy arra ott az üzemi tanács, amely rendben mûködik. A Hankooknál ?? és ez legyen a cégvezetés elismerése ?? már tavaly megalakították (a Munka törvénykönyvének megfelelõen), tehát a szakszervezet létrejötte elõtt. Az általános hazai tapasztalat viszont az, hogy ott mûködik jól az üzemi tanács, ahol szakszervezeti képviselõk kerülnek bele. Csapatháttér nélkül a tagok egyrészt nemigen jutnak szakértõi segítséghez, másrészt sokkal könnyebben rászoríthatók a dolgozók ?? és így akár a saját ?? érdekük elleni döntésre.

Vojtela Tibor, a VDSZ-en belül mûködõ Gumiipari Szövetség elnöke úgy fogalmaz, hogy messze nincs és nem is volt olyan súlyú gond a Magyarországon tulajdont szerzõ gumiipari cégekkel, mint a Hankook esetében.

Jócskán akadtak súrlódások a privatizációs korszakban, de az a múlté. A Michelin, a Continental, de a kisebbek esetében is természetes a kollektív szerzõdés léte, kiegyensúlyozottak a munkaügyi kapcsolatok, a dolgozók képviselõi a konszernek európai üzemi tanácsaiban is jelen vannak. A Hankook-ügyet egyelõre távolabbról ismerve valószínûnek tartja, hogy a piaci viszonyoktól eltérõ, annál alacsonyabb bérezés, az elõnytelen munkaidõ-beosztás, a nagy leterheltség következményeként kényszerül a gyár az ország távolabbi tájairól és külföldrõl toborozni dolgozót.

Semmibe veszik a direktívákat

?? Az alacsonyan tartott foglalkoztatási költségek méltán tisztességtelennek mondható elõnyhöz juttatják az új gyárat, ami nyilvánvalóan elfogadhatatlan ?? tartja Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. ?? Nem engedhetõ meg, hogy egy multinacionális vállalat, amely még jelentõs magyar állami támogatásra is igényt tartott, versenyelõnybe kerüljön azokhoz a cégekhez képest, amelyek a törvény alapján rendesen fizetik például a mûszakpótlékokat, biztosítják a munkavállalók érdek-képviseleti jogait. Az elnök emlékeztet arra, hogy a koreai cégnél egyaránt semmibe veszik az Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), valamint az Európai Unió munkajogi egyezményeit és direktíváit, amelyek a szociális partnerségrõl szólnak. Álláspontjuk szerint a cég gyakorlata ráadásul ellentétes a magyar alkotmánnyal és a Munka törvénykönyvével is, hiszen a társaság a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével nem törõdve törekszik a szakszervezeti tagság megfélemlítésére. Külön visszásnak tartja a hivatkozást a szakszervezettel szemben az üzemi tanács meglétére; az utóbbi részvételi jogot biztosít a döntésekben a vállalatoknak a dolgozókra kihatással lévõ ügyeiben, az elõbbi érdekképviselet, s neki van csak jogosítványa például a kollektív szerzõdés megkötésére. Az európai jóléti államokból érkezõ cégek túlnyomó részében a konfliktuskezelõ intézményrendszer kialakítása nem vitatéma. Az ázsiai út más, a kollektív helyett az egyéni munkajogosítványokat részesítik elõnyben. (A legrosszabbnak a magyar újkapitalistát mondja, akinek semmilyen vállalatirányítási kultúrája nincs, és az ??én vagyok a tulajdonos, az történik, amit én akarok? ?? gondolkodásmód jellemzi.)

Ellehetetlenítették a szervezõt

A versenyszféra egyik meghatározó területén dolgozó Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke két példát is említ, amikor különbözõ ?? nemcsak távol-keleti eredetû ?? cégek vezetõi ellehetetlenítették a szakszervezetek mûködését. Az egyik a Samsung, ahol a helybeliek elkezdtek szervezkedni, ??mert úgy érezték, semmibe veszik õket? ?? indokolja Balogh Béla ??, s olyan személyt sikerült az élre állítani, aki mérnökemberként megfelelõ partner lehetett szakmai ügyekben is.

Ellehetetlenítették, a szakszervezet elsorvadt. A Suzukiban bõ egy évtizeddel ezelõtt egy ellenõrzés során a szervezõnek az öltözõszekrényében egy autóalkatrészt találtak ?? nyilvánvalóan nem õ rejtette oda ??, felmondtak neki, a többiek pedig jónak látták, ha nem szervezkednek tovább. (A folytatásról majd késõbb.) A miskolci Boschban a felkészült szakszervezeti vezetõt egy jóval magasabb jövedelmet jelentõ állással távolították el, az ügyet megvitatták a helyi gyárvezetõséggel (ügyvédeket és a bajor tartományi szakszervezet elnökét is bevonva), végül sikerült kialakítani a megfelelõ párbeszédet.

?sszezáró közösség álljon mögötte

?? Az mindenképpen fontos, hogy felkészült személy legyen a vezetõ, de az is, hogy a dolgozói közösség egyértelmûen összezárjon mögötte ?? jegyzi meg az elnök. Az egyik idei ügyük a Népszava olvasói elõtt is ismert: a Procter & Gamble-érdekeltségû Hyginett gyár szakszervezeti elnökéé, aki éhségsztrájkba kezdett a menedzsmentnek a munkahelyi jogsértések és a szakszervezeti tevékenység ellehetetlenítését célzó lépései ellen.

Amikor megérkezett az új igazgató, az hamar megegyezett a Vasas-elnökkel, a titkár ismét étkezett, viszont rövidesen ?? közös megállapodással ?? távozott, mert úgy ítélte meg, hogy a személye immár gátja lehet az ügyek rendezésének. Egyelõre megbízott vezetõvel, de dolgozik a helyi szakszervezet, és haladnak a vitás kérdések megoldásában.

Mondvacsinált okokból

A Liga szakszervezeti szövetségben úgy döntöttek, hogy szolidaritási alapjukból segítik a jogsértõen eltávolított szakszervezeti vezetõket. Gaskó István elnök mondja, hogy ez törzsszakszervezetében, a VDDSZ-ben már korábban is mûködött, s a lényege, hogy ne kelljen méltatlan helyzetbe kerülnie annak, aki kiáll a munkavállalók érdekeiért, s ezért mondvacsinált okokból megfosztják a munkahelyétõl. Adnak jogászi támogatást a bírósági eljáráshoz, és rendszeres, tisztességes összegû pénzsegélyt, olyan feltétellel, hogy az illetõ, ha megnyeri a munkaügyi pert, és az elbocsátó cég kifizeti az elmaradt bérét, akkor a segélyt visszafizeti.

