A Szociális Konzultáció 2011 során – az alkotmányozással kapcsolatos korábbi konzultációtól eltérõen – a kérdõívek megszemélyesítettek, így feldolgozásukkor személyes adatok kezelése, mégpedig politikai vélemény körébe sorolható különleges adatok kezelése valósul meg. Politikai véleménynek minõsül a nemzeti konzultációban való részvétel ténye is.
Az adatvédelmi törvény a politikai véleményre vonatkozó különleges adatok törvény által lehetõvé tett kezeléséhez igen szigorú feltételeket támaszt: a magyar jogban legfeljebb idõlegesen, egy másik alapjog gyakorlásához kötötten és szigorú garanciák mellett tart nyilván hatóság politikai véleménynek minõsülõ adatot. A választópolgárok véleményének megismerése a magyar jogban közvélemény-kutatásnak minõsül; e tevékenység adatkezelési szabályait pedig pontosan meghatározza a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezelésérõl szóló törvény. A Szociális Konzultáció kapcsán választott jogi konstrukció alkalmazása miatt az e törvényben meghatározott garanciák, a teljes anonimitás követelménye, az érintett véleménye és név- és lakcímadatai összekapcsolásának tilalma nem érvényesül.
A kérdõív felsõ részén található vonalkód a kérdõívet egyedivé, személyhez kapcsolhatóvá teszi, lehetõséget ad egy úgynevezett „különbség-adatállomány” összeállítására is, vagyis személyhez kötötten annak nyilvántartására, hogy ki nem küldte vissza a kérdõívet. Egy ilyen adatállomány léte önmagában is törvénysértõ lenne. Az adatok feldolgozásának lehetséges végletei a csupán statisztikai, személyes adatokat nem tartalmazó összegzés készítésétõl a válaszadóra nézve részletes (pl. lakóhelye, életkora, vélelmezett pártállása, stb. szerinti) profil kialakításáig terjedhet, beleértve azt is, hogy a különleges adatokat akár más, további konzultáció eredményének értékeléséhez is felhasználhassák.
A konzultációs adatbázis kezelésének jogalapja az érintettek hozzájárulása lenne, amelynek egyik érvényességi feltétele a megfelelõ tájékoztatás. A kérdõíven azonban az adatkezelés feltételeirõl szóló tájékoztatás hiányos, és nem felel meg az adatvédelmi törvény elõírásainak, a hozzájáruló nyilatkozat ezért érvénytelen – foglalt állást Jóri András.
A Szociális Konzultáció 2011 adatkezelésének számos eleme sérti az érintettek személyes adatok védelméhez fûzõdõ jogát – szögezte le Jóri András. A biztos felszólította a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát a személyes adatok kezelésének megszüntetésére, egyúttal felhívta az adatkezelõ és az adatfeldolgozó figyelmét arra, hogy a kérdõívek kizárólag olyan formában rögzíthetõk, amely nem tartalmazza a nevet, lakcímet, vonalkódokat, az aláírás rovatot és e-mail cím rovatot; a visszaérkezett kérdõívek, tehát a Szociális Konzultáció 2011 keretében kezelt összes személyes adat ezt követõen haladéktalanul megsemmisítendõk.
Ha a biztos felszólításában foglaltaknak a hivatal nem tesz eleget, határozatban rendeli el a jogosulatlanul kezelt adatok törlését.
Jóri András levelében rámutatott arra, hogy az állampolgárok millióira kiterjedõ, személyes adatkezeléssel járó projektek kellõ körültekintés nélküli végrehajtása nyomán széles körben rendülhet meg az állami nyilvántartások jogszerû mûködésébe, illetve az állam alapvetõ feladataihoz elengedhetetlen adatok felvételébe vetett bizalom.
Ügyszám: ABI-1642-4/2011/H
Vetési Iván elnök részére
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
B u d a p e s t
Tisztelt Elnök Úr!
Tájékoztatom, hogy a Nemzeti Konzultációs Nyilvántartás adatvédelmi nyilvántartásba vételekor hivatalból indított vizsgálatom eredményeként a Szociális Konzultáció 2011 személyes adatkezelése jogi környezetét illetõen az alábbi álláspontot alakítottam ki.