Jelenleg részesül ebben Párma Zsolt, a Suzukinál mûködõ Esztergomi Gépkocsigyártók Szakszervezetének elnöke, akinek sorsáról ugyancsak többször beszámolt már a Népszava. (Legutóbb néhány hete, amikor a bíróság jogerõs végzéssel kötelezte a céget, hogy vegye õt vissza, és kapja meg újra eredeti munkakörét, ám ?? nyilvánvalóan csak idõhúzási okból ?? pár nappal az ítélethirdetés elõtt megint kapott egy rendkívüli elbocsátásról szóló értesítést, holott a bíróság által megsemmisített elsõ munkáltatói végzés következtében ?? nem volt Suzuki-alkalmazott.)

?? Az érdekképviselõkkel szembeni munkaadói jogsértéseket a jelenleginél sokkal súlyosabban kellene büntetni ?? szögezi le Gaskó István. ?? Így nem éri el a kellõ hatását.

A péti Nitrogén Zrt. szakszervezeti vezetõit például ugyancsak hiába helyezte vissza bíróság az állásukba, csak az alapfizetésüket kapják, és nem mehetnek be az üzembe. A Liga ezért a bíróságtól végrehajtási eljárás lefolytatását kérte. A bíróság elsõ lépése: százezer forintos pénzbüntetés kiszabása volt. Hogy mikor ér el az összeg arra a szintre, hogy a dacos tulajdonos tényként fogadja el a jogszerûség megkerülhetetlenségét, ahhoz még kell némi türelem.

Megnyerte a pert az üzemi tanács

?? Nekünk is volt olyan esetünk, amikor a közjegyzõi okirat pótolta a taglistát ?? válaszolja Rózsáné dr. Lupkovics Marianna, aki a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének dús tapasztalatokra szert tett jogásza, mikor a Hankook-eset kapcsán alkalmazott eljárásról kérdezzük. ?? Akkor a jogászok meggyõzték a vezetõket, hogy ez megfelelõ igazolás. Annyiban más az eset, hogy akkor az alapítást a vezetõ nyilvánosan vállalta, a többiek neve volt titok. De álláspontom szerint el kell fogadni a közjegyzõi okiratot ebben az esetben is.

?s arra, hogy nemcsak a szakszervezetek, hanem az üzemi tanácsok tisztségviselõinek munkálkodását sem csak virágkoszorúkkal jutalmazzák a vállalatvezetõk, elmesél egy történetet. Az üzemi tanács tiltakozott egy részleg megszüntetése ellen, ahol a tanács elnöke is dolgozott. Egy hónap múlva a cégvezetés ?? a törvényileg elõírtak szerint ?? kérte a tanácstól, hogy járuljon hozzá az elnök elbocsátásához. Az nem tette meg, mert tagjai meggyõzõdéssel vallották, hogy az elbocsátást az elnöki tevékenység során kifejtett megnyilvánulásai okán akarják. A bíróságra vitt ügyet az elnök mellé álló üzemi tanács megnyerte. A jogásznõ az esethez hozzáfûzi: ??a tanács tagjai szakszervezeti tagok is voltak egyben?.

Bruttó 120 ezerért: helyzet van a Hankook gumigyárban (HVG.hu, 2007. július 30.)

Nem erre számítottak

Kóka János, gazdasági és ipari miniszter látványos alakításainak egyike volt, amikor egy gumikereket az újságírók elé gördítve bejelentette, hogy a dél-koreai Hankook cég nagyteljesítményû gumiabroncs gyárat épít Dunaújvárosban, több mint 26 milliárd forint állami támogatást igénybe véve a mintegy 130 milliárdos beruházáshoz. Ám az üzemben dolgozó nyolcszáz munkás többsége nincs megelégedve a munkahelyi körülményekkel, és szakszervezetet alakított érdekinek a védelmére. Ezt azonban a gyárvezetés nem ismeri el tárgyalópartnerként.

Székely Tamás, a Vegyipari, Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) alelnöke ad arcot a Hankook Magyarország kft. dolgozóit tömörítõ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetének (DGSZ), mivel annak vezetõjét és tagjait a Hankook nem ismeri el, és így nem kockáztatják kilétük felfedését.

hvg.hu: Hogyan került kapcsolatba a VDSZ a Hankook szervezkedõ munkásaival?

Székely Tamás: A dunaújvárosi gumigyártók szakszervezete a VDSZ fiókszervezeteként alakult meg 2007 májusában. Júniusban a bíróság bejegyezte, s ettõl kezdve legálisan mûködik és képviseli tagjainak érdekeit. A jogi formaságokat Budapesten mi intéztük a számukra. Több száz szervezett dolgozó van a Hankooknál, akiknek a névsorát a körülményekre való tekintettel titokban kell tartanunk.

hvg.hu: Miért volt ilyen sietõs, a termelés teljes beindulása után alig néhány hónappal megszervezni a munkások érdekvédelmét?

Sz.T. : A dolgozók szembesültek azzal a ténnyel, hogy a dél-koreai cég ígéretei közül éppen a legfontosabbakat nem, vagy csak részben tartja be a vezetés. Több százan kerültek kiszolgáltatott helyzetbe. Gondolja csak meg: felszámolták kelet-magyarországi, jórészt Borsod vagy Békés megyei egzisztenciájukat, gyakran a házukat is eladták azért, hogy állást vállaljanak Dunaújvárosban. Munkásszállásra vagy albérletbe mentek, abban a reményben, hogy a jövedelmükre alapozva új életet kezdhetnek. Kiderült azonban, hogy bruttó 120 ezer forintos alapbérük, melyet - ha kifizetik ?? esetleg mûszakpótlék egészít ki, nem elegendõ ahhoz, hogy megálljanak a lábukon, és a családjukat támogassák. Nem kapták meg a megígért albérleti hozzájárulást sem, s üdülési csekket is hiába vártak.

hvg.hu: A dolgozók elégedetlenségének máris híre ment, úgy tudni, a környékrõl szinte már senki sem jelentkezik a céghez. Megtörténhet, hogy a cég annak ellenére sem tudja feltölteni a létszámot, hogy jelentõs összeget kapott az államtól munkahelyek teremtésére. Ennek konzekvenciái is lehetnek.

Sz.T. : Tény, hogy a dél-koreai cég megbízottai rosszul készítették elõ ezt a nagyszabású, milliárdokkal támogatott beruházást, nem térképezték fel elõzetesen a magyar munkaerõpiacot. Legfõbb gondjuk az volt, hogy ártalmatlanná tegyék a szakszervezetet. Holott a Hankooknak is érdeke, hogy rendezett munkaügyi kapcsolatok között mûködjön a gyár. A kormánynak kell lépnie, ha nem sikerül rendezni a konfliktusokat a gyárvezetés és a szakszervezet között. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy azok a külföldi befektetõk, amelyeknek az üzemeiben a munkaügyi kapcsolatok rendezetlenek, nem kaphatnak további állami támogatást, illetve az eddigi kedvezményeket megvonják tõlük.

hvg.hu: Nem sok jót ígér, hogy a Hankook továbbra sem ismeri el a dolgozóiból alakult szakszervezetet, csak az üzemi tanáccsal hajlandó tárgyalni.

Sz.T. : A gyárvezetés a fõvárosi bíróságot sem ismeri el, mely jóváhagyta a DGSZ megalakulását, és a közjegyzõi tanúsítványt sem, amelyet a kérésére szereztünk be. Ez igazolja, hogy a DGSZ képviselõje a Hankooknál dolgozik. Ilyen viszonyok között nemcsak a képviselõ nevét nem adj

 
,A MAGYAR VEGYIPARI, ENERGIAIPARI ÉS ROKON SZAKMÁKBAN DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGÉNEK

Általános Adatvédelmi Szabályzata

2018. május

1. AZ ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA

1.1. Az Adatvédelmi Szabályzat célja, hogy meghatározza a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségénél (továbbiakban: VDSZ), mint Adatkezelőnél zajló adatkezelések törvényes kereteit, biztosítsa az adatvédelem alkotmányos elveinek és az információs önrendelkezési jognak az érvényesítését, elősegítse az adatbiztonság követelményeinek való megfelelést, továbbá megakadályozza a jogosulatlan adatkezelést. Az Adatvédelmi Szabályzat kialakítja az adatvédelem szempontjából fontos feladatokat, felelősségi viszonyokat, különös tekintettel a munkavállalók szerepére az adatbiztonságban.

1.2. Jelen Szabályzat hatálya kiterjed az Adatkezelő és más adatkezelőkkel való személyes adatokat érintő kommunikációra.

1.3. Jelen Szabályzat hatálya kiterjed az VDSZ és annak önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeinek székhelyén folyó valamennyi adatkezelésre, adattovábbításra, információ átadásra, az ezen adatkezelés, információátadás tárgyát képező adat, jelen Szabályzatban meghatározottak szerinti, üzleti titokkénti kezelésével és védelmével kapcsolatos tevékenységekre.

1.4. A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a VDSZ és annak származtatott jogi személyeinek valamennyi tisztségviselőjére, munkavállalójára, munkatársára, valamint a vele szerződéses vagy egyéb kapcsolatban álló, személyes adatkezelést végző személyekre.

1.5. A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az VDSZ által kezelt valamennyi személyes adatra, a rajtuk végzett adatkezelési műveletek teljes körére, keletkezésük, kezelésük, feldolgozásuk helyétől, valamint megjelenési formájuktól függetlenül.

2. IRÁNYÍTÁS/FELÜGYELET

2.1. A jelen Szabályzatot az a szakszervezet legfőbb szerve hagyja jóvá és a székhelyén tárolja. A Szabályzat legalább évente felülvizsgálatra és jóváhagyásra kerül. A Szabályzat valamennyi szakszervezeti tag és munkavállaló számára elektronikus formában a www.vdsz.hu oldalon, míg papír alapon a szakszervezet országos irodájában érhető el.

3. FELELŐSSÉG ÉS JELENTÉS

3.1. A Szabályzat végrehajtásáért a szakszervezeti tisztségviselők felelősek. Valamennyi tisztségviselő és munkavállaló, munkatárs kötelezettsége annak bejelentése, ha a Szabályzat megkerüléséről vagy megsértéséről szerez tudomást, vagy ennek gyanúja merül fel. Bejelentés elsődlegesen a szokásos bejelentési csatornákon teendő, a szakszervezeti tisztségviselőknek.

4. JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁS, KAPCSOLAT AZ ADATKEZELŐ BELSŐ SZABÁLYZATAIVAL

4.1. Jelen Adatvédelmi Szabályzat jogszabályi alapját a következő törvények jelentik:

- Magyarország Alaptörvénye;
- 2011. évi CXII. törvény – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (a továbbiakban: Infotv.);
- 2012. évi I. törvény – a munka törvénykönyvéről (Mt.);
- 2013. évi V. törvény – a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.);
- Az Európai Parlament és Tanács 2016/679 Rendelete (GDPR)

4.2. Jelen Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat az Adatkezelő alábbi belső szabályzataihoz kapcsolódik, azokkal együttesen értelmezendő:

- A VDSZ Alapszabálya

5. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

5.1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy; a VDSZ és származtatott jogi személyeinek tagja, munkavállalója.

5.2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;

5.3. különleges személyes adat: a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

5.4. hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez;

5.5. tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;

5.6. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja;

5.7. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;

5.8. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;

5.9. nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;

5.10. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;

5.11. adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;

5.12. adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;

5.13. adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;

5.14. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;

5.15. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is – adatok feldolgozását végzi;

5.16. harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;

5.17. harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam;

5.18. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

5.19. üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli;

5.20. adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

6. AZ ADATKEZELŐ ADATAI

6.1. Az Adatkezelő adatai:

Név: Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetség
Székhely: 1068 Budapest, Benczúr utca 45.
Nyilvántartási szám: 01-02-0000926
Adószám: 19002110-2-42
Adatvédelmi tisztviselő neve: dr. Horváth-Lénárt Szilvia
Elérhetőségei: 1068 Budapest, Benczúr utca 45., 06-1-4612-463, lenartsz@vdsz.hu

7. ADATKEZELŐRE ÉS ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK, ALAPELVEK

7.1. Az adatvédelmi szabályok betartásáért az Adatkezelő a felelős. Az Adatkezelő szervezet, valamint a származtatott jogi személyek tisztségviselője, munkavállalója és munkatársa az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok betartásáért személyes felelősséggel tartozik.

7.2. Az Adatkezelő személyes adatokat csak az Infotv. 5. és 6. §-okban és a GDPR-ban meghatározott felhatalmazás alapján kezel, nevezetesen a) az érintett hozzájárulásával, vagy b) törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. c) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; Személyes adat akkor is kezelhető, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy az Adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az Adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy b) az Adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

7.3. Ha a hozzájáruláson alapuló adatkezelés célja az adatkezelővel írásban kötött szerződés végrehajtása, a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából - e törvény alapján - az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

7.4. Az érintett kérelmére indult eljárásban, az annak lefolytatásához szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni.

7.5. Az érintett az adatkezeléshez való hozzájárulását kizárólag részletes és egyértelmű tájékoztatás birtokában adhatja meg, melyről az Adatkezelő feladata gondoskodni.