A Szociális Konzultáció 2011 keretében a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala mint kijelölt adatkezelõ által végzett, minden Magyarországon élõ, érvényes lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezõ 1995. június 16. elõtt született magyar állampolgárra kiterjedõ adatkezelés, így a visszaérkezõ kérdõívek fogadása, feldolgozása és további kezelése – az alább kifejtetteknek megfelelõen – sérti a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény elõírásait.
I.
A megállapított tényállás
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára 2011. május 2-án V/357-1/2011. számon kérelmet intézett a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához. Az államtitkár kérelme arra irányult, hogy a Szociális Konzultáció 2011 kérdõívét (rajta a hozzájáruló nyilatkozatot), a miniszterelnök tájékoztató levelét, illetve a válaszborítékot a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEK KH) a miniszterelnök nevében továbbítsa minden Magyarországon élõ, érvényes lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezõ 1995. június 16. elõtt született magyar állampolgárnak.
Az említett dokumentumok továbbításának jogalapjaként a közigazgatási államtitkár levele a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 18. § (3) bekezdés b) pontját jelölte meg. Eszerint „adatszolgáltatás helyett a kérelmezõ igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartás illetékes szerve az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg és arról értesítse, hogy a kérelmezõt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni”.
A KEK KH Személyi Nyilvántartási és Igazgatási Fõosztálya 432/15059-2/2011. számú, 2011. május 3-án kelt határozatával a kérelemnek helyt adott.
A címlistát (a továbbiakban: kiküldési adatállomány) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból válogatták le; a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelmérõl szóló 2010. évi CLVII. törvény rendelkezései szerint adatfeldolgozót a KEK KH nem vesz igénybe.
A szociális konzultációval összefüggõ feladatok ellátásáról szóló 1137/2011. (V. 6.) Korm. határozat (a továbbiakban: Kormányhatározat) a KEK KH-t jelölte ki (i) a szociális konzultációs kérdõíveknek (a továbbiakban: kérdõív) a szociális konzultációban részt vevõ személyek részére való megküldésével; (ii) a kérdõívekre adott válaszok feldolgozásával és a szociális konzultáció eredményének összesítésével; (iii) illetve a kérdõívekre választ adókkal való további kapcsolattartással összefüggõ feladatok ellátására. A Kormányhatározat a KEK KH-t „adatkezelõnek” jelöli ki az említett feladatok ellátásával összefüggésben megismert személyes adatok tekintetében. Ugyanezen Kormányhatározat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot jelöli ki a szociális konzultációval kapcsolatos kérdõívek elõállításával kapcsolatos feladatok ellátására.
A KEK KH 2011. május 8-án megkezdte a kérdõívek megszemélyesítését, május 9-én kérte a Nemzeti Konzultációs Nyilvántartás adatvédelmi nyilvántartásba vételét, amely május 10-én megtörtént.[1] A kérdõívek postázása 2011. május 12-én indult, a küldeményeket a KEK KH-val kötött szolgáltatási szerzõdés alapján a Magyar Posta Zrt. borítékolta be.
A kérdõívet elõbb a 18. életévüket betöltött személyek, majd a 16 és 18 év közötti címzettek kapták kézhez. Ez utóbbiaknak küldött kérdõíven a válaszoló aláírására szolgáló rovat mellett a törvényes képviselõ aláírására szolgáló rovat is van. A KEK KH-tól kapott tájékoztatás szerint az ilyen kérdõíveket külön dolgozzák fel, mindkét aláírás meglétét ellenõrzik.
A kérdõívek megszemélyesítettek, tartalmazzák a címzett állampolgár nevét és lakcímét. A válaszoló megadhatja e-mail címét is a kérdõíven, ha a jövõbeni nemzeti konzultációkban elektronikus úton is részt kíván venni. A kitöltött és aláírt kérdõívet az elõre megcímzett és díjmentesített válaszborítékban lehet visszaküldeni. A visszaküldött kérdõívek, személyes adatok kezelését, szigorú biztonsági intézkedések és titoktartási nyilatkozat aláírása mellett a KEK KH kormánytisztviselõi végzik.
A konzultációs ív felsõ részén két vonalkód található, amelyek a KEK KH-tól kapott tájékoztatás szerint a föléjük írt 13 számjegybõl álló számsorokat tartalmazzák. Az elsõ vonalkód a Magyar Posta Zrt. küldeménytovábbítási rendszere által használt küldeményazonosító adat, egy címsorszám, amelyet a Magyar Posta Zrt. által átadott algoritmussal képeztek és – hasonlóan a többi küldeménynél is használt vonalkódhoz – a postai kézbesítést segíti. Ezen vonalkód képzésének alapja a címzés: megye – település – közterület elnevezése – páros/páratlan oldal. Az adatok leválogatása is ezen szempontok szerint és sorrendben történt. A leválogatás eredményérõl postai jegyzék és szállítólevél készül, amely a kapcsolat-felvételi eljárás iratainak a részét képezi. Ezen vonalkód segítségével biztosítják, hogy minden címzett biztosan megkaphassa a kérdõívet, ugyanis a levélfeldolgozás során a levélfeldolgozó berendezés jelzi, ha egy vagy több sorszám hiányzik. A postai vonalkód kizárólag a dokumentumot mint postai küldeményt azonosító gördülõ sorszám.
A kérdõíven megjelenített másik vonalkód egy, a KEK KH által generált, a feldolgozás segítésére szolgáló azonosító szám, amely három adatcsoportot tartalmaz:
a) az elsõ adatcsoport a nemzeti konzultáció sorszáma (jelen esetben: 02);
b) a második adatcsoport 9 számjegybõl áll, és a kiküldési adatállományon belüli azonosítást szolgálja, képzése során az azonosító számokat véletlenszerûen rendelték az egyes polgárokhoz;
c) a harmadik adatcsoport (az utolsó két számjegy) a kérdõív típusát jelzi, vagyis – jelen esetben – azt, hogy 18 éven felüli vagy 18 éven aluli személy részére készült. Ez utóbbi esetben a kérdõíven a törvényes képviselõ aláírásának lehetõségét a külön e célra kialakított mezõ biztosítja, erre a lap alján lévõ tájékoztató szöveg is utal.
A visszaérkezõ kérdõívek érkeztetésével, nyomon követésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása és támogatása mellett a vonalkód a kérdõívet egyedivé teszi, elõsegítve az esetleges visszaélések (például másolással történõ többszörözés) megakadályozását is. A KEK KH által képzett vonalkód – a KEK KH álláspontja szerint – biztosítja azt is, hogy a késõbbi kapcsolattartás érdekében személyes adataik kezelését aláírásukkal jóváhagyó személyek neve és lakcíme a kiküldési adatállományból átemelhetõ legyen.
A kérdõíven szereplõ hozzájáruló nyilatkozat szövege: „Aláírásommal – a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. §-ában foglaltak alapján – hozzájárulok ahhoz, hogy nevemet, lakcímemet, valamit a kérdõíven feltüntetett további adataimat a Kormány által kijelölt államigazgatási szerv a nemzeti konzultáció eredményének értékeléséhez, továbbá a velem való további közvetlen kapcsolattartáshoz jelen hozzájárulásom írásban történõ visszavonásáig kezelje.”
Az adatkezelés feltételeirõl szóló tájékoztatás hiányos és nem könnyen elérhetõ. A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.). által megkívántak közül a www.nyilvantarto.hu oldalon az adatkezelõ megjelölésén, az adatvédelmi nyilvántartási azonosítón, valamint a Kormányhatározatban meghatározott alapvetõ feladatok felsorolásán kívül más információ nem szerepel.
A kérdõíven az adatkezelõ csak mint a „Kormány által kijelölt államigazgatási szerv” szerepel, szerepel továbbá az adatkezelés jogalapjaként az érintett hozzájárulása, illetve az adatkezelés idõtartamaként a „visszavonásig” kitétel. A kérdõíven nincs utalás a www.nyilvantarto.hu oldalra, nem szerepel rajta az adatvédelmi nyilvántartási azonosító sem.
II.