7.6. Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező. Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő az Infotv. 6. § (5) bekezdése alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet az adatkezelésre vonatkozó információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is. Ha az érintettek személyes tájékoztatása lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a tájékoztatás megtörténhet az alábbi információk nyilvánosságra hozatalával is: az adatgyűjtés ténye, az érintettek köre, az adatgyűjtés célja, az adatkezelés időtartama, az adatok megismerésére jogosult lehetséges adatkezelők személye, az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek ismertetése, valamint ha az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételének van helye, az adatkezelés nyilvántartási száma.

7.7. Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e kritériumoknak, továbbá az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

7.8. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

7.9. Az Adatkezelő köteles gondoskodni a kezelésében lévő adatok minőségéről, így különösen azok pontosságáról, teljességéről és naprakészségéről.

7.10. Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól, jogorvoslati lehetőségeiről.

8. SZERVEZETEN BELÜLI FELADATOK ÉS FELELŐSSÉGEK s

8.1. Adatvédelmi tisztviselő

Az Adatkezelő erre jogosult vezetője a jelen Adatvédelmi Szabályzat érvényesítése érdekében kinevezi az adatvédelmi tisztviselőt.

Az adatvédelmi tisztviselő

a) elkészíti az Adatvédelmi Szabályzatot és összehangolja más szabályozásokkal;

b) felelős a személyes adatokkal összefüggő feladatok végrehajtásáért;

c) szakmai segítséget nyújt az Adatkezelő vezetőségének az adatok biztonságához szükséges szervezési intézkedések meghozatalában, eljárási szabályok kialakításában;

d) a szabályozásokat kiadás előtt véleményezi adatvédelmi szempontból;

e) az adatvédelmi ellenőrzések során ellenőrzi az Adatvédelmi Szabályzat betartását;

f) fogadja és kivizsgálja a bejelentéseket, és intézkedéseket kezdeményez az Adatkezelő vezetőségénél;

g) vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást;

h) tájékoztat, oktatást tart az adatvédelmi ismeretekről;

i) beszámol az Adatkezelő vezetősége részére az adatvédelemmel és adatbiztonsággal összefüggő témákban;

j) külső és belső ellenőrzések adatvédelmet érintő megállapításait értékeli és szükség esetén intézkedéseket kezdeményez az Adatkezelő vezetőségénél;

k) tevékenységét dokumentálja, megőrzi a feljegyzéseket, jelentéseket;

l) együttműködik és kapcsolatot tart a felügyeleti hatósággal.

8.2. Az adatkezelést végző személy

Az VDSZ szervezetén belül adatkezelést végző személy a tevékenységi körén belül felelős az adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért, valamint az adatok pontos, követhető dokumentálásáért.

Az adatkezelést végző személy tevékenysége során:

a) kezeli és megőrzi a feladata ellátása során birtokába került adatokat;

b) ügyel a személyes adatokat tartalmazó nyilvántartások biztonságos kezelésére és tárolására;

c) gondoskodik arról, hogy az általa kezelt adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá;

d) betartja az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokat és belső utasításokat;

e) haladéktalanul jelzi vezetője felé, amennyiben az adatvédelmi ügyben a felettes vagy a belső adatvédelmi felelős segítségére szorul;

f) részt vesz az adatkezeléssel, adatvédelemmel összefüggő oktatásokon.

Aki üzleti titok, illetve személyes adat birtokába jut, köteles a titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

Az üzleti titkot, személyes adatot – a Munka Törvénykönyve vonatkozó előírásait is figyelembe véve - nem lehet visszaélésszerűen felhasználni, így különösen tilos az érdekvédelmi, érdekképviseleti célon kívül a tag saját vagy más személyes céljainak, közvetlen vagy közvetett előnyök elérésére, valamint az Adatkezelő vagy tagjainak megkárosítására használni.

Az Adatvédelmi tisztviselő neve: dr. Horváth-Lénárt Szilvia

Elérhetőségei: 1068 Budapest, Benczúr utca 45., 06-1-4612-463, lenartsz@vdsz.hu

9. AZ ADATOK TÁROLÁSA, BIZTONSÁGA

9.1. A kezelt adatokat úgy kell tárolni, hogy azokhoz illetéktelenek – ideértve azon munkavállalókat és munkatársakat is, akik nem jogosultak ezen adatok megismerésére, kezelésére – ne férhessenek hozzá. Papír alapú adathordozók esetében a fizikai tárolás, irattárazás rendjének kialakításával, elektronikus formában kezelt adatok esetén központi jogosultságkezelő rendszer alkalmazásával.

9.2. Az adatok informatikai módszerrel történő tárolási módját úgy kell megválasztani, hogy azok törlése – az esetleg eltérő törlési határidőre is tekintettel – az adattörlési határidő lejártakor, illetve, ha az egyéb okból szükséges, elvégezhető legyen. A törlésnek visszaállíthatatlannak kell lennie.

9.3. A papír alapú adathordozókat iratmegsemmisítő segítségével, vagy külső, iratmegsemmisítésre szakosodott vállalkozó igénybevételével kell a személyes adatoktól megfosztani. Elektronikus adathordozók (merevlemezek, optikai adathordozók, mágneses adathordozók, nyomtatók, multifunkciós gépek háttértárai, flash (NAND) adathordozók, SIM kártyák, mobileszközök, telefonok, PDA-k, Tablet-ek, laptopok, stb.) esetében az elektronikus adathordozók selejtezésére vonatkozó szabályok szerint kell gondoskodni a fizikai megsemmisítésről, illetve szükség szerint előzetesen az adatoknak a biztonságos és visszaállíthatatlan törléséről. Az adathordozók megsemmisítését ellenőrizni, dokumentálni kell, valamint a dokumentációt visszakereshető módon kell megőrizni, illetve selejtezni.

10. ADATVÉDELMI NYILVÁNTARTÁS

10.1. A VDSZ központi szervezete nyilvántartja az alábbi adatokat:

a) adatkezelő neve és elérhetősége;

b) az adatkezelés célja

c) az adatkezelés várható időtartama, ha lehetséges meghatározni, a törlés dátuma

d) az érintettek és személyes adatainak kategóriái

e) olyan címzettek, akiknek a személyes adatokat közlik, vagy közölni fogják;

f) biztonsági, szervezési, technikai intézkedéseket

g) az adatfeldolgozók neve, elérhetőségei

h) az adatkezelési tevékenységek leírása.

10.2. A VDSZ és önálló jogi személyiségű szervezeti egységeinek tisztségviselői, az adatkezelésre jogosult munkavállalói, munkatársai megkeresés alapján a hatóságok rendelkezésére bocsátja a nyilvántartást.

11. AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA

11.1. Az VDSZ által kezelt adatok kizárólag az Info tv., az Mt. és más jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően, illetve az aktuális Adatkezelési Tájékoztatóban meghatározott célokra használhatók fel.

11.2. Az VDSZ által kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala tilos, kivéve, ha azt törvény rendeli el.

Az előző pontban foglalt tilalom nem érinti az Adatkezelőről szóló statisztikai adatokat, melyek korlátozás nélkül nyilvánosságra hozhatók.

12. AZ ADATOK FELDOLGOZÁSA

12.1. A személyes adatokon technikai műveletet az Adatkezelő és származtatott jogi személyeinek tisztségviselője, annak tagnyilvántartást vezető munkavállalója, munkatársa adatfeldolgozóként az érintett hozzájárulása nélkül is végrehajthat, amennyiben tevékenysége során önálló érdemi döntést nem hoz.

12.2. Az VDSZ harmadik személy kezelésében lévő személyes adatokon – amennyiben e tevékenysége során érdemi döntési jogkörrel nem rendelkezik – adatfeldolgozóként az érintett hozzájárulása nélkül is végezhet technikai műveleteket.

12.3. Az Adatkezelő köteles az érintetteket tájékoztatni – lehetőleg már az adatfelvételkor – az igénybe vett adatfeldolgozók személyéről.

12.4. Az adatfeldolgozásra vonatkozó megbízást írásba kell foglalni. A szerződésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) az adatkezelő és az adatfeldolgozó megnevezését;

b) az adatfeldolgozási tevékenység megnevezését;

c) az átadandó személyes adatok körét;

d) automatizált adatfeldolgozás esetén az alkalmazott módszert és lényegét;

e) az adatkezelő szavatolását az adatbázis, az átadott személyes adatok jogszerű kezeléséért;

f) az adatfeldolgozó nyilatkozatát, hogy kizárólag az adatkezelő utasítása alapján végzi az adatok feldolgozását;

g) az adatfeldolgozónak a saját és a szerződésben foglaltaktól eltérő célú adatfelhasználásának tilalmát;

h) azt az előírást, hogy az adatfeldolgozó tevékenysége ellátása során más adatfeldolgozót az adatkezelő rendelkezése szerint vehet igénybe;

i) az adatfeldolgozó kötelezettségvállalását az adatbiztonsági szabályok megtartására;

j) az adatok sorsára vonatkozó rendelkezést a szerződés megszűnésének eseteire;

12.5. Az adatfeldolgozó részére csak olyan személyes adatok adhatók át, amelyek szerepelnek

a) az adatfeldolgozói szerződésben,

b) vagy a konkrét adatkezelésre vonatkozó tájékoztatásban.

12.6. Az adatfeldolgozói feladat teljesítését követően, illetve a szerződés megszűnésekor az adatfeldolgozó a birtokában lévő személyes adatokat vissza kell, hogy szolgáltassa az Adatkezelőnek. Az átadott adatok adatfeldolgozó számítástechnikai rendszerében található másolatait pedig visszavonhatatlan módon töröltetni kell, melynek megtörténtéről az adatfeldolgozónak nyilatkoznia kell.

13. ADATVÉDELMI HATÁSVIZSGÁLAT

13.1. Ha az adatkezelés valamely – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa –, figyelemmel annak jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira, valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, akkor az Adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez arra vonatkozóan, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik. Adatvédelmi hatásvizsgálatot különösen abban az esetben kell elvégezni, ha a személyes adatok különleges kategóriái, így a szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok nagy számban történő kezelésére kerül sor. Mivel a VDSZ nagy számban kezel szakszervezeti tagságra utaló személyes adatokat (különleges adat), adatvédelmi hatásvizsgálatot köteles elvégezni ezen adatokra vonatkozóan elvégezni.

13.2. A hatásvizsgálat kiterjed legalább:

a) a tervezett adatkezelési műveletek módszeres leírására és az adatkezelés céljainak ismertetésére, beleértve adott esetben az adatkezelő által érvényesíteni kívánt jogos érdeket;

b) az adatkezelés céljaira figyelemmel az adatkezelési műveletek szükségességi és arányossági vizsgálatára;

c) az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok vizsgálatára; és

d) a kockázatok kezelését célzó intézkedések bemutatására, ideértve a személyes adatok védelmét és az e rendelettel való összhang igazolását szolgáló, az érintettek és más személyek jogait és jogos érdekeit figyelembe vevő garanciákat, biztonsági intézkedéseket és mechanizmusokat.

13.3. A hatásvizsgálatot a VDSZ és származtatott jogi személyeinek tisztségviselői és az adatvédelmi tisztviselő készítik el.

14. ADATTOVÁBBÍTÁS, HATÓSÁGI ADATSZOLGÁLTATÁS

14.1. Személyes adatot Magyarországon belül, illetve EGT-államba továbbítani csak a jelen Szabályzat 7. fejezetében meghatározott valamely jogalap alapján lehet.

14.2. EGT-államba történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha az adattovábbításra Magyarország területén került volna sor.

14.3. EGT-államon kívüli országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére személyes adatot átadni, hozzáférhetővé tenni csak akkor lehet, ha

a) ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult; vagy

b) az adatkezelés jogalapja a jelen Szabályzat 7. fejezetében meghatározott módon biztosított, és a harmadik országban az adatok kezelése és feldolgozása során garantált a személyes adatok megfelelő szintű védelme.

A személyes adatok megfelelő szintű védelme akkor garantált a célországban, ha

a) az Európai Unió kötelező jogi aktusa azt megállapítja, vagy

b) a harmadik ország és Magyarország között az adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás garanciális szabályait tartalmazó nemzetközi szerződés van hatályban.

15. ADATTOVÁBBÍTÁSI NYILVÁNTARTÁS

15.1. Az Adatkezelő a kezelt személyes adat továbbításáról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) az adattovábbítás célját, jogalapját, időpontját;

b) az adatigénylő és az érintett azonosításához szükséges adatokat;

c) a továbbított adatfajták megnevezését.

15.2. Az adattovábbítási nyilvántartásba betekinthet, abból adatot igényelhet:

a) az adatvédelmi hatóság, a bíróság, nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szerv, törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

b) az Adatkezelő szervezet vezetője, vagy az általa meghatalmazott személy, továbbá az adatvédelmi tisztviselő;

c) saját adatai tekintetében az érintett, ha a tájékoztatás jogát törvény nem zárja ki.