A Szociális Konzultáció 2011 adatkezelésének jogi megítélése
1. Az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályok
Az Európai Unió Alapjogi Kartája 8. cikkének (1) bekezdése szerint „mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez”; a (2) bekezdés rögzíti, hogy „az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszemûen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyûjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni.”
A személyes adatok védelmének alapvetõ európai uniós szabályait az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmérõl és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelve tartalmazza, amelynek átültetését Magyarország az Avtv. szabályainak megfelelõ módosításával hajtotta végre.
A 95/46/EK irányelv egységes alkalmazását az irányelv 29. cikke alapján létrehozott munkacsoport (az ún. 29-es Munkacsoport) segíti elõ, amely munkacsoport vélemény formájában fogalmazza meg az irányelv egyes rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatos álláspontját. A vélemények az európai adatvédelmi jog értelmezésekor irányadók.
A Szociális Konzultáció 2011 során – az alkotmányozással kapcsolatos korábbi konzultációtól eltérõen – a kérdõívek megszemélyesítettek, így a kérdõívek feldolgozásakor mindenképpen személyes adatok kezelésére, mégpedig politikai vélemény körébe sorolható különleges adatok kezelésére kerül sor: a kérdõívre adott válaszok mutatják a válaszadó viszonyát az adott kérdéskörben ahhoz az állásponthoz, amelyet a miniszterelnök, illetve a kormányzat már megfogalmazott, vagy amely a miniszterelnök, illetve a kormányzat nyilatkozataiból felismerhetõ, illetve alappal vélelmezhetõ.[2] Politikai véleménynek minõsül a nemzeti konzultációban való részvétel ténye is.
A különleges adatok kezelése az általános szabályoknál szigorúbb feltételek, különleges garanciák mellett lehetséges.
Az Avtv. a politikai véleményre vonatkozó különleges adatok törvény által elrendelt vagy lehetõvé tett kezeléséhez igen szigorú feltételeket támaszt.[3] Ennek is betudható, hogy a magyar jogban legfeljebb idõlegesen, egy másik alapjog gyakorlásához kötötten és szigorú garanciák mellett tart nyilván hatóság politikai véleménynek minõsülõ adatot.[4] Noha ezen követelmények a hozzájáruláson alapuló adatkezelés feltételeként – a törvény szerint – nem jelennek meg, különleges adat kezelése esetén az adatkezelés feltételeinek meglétét, különösen az adatkezelés szükségességét, különös gonddal és szigorúan kell vizsgálni.
2. A Szociális Konzultáció 2011 kérdõívének kiküldésére használt adatállomány
A Szociális Konzultáció 2011 során két adatkezelés történt, illetve történik: egyrészt az Nytv. 18. § (3) bekezdése alapján kezdeményezett kapcsolat-felvételi eljárásban megvalósuló adatkezelés, valamint a visszaküldött kérdõívek feldolgozása során megvalósuló adatkezelés.
A két adatkezelésnek más a célja, illetve jogalapja. A kiküldési adatállomány létrehozásának célja az Nytv. 18. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolatfelvétel elõsegítése volt, e cél a kérdõívek kiküldésével megvalósult. Jogalapja pedig az említett törvényi rendelkezés.
A kérdõívet aláíró személyekbõl összeálló adatbázis (a továbbiakban: konzultációs adatbázis) céljai ehhez képest mások (a nemzeti konzultáció eredményének értékelése, továbbá a kérdõíveket visszaküldõkkel való további közvetlen kapcsolattartás), illetve más az adatkezelés jogalapja is (az érintett hozzájárulása).
Az Nytv. hivatkozott rendelkezése szövegezésébõl, illetve a jogintézmény lényegébõl következik, hogy a KEK KH a kapcsolat-felvételi értesítés kiküldését követõen nem vesz, nem vehet részt a felek kommunikációjában. Az Nytv. e szabálya azt is jelenti, hogy a kapcsolat-felvételi eljárást kezdeményezõ nem juthat az általa megkeresni kívánt személy(ek) adataihoz. Tekintettel arra, hogy a kérdõívet aláíró személyekbõl összeálló adatbázis (a továbbiakban: konzultációs adatbázis) összeállításakor a KEK KH inkább adatfeldolgozónak,[5] mint adatkezelõnek minõsül, a konzultációs adatbázis összeállításakor a kiküldési adatállományból adat átvétele sértené az Nytv. 18. § (3) bekezdés b) pontját.
A kiküldési adatbázis említett felhasználása a konzultációs adatbázis összeállításakor sérti az Avtv. 5. §-ában megfogalmazott célhoz kötöttség elvét, sérti továbbá az Avtv. 8. §-át is, amely – megfelelõ jogalap hiányában – tiltja adatkezelések összekapcsolását.
A kiküldési adatállomány a kapcsolatfelvétel megtörténte után legfeljebb az érintett jogorvoslati jogai gyakorlásának biztosítása érdekében használható fel, abból a konzultációs adatbázis összeállításakor tehát személyes adat nem vehetõ át. E szempontból a kérdõíven szereplõ, KEK KH által generált vonalkód, illetve számsor felesleges.
A kiküldési adatállománynak a konzultációs adatbázis összeállítására történõ felhasználása lehetõséget adna egy „különbség-adatállomány” összeállítására, vagyis annak nyilvántartására, hogy ki nem küldte vissza a kérdõívet. Egy ilyen adatállomány léte önmagában is törvénysértõ lenne.
A Szociális Konzultáció kérdõíveinek kiküldésére, és a választópolgárok véleményének megismerésére nem az Nytv. 18. § (3) bekezdésében szabályozott eljárás a megfelelõ. Az adott tevékenység közvéleménykutatásnak minõsül;[6] e tevékenység adatkezelési szabályait pedig pontosan meghatározza a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezelésérõl szóló 1995. évi CXIX. törvény. A Szociális Konzultáció kapcsán választott jogi konstrukció alkalmazása az e törvényben meghatározott garanciák (pl. teljes anonimitás követelménye, az érintett véleménye és név- és lakcímadatai összekapcsolásának tilalma[7]) megkerülését is jelenti.
3. A konzultációs adatbázis kezelésének jogalapja, az érintettek hozzájárulása
A korábban idézett hozzájáruló nyilatkozat több ponton is sérti az Avtv.-t.
Az Avtv. 2. § 6. pontja értelmében a „hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelõ tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körû vagy egyes mûveletekre kiterjedõ – kezeléséhez”. Hozzájárulás formai kellékeirõl az Avtv. 3. §-a rendelkezik.
A kérdõíven szereplõ hozzájáruló nyilatkozat az Avtv. 2. § 6. pontjában, illetve a 3. §-ban meghatározott követelmények közül egyiknek sem felel meg.
A magyar[8] és az európai adatvédelmi gyakorlatban[9] még az érvényes hozzájárulás megléte sem mentesíti az adatkezelõt az adatvédelem egyéb szabályainak, elveinek betartása alól; a hozzájárulás beszerzésével nem pótolhatók az adatkezelés egyéb hiányzó feltételei (pl. törvényes cél, az adatminõség elvei).
A hozzájárulás egyik érvényességi feltétele: a megfelelõ tájékoztatás. A tájékoztatás az európai adatvédelmi jog szerint akkor megfelelõ, ha az adatkezelés valamennyi körülményére kiterjed, pontos, az érintett számára világos és érthetõ módon megadott, amely alapján az érintett észleli és megérti az adatkezeléssel összefüggõ tényeket és annak hatásait.[10]
Ennek megfelelõen, az Avtv. 6. § (1) és (2) bekezdése alapján tájékoztatásnak az alábbiakra kell kiterjednie „egyértelmûen és részletesen”:
- az adatszolgáltatás önkéntes-e vagy kötelezõ;
- az adatkezelés célja és jogalapja,
- az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személye,
- az adatkezelés idõtartama,
- azok köre, akik megismerhetik az adatokat.
- az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogai és jogorvoslati lehetõségei,
- az adatkezelést érintõ minden egyéb tény, beleértve a kezelendõ adatok körét is.
A fenti kritériumok egyben az adatkezelés lényegi, nélkülözhetetlen tartalmi elemei és a nyilatkozat érvényességének feltételei. A tájékoztatás teljes vagy részleges elmulasztása a hozzájárulás érvénytelenségét (semmisségét), így az adatkezelés jogalapjának hiányát és az adatkezelés ebbõl adódó jogszerûtlenségét vonja maga után.