15.3. Az adattovábbítási nyilvántartásba való betekintést, az abból történő adattovábbítást dokumentálni kell.

15.4. Az adattovábbítási nyilvántartás vezetési kötelezettségének a következő módokon is eleget lehet tenni: a) elektronikus úton történt adattovábbítás naplózásával, b) postai úton történt feladás dokumentálásával, c) az ügyfél aktájában történő nyilvántartással.

16. AZ ÉRINTETT TÁJÉKOZTATÁSHOZ, HOZZÁFÉRÉSHEZ VALÓ JOGA

16.1. Az érintett az adatkezelés ideje alatt az Adatkezelőtől tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint azokba betekintést nyerhet. E jogát oly módon kell biztosítani, hogy az érintett más személy adatait ne ismerhesse meg.

16.2. Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét:
a) az adatkezelőnek és az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei,
c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
d) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái,
e) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat
f) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
g) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
h) hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; i) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról; j) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint, hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá, hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása; k) az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

16.3. Amennyiben az érintett a rá vonatkozó, vele kapcsolatos, az ő személyes adatait tartalmazó bármilyen formátumú adathordozón tárolt adatokról kér másolatot, úgy ezt a tájékoztatáshoz való joga gyakorlásaként kell értékelni, és az adatairól a másolatot számára ki kell adni.

16.4. A tájékoztatást (a másolat kiadását) a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 30 napon belül, közérthető formában kell teljesíteni. Amennyiben az érintett úgy rendelkezik, a tájékoztatást írásban kell megadni.

16.5. A tájékoztatás megadása, a másolat készítése, és ezek továbbítása ingyenes, ha folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan az érintett még nem nyújtott be tájékoztatási kérelmet. Egyéb esetben költségtérítés kérhető, melynek összegéről a felek szerződésben is rendelkezhetnek.

16.6. A tájékoztatást az Adatkezelő a következő esetekben tagadhatja meg: a) az érintett nem a saját adataira vonatkozóan kér tájékoztatást; b) a tájékoztatást kérő személy nem tudja hitelt érdemlő módon igazolni, hogy ő lenne az adatkezeléssel érintett személy; c) amennyiben törvény a tájékoztatást kizárja; d) ha törvény, nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa rendelkezése alapján az Adatkezelő az adatokat egy másik adatkezelőtől akként veszi át, hogy az adatokat átadó adatkezelő jelezte az érintett tájékoztatási jogának korlátozását. A felvilágosítás megtagadása esetén tájékoztatni kell az érintettet a bírósághoz és az adatvédelmi hatósághoz fordulás jogáról. Ezen felül a folyó évet követő január 31-éig tájékoztatni kell a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot az elutasított kérelmekről.

17. AZ ÉRINTETT HOZZÁFÉRÉSHEZ VALÓ JOGA

17.1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon: a) az adatkezelés céljai; b) az érintett személyes adatok kategóriái; c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket; d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai; e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen; f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ; h) az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

17.2. Az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. A másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

18. A SZEMÉLYES ADATOK TÖRLÉSE, HELYESBÍTÉSE, ZÁROLÁSA

18.1. Az adatokat törölni - manuális nyilvántartás esetén megsemmisíteni - kell, ha a) az adatkezelésre a tájékoztatóban, illetve jogszabályban előírt határidő eltelt; b) az adatkezelés jogszerűtlensége megállapítást nyert; c) az érintett hozzájárulását visszavonta, kivéve, ha törvény az adatok további kezelését lehetővé teszi; d) az adat hiányos vagy téves, és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható – feltéve, hogy törvény a törlést nem zárja ki; e) az adatkezelés célja megszűnt; f) az adatvédelmi hatóság vagy bíróság jogerős határozattal elrendelte.

18.2. Törlés helyett zárolni kell az adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Amennyiben az adatkezelés célja megszűnt, a zárolt adat törlendő. A zárolást oly módon kell megvalósítani, hogy az adatkezelést egyébként munkaköri kötelezettségeként végző személy, illetve az ugyanezen célból hozzáféréssel rendelkező személy ne férhessen hozzá a zárolt személyes adatokhoz. A zárolt személyes adatokhoz kizárólag az adatok technikai tárolását végző személy férhessen hozzá, a zárolás feloldása vagy a zárolt adat törlése céljából.

18.3. Az érintett bejelentése vagy az Adatkezelő által észlelt hibás adat esetén – a rendelkezésre álló dokumentumok vagy közhiteles nyilvántartás alapján, illetve az érintettel történt egyeztetést követően – az Adatkezelő a hibás adatot helyesbíti.

18.4. Ha a hibás adat nem helyesbíthető, akkor törölni kell. Amennyiben a törlés vagy a helyesbítés az adatok tárolási módja miatt nem lehetséges, akkor az adatot megfelelő helyesbítő vagy figyelemfelhívó feljegyzés hozzáfűzésével véglegesen zárolni kell.

18.5. Ha az adat hibás volta annak továbbítása után derül ki, akkor ennek tényéről, illetve - amennyiben a hibás adatot az Adatkezelő kijavította - a helyes adatról mindazokat tájékoztatni kell, akiknek az adatot továbbították. A tájékoztatási kötelezettség az adatok zárolása és törlése esetén is fennáll.

18.6. A tájékoztatás mellőzhető, ha ez az adat jellegére, az adatkezelés céljára, az időmúlásra, illetve az adatkezeléssel összefüggő más körülményeire tekintettel az érintett, illetve a korábbi adattovábbítás címzettjének jogos érdekét nem sérti.

18.7. Az érintett e fejezetben tárgyalt jogainak gyakorlása esetén az Adatkezelő 30 napon belül köteles az ügyet elintézni.

19. TILTAKOZÁS A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE ELLEN

19.1. Az érintett személy tiltakozhat a személyes adatai kezelése ellen, a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén; b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

19.2. Tiltakozását szóban, írásban és elektronikus úton is kifejezheti.

19.3. A tiltakozási kérelmet haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül ki kell vizsgálni. Az Adatkezelő döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.

19.4. Ha az Adatkezelő egyetért a tiltakozási kérelemmel, az adatkezelést megszünteti, az adatokat zárolja, és a tiltakozásról, illetve intézkedéséről értesíti mindazokat, akik részére korábban az adatokat továbbította, és egyben intézkedésre kötelesek a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.

20. AZ ADATKEZELÉS KORLÁTOZÁSÁHOZ VALÓ JOG

20.1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül: a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását; c) az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy

20.2. Ha az adatkezelés a fentiek alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni. Az adatkezelő az érintettet, akinek a kérésére a fentiek alapján korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.

21. AZ ADATHORDOZHATÓSÁGHOZ VALÓ JOG%

21.1. Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha: a) az adatkezelés hozzájáruláson vagy szerződésen alapul; és b) az adatkezelés automatizált módon történik.

21.2. Az adatok hordozhatóságához való jog gyakorlása során az érintett jogosult arra, hogy – ha ez technikailag megvalósítható – kérje a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását.

22. A SZAKSZERVEZET ÁLTAL KEZELT ADATOK BIZTONSÁGA

22.1. A jelen Szabályzatban nem szabályozott adatbiztonsági kérdések tekintetében a jelen Szabályzat 4.2. pontjában található szabályzat az irányadó.

22.2. Az Adatvédelmi Szabályzat alapvető rendeltetése a személyes adatok és az üzleti titkok megismerhetőségének korlátozására vonatkozó szabályok kialakítása, illetve ezen adatok illetéktelen személyek általi megismerhetőségének megakadályozása.

22.3. A fenti cél elérése érdekében az adatkezelések során - az adatkezelés jellegétől függően - az információ-rendszerek következő védelmi módszereit kell alkalmazni:

a) Ügyviteli védelem: az adatkezelő rendszerek felelőseinek és az adatkezeléssel kapcsolatos tevékenységnek szervezési és adminisztratív módon történő nyomon követése, a felelősség körülhatárolása. Kiterjed az informatikai és más adatkezelő rendszerekre és azok szolgáltatásaira, valamint az adathordozók kezelésére, beleértve a hozzáférési jogosultság és a betekintés dokumentálását is.

b) Fizikai védelem: olyan eszközök alkalmazása, amelyekkel azok a helyiségek védhetők, ahol számítástechnikai erőforrásokat használnak, vagy az adatmegőrzés szempontjából fontosak. Az információs rendszer minősítésétől függő védelemben kell részesíteni az adathordozókat is.

22.4. Az Adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét.

22.5. Az Adatkezelő köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, és megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az Adatkezelőnek a fenti szabályok érvényesülését kell szem előtt tartaniuk az eljárási szabályok kialakítása során is.

22.6. Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

22.7. A különböző nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében biztosítani kell, hogy e külön nyilvántartásokban tárolt adatok – kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi - közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők.

23. MANUÁLIS KEZELÉSŰ ADATOK

23.1. A manuális kezelésű személyes adatok biztonsága érdekében az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani:

a) Az irattári kezelésbe vett iratokat jól zárható, száraz, tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezéssel ellátott helyiségben kell elhelyezni.

b) A folyamatos aktív kezelésben lévő iratokhoz csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá.

c) A manuális kezelésű iratok archiválását rendszeres időközönként el kell végezni, és a meghatározott adatkezelési határidő elteltével haladéktalanul át kell adni megsemmisítésre.

24. MUNKATÁRSI ADATBIZTONSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK

24.1. Aki a személyes adat és az üzleti titkot képező adat megismerésére jogosult:

a) köteles a személyes adatok és üzleti titok védelmére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a jelen Szabályzatban meghatározott előírásokat megismerni, valamint ezen előírásokat alkalmazni;

b) a tudomására jutott személyes adatot és üzleti titkot az érvényességi időn belül illetéktelen személynek át nem adhatja, illetve nem hozhatja illetéktelen tudomására vagy nyilvánosságra (titoktartási kötelezettség);

c) köteles a hozzáférési jog megszűnésekor – ideértve a munkaviszony megszűnésének eseteit is – az üzleti titokká minősített adatot és személyes adatot tartalmazó minden nála lévő adathordozót az VDSZ-nek, mint az adattal rendelkező jogosultnak, illetve Adatkezelőnek haladéktalanul átadni.

24.2. Személyhez fűződő jogokat sért [új Ptk. 2:46. §], aki üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.

24.3. Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele - a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően – bizalmi viszonyban (így különösen a munkaviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg.

25. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

25.1. Az VDSZ tisztségviselője, munkavállalója, munkatársai és a szakszervezet nevében, érdekében eljáró személyek kötelesek jelen Adatvédelmi Szabályzat, továbbá a hatályos jogszabályok szerint a rájuk bízott, illetve tudomásukra jutott személyes adatokat és üzleti titkokat időbeli korlátozás nélkül megőrizni. A munkavállalók kizárólag a munkaköri leírásban meghatározott feladatkörükön belül ismerhetik meg az ilyen adatokat. E titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.

25.2. Az adatbiztonság személyi feltételeinek kialakítása tekintetében a szervezeti rendszer minden tagját, aki feladatai ellátása során személyes adatot vagy üzleti titkot kezel, megfelelő felkészítésben, oktatásban kell részesíteni.

25.3. Minden személyes adatot, üzleti titkot tartalmazó rendszerhez való hozzáférésre feljogosított munkavállaló köteles titoktartási kötelezettség vállalást tenni. A kötelezettség vállalásban nyilatkozni kell arról, hogy a munkavállaló jelen Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat rendelkezéseit megismerte, azokat magára nézve kötelezőként elismeri, a szükséges titokvédelmi ismereteket elsajátította, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jog és az üzleti titok megsértésének mind büntetőjogi, mind polgári jogi következményeivel tisztában van.

26. ADATVÉDELMI INCIDENS

26.1. Az adatvédelmi incidenst az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenti a NAIH-nak, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ha a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolására szolgáló indokokat is.

26.2. Az Adatkezelő bármely munkatársa adatvédelmi incidens észlelése vagy annak gyanúja esetén haladéktalanul értesíti a szakszervezet tisztségviselőjét valamint az adatvédelmi tisztviselőt. Az adatvédelmi tisztviselő haladéktalanul kivizsgálja az esetet, megállapítja, hogy történt-e adatvédelmi incidens. Döntést hoz arról, hogy szükséges-e bejelentést tenni a NAIH felé, valamint értesíteni kell-e az érintetteket.

26.3. A bejelentésben legalább:

a) ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, beleértve – ha lehetséges – az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, valamint az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát;

b) közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;

c) ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;

d) ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

26.4. Az Adatkezelő nyilvántartja az adatvédelmi incidenseket, feltüntetve az adatvédelmi incidenshez kapcsolódó tényeket, annak hatásait és az orvoslására tett intézkedéseket. E nyilvántartás lehetővé teszi, hogy a NAIH ellenőrizze az fenti követelményeknek való megfelelést.

26.5. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről. Az érintett részére adott tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább az incidenssel kapcsolatos információkat és intézkedéseket.