A tájékoztatás követelménye azon elemekre terjed ki, amelyektõl a hozzájárulás érvényessége is függ. Az alábbiakban részletesen elemzem, mennyiben történt meg a tájékoztatás a fenti elemek tekintetében a Szociális Konzultáció 2011 adatkezelése kapcsán.
Az adatkezelés önkéntességérõl a használt nyomtatvány nem ad tájékoztatást. Az önkéntesség különös jelentõséget kap minden olyan esetben, amikor az állam valamely szerve vagy tisztségviselõje kéri az adatok megadását. Annak a ténynek, hogy egy közhatalmi szerv gyûjti az adatokat, szintén lehet hatása az adatalanyra a tekintetben, hogy mennyire tekinthetõ valóban önkéntesnek a válaszadás. A hozzám érkezett panaszok szerint sokakban aggodalmat kelt annak lehetõsége, ha nyilvántartanák azokat is, akik nem küldték vissza a kérdõíveket. Mivel az aláírás rovat elhelyezése a kérdõív végén, a hozzájáruló nyilatkozat elõtt történik, azt a képzetet keltheti az érintettben, hogy a kérdõív hivatalos dokumentum, annak aláírása kötelezõ. Mindezek alapján az önkéntességi elem hiánya vélelmezhetõ. Ez két következménnyel jár: a hozzájárulás érvénytelen az Avtv. szerinti „megfelelõ tájékoztatás” hiányában, illetõleg érvénytelen az önkéntességi elem hiánya miatt is.
A Szociális Konzultáció 2011 adatkezelése kapcsán a nyilatkozat két célt jelöl meg: egyrészt „a nemzeti konzultáció eredményének értékelését”, másrészt a konzultációs adatbázis létrehozását.
A „nemzeti konzultáció eredményének értékelése” mint célmeghatározás túlságosan tág, különös tekintettel arra, hogy a kérdõívek politikai véleményre vonatkozó különleges adatokat tartalmaznak. A hozzájáruló nyilatkozat e célmeghatározása alapján az adatok feldolgozásának lehetséges végletei a csupán statisztikai, személyes adatokat nem tartalmazó összegzés készítésétõl a válaszadóra nézve részletes (pl. lakóhelye, életkora, vélelmezett pártállása, stb. szerinti) profil kialakításáig terjedhet, beleértve azt is, hogy a különleges adatokat akár más, további konzultáció eredményének értékeléséhez is felhasználhassák. Szélsõséges esetben a hozzájáruló nyilatkozat akár az adatok nyilvánosságra hozataláig terjedhet. Ez utóbbiak súlyosan sértenék az érintett információs önrendelkezési jogát, és emberi méltóságát.
A „konzultációs adatbázis létrehozása” mint cél az 1995. évi CXIX. törvény szerinti közvéleménykutatási tevékenységre utal: e jogszerû célból adatkezelés e törvény szabályai szerint végezhetõ. Mivel a Szociális Konzultáció 2011 során a hivatkozott törvény garanciái nem érvényesülnek, az adatkezelés ebbõl a célból sem jogszerû.
Az adatkezelés jogalapjaként az „Avtv. 3. §”-át megjelölni nem elégséges. Az Avtv. 3. §-a ugyanis többféle jogalapot ismer.[11] A jogalap pontos megjelölése – jelen esetben az Avtv. 3. § (2) bekezdés a) pont – a lehetséges adatkezelési célokra is rámutat, ennélfogva a hozzájárulás jogcímének egyértelmû meghatározása a tájékozott hozzájárulás elengedhetetlen eleme.