26.6. Az érintettet nem kell tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

a) az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;

b) az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;

c) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

27. NEVESÍTETT ADATKEZELÉSEK

27.1. Szakszervezeti tagság:

- Az adatkezelés jogalapja: írásbeli önkéntes hozzájárulás (belépési nyilatkozat)

- Célja: a szakszervezet kollektív és egyéni érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenysége (képviselet, tájékoztatás)

- Az adatok köre: név, lakcím, születési hely, születési év, anyja neve, telefonszám, e-mail cím, munkaterület/munkahely, törzsszám, leánykori név

- Időtartama: tagság fennállása

- Az adatkezelők köre: tisztségviselő, VDSZ munkavállaló



27.2. Tagnyilvántartás:

- Az adatkezelés jogalapja: írásbeli önkéntes hozzájárulás (belépési nyilatkozat)

- Célja: a szakszervezet kollektív és egyéni érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenysége (képviselet, tájékoztatás)

- Az adatok köre: név, lakcím, születési hely, születési év, anyja neve, telefonszám, e-mail cím, munkaterület/munkahely, törzsszám, leánykori név, lakcím, tagsági kártya száma

- Időtartama: tagság fennállása

- Az adatkezelők köre: tisztségviselő, VDSZ munkavállaló

27.3. Szolgáltatások nyújtása

- Az adatkezelés jogalapja: írásbeli önkéntes hozzájárulás (belépési nyilatkozat)

- Célja: szakszervezet szolgáltató partnerei által nyújtott biztosítás, szolgáltatási és áruvásárlási kedvezmény.

- Az adatok köre: név, tagkártya száma, belépés dátuma

- Időtartam: tagság fennállásáig

- Az adatkezelők köre: a VDSZ vezető tisztségviselői, adatkezelésre jogosult munkavállalói

27.4. Munkaügyi adatok:

A VDSZ, mint munkáltató köteles a munkaviszony létesítésekor tájékoztatni a munkavállalókat arról, hogy milyen személyes adatokat kezel a munkaviszony fenntartása érdekében és azokat meddig kezeli.

- A munkaügyi nyilvántartás jogalapja: érintett munkavállaló hozzájárulása vagy amely a munkaviszony létrehozásához, fenntartásához vagy megszüntetéséhez szükséges és jogszabály az adatkezelést előírja.

- Az adatok köre: név, cím, telefonszám, e-mail cím, születési hely, idő, anyja neve, születési név, adóazonosító jel, TAJ-szám, személyi igazolvány szám, személyi szám, gyermekek neve, születési ideje, helye, TAJ-száma, adóazonosító jele, házastárs neve, adóazonosító jele, iskolai végzettség

- Időtartama: jogszabályi előírások alapján, archiválva

- Az adatkezelők köre: VDSZ vezető tisztségviselő, VDSZ adatkezelésre jogosult munkavállalója

27.5. Kamerarendszer:

A VDSZ központi irodája élet- és vagyonbiztonság érdekében a 1068 Budapest, Benczúr utca 45. szám alatt, a bejáratnál és a székház előterében, portás helyiségénél kamerás megfigyelést folytat. A VDSZ saját szervezete, tagjai, munkavállalói, bérlői, a székházban lévő szolgáltatásokat igénybe vevői jogos érdeke védelmében képmás készítésére alkalmas rendszert működtet, tájékoztatni kell ezen személyeket az adatkezelés jogalapjáról, céljáról, a felvétel tárolási helyéről, időtartamáról, a felvétel megismerésére jogosult személyekről, az érintettek jogairól. A kamerahasználatot piktogrammal és a székházban hozzáférhető rövid tájékoztatóval kell jelezni minden érintett számára.

- A székház bejáratánál 2 kamerát működtet az Adatkezelő, mely az épület garázsának és bejáratának figyelemmel kísérését végzi. Ezen felvételek nem kerülnek rögzítésre.

- Az épület belső előterében, valamint a portás helyiségnél szintén 1-1 kamera működik. Ezen felvételeket az Adatkezelő által működtetett rendszer 24 órai időtartamban rögzíti, majd automatikusan törli.

- A kamerafelvételeket a kizárólag a VDSZ tisztségviselői valamint a biztonsági őrök tekinthetik meg.

27.6. Bérleti tevékenység

A VDSZ 1068 Budapest, Benczúr utca 45. szám alatti székházában lehetőség van természetes személyek számára iroda, illetve előadóterem bérlésére.

- Az adatkezelés jogalapja: bérleti szerződés

- Célja: a bérleti szerződésben foglaltak teljesülése

- Az adatok köre: név, cím, elérhetőségek, adóazonosító jel

- Időtartam: bérleti szerződés fennállta

- Az adatkezelők köre: VDSZ tisztségviselői, adatkezelésre jogosult munkavállalók

27.7. Rendezvények

A VDSZ és származtatott jogi személyiségű szervezetei által szervezett rendezvényein készült kép- és hangfelvételek, melyek nem egyedi ábrázolásnak, hanem tömegfelvételnek minősülnek, a VDSZ közzé teheti bárki számára honlapján, közösségi felületén, képfelvételeit digitális és nyomtatott kiadványaiban megjeleníti. Minden más esetben – ahol egyedi ábrázolás történik – kizárólag az érintettek kifejezett és előzetes hozzájárulásával lehetséges kép- és hangfelvételek készítése, közzététele.

- A VDSZ egyes rendezvényeire történő jelentkezéskor a részvétel érdekében az alábbi adatokat kezeli: név, e-mail cím, telefonszám, szervezet neve

- Időtartam: a rendezvény végeztéig, esetenként a rendezvényen elhangzott előadások, különböző anyagok, dokumentációk elküldéséig.

- Az adatkezelők köre: VDSZ tisztségviselői, adatkezelésre jogosult munkavállalók



27.8. Címjegyzék/Hírlevél

A VDSZ tagjai számára közvetlenül küld e-mail tájékoztatókat, melynek célja a tagság tájékoztatása az érdekvédelmi eseményekről, valamint szolgáltatási akciókról. Az elektronikus levelet kizárólag azon tagok részére szabad elküldeni, akik belépési nyilatkozatukban vagy a VDSZ online felületén, weboldalán megadták e-mail elérhetőségüket (önkéntes hozzájárulás).

Ha a tag e-mail címének használatára vonatkozó hozzájárulását visszavonja, részére a továbbiakban elektronikus levél nem küldhető.


27.8 Üdülés

A VDSZ saját tulajdonú balatonszemesi és balatonvilágosi üdülőjében tagjai, munkavállalói és más természetes személyek számára üdülési tevékenységet folytat.
A szobafoglalás során az érintettek a következő adataikat közlik: név, lakcím, telefonszám, e-mail cím, tagkártyaszám
- Az adatkezelés jogalapja: önkéntes hozzájárulás:
- Az adatkezelés időtartama: az üdülés végéig
- Az adatkezelők köre: VDSZ tisztségviselői, adatkezelésre jogosult munkavállalók
×