Az adatkezelésre, illetve adatfeldolgozásra jogosult személyre a kérdõív csak mint „a Kormány által kijelölt államigazgatási szervre” hivatkozik. A KEK KH kijelölése csak a kérdõívek elkészülte után történt meg, a kérdõíven nincs utalás a www.nyilvantarto.hu oldalon közzétett, az adatkezelést érintõ alapvetõ információkra (http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/tartalom/hirek_aktualitasok_hu_110516.html). A hozzájáruló nyilatkozat megfogalmazása tehát nem felel meg az Avtv. követelményeinek. A megfelelõ tájékoztatás ebben az esetben azért sem valósulhat meg, mert a Kormányhatározat minõsítése, amely szerint a KEK KH adott esetben adatkezelõként járna el, kétséges; vagyis a konzultációs folyamatban elõzetesen nem azonosították az adatkezelõi és adatfeldolgozói szerepeket és felelõsségi köröket.
A hozzájáruló nyilatkozat idõbeni terjedelmét megszabó „visszavonásig” formula nemcsak a kapcsolattartáshoz szükséges adatok kezelésére vonatkozik, hanem a különleges adatok kezelésére is, ami felveti annak lehetõségét, hogy a válaszadók különleges adatnak minõsülõ politikai véleményének idõbeli változását is nyilvántartsák, beleértve az abból levonható következtetést is (egyébként nem lenne értelme a „visszavonásig” formulának).
Szintén aggályos, hogy semmilyen rendelkezés nem található arra nézve, hogy mi lesz az adatok további sorsa a feldolgozást követõen. A „nemzeti konzultáció eredményének értékelése” mint cél ugyanis az adatkezelõ érdekét testesíti meg. Ahogy fentebb már történt utalás erre, a konzultációs adatbázis tekintetében adatkezelõnek a Kormány minõsül. A hozzájáruló nyilatkozat tehát implicite a KEK KH azon feljogosítását is magába foglalhatja, hogy a különleges adatokat átadja a Kormány valamely szerve részére.
Nincs – még jogszabályra hivatkozás szintjén sem – az érintettek Avtv.-beli jogaira és jogorvoslati lehetõségeire (Avtv. 11-15. és 17-18. §) vonatkozó tájékoztatás.
Különösen aggályos a kezelendõ adatok körének pontatlan meghatározása. A kérdõív a kezelendõ adatok körét az alábbiakban határozza meg: az érintett neve, lakcíme, valamit „a kérdõíven feltüntetett további adatai”. A félreérthetetlen beleegyezés meglétéhez az kell, hogy mindkét fél (az adatkezelõ és az érintett is) ugyanazt értse az adatkezelés egyes elemein, jelen esetben a kezelendõ adatok körén.
Az adatok körének a hozzájáruló nyilatkozat szerinti meghatározása az érintettek széles köre számára felmérhetetlen következményekkel jár. Szigorúan véve az érintettnek „a kérdõíven feltüntetett további adatai” közé csak a kérdõíven szereplõ egyes kérdésekre adott válaszai, illetve a vonalkódok minõsülnek. Tekintettel azonban az adatkezelés deklarált céljára (a „nemzeti konzultáció eredményének értékelése”, illetve az érintettel való „további közvetlen kapcsolattartás”) a kezelhetõ adatok köre kiterjedne a következõkre is:
- az egyes kérdésekre adott válaszból levonható következtetések,
- a kérdõívre adott válaszok összességébõl levonható következtetések (amely alkalmas lehet például az érintettre vonatkozó személyiségprofil képzésére),
- a késõbbi konzultációk során feltett kérdésekre adott válaszok, illetve a válaszadás elmaradása;
- az ezekbõl levonható következtetések, illetve
- a két konzultáció közötti idõben esetleg bekövetkezõ véleményváltozásból levont következtetések is.
A hozzám érkezett panaszok azt is világosan mutatták, hogy az érintettek nem kaptak tájékoztatást arról sem, hogy a vonalkódok mi célt szolgálnak. Erre vonatkozó hivatalos tájékoztatás sem a kérdõíven, sem a www.nyilvantarto.hu oldalon nem szerepel.
Egyértelmûen jogellenes adatkezelés valósulna meg, ha a KEK KH fogadná és feldolgozná azokat a kérdõíveket, amelyeket az érintettek nem írtak alá. Már a kérdõív puszta birtoklása a KEK KH által is különleges adat kezelésének minõsül, ráadásul esetükben az adatminõség elvei sem érvényesíthetõk.
A hozzájáruló nyilatkozat – nem egyértelmû volta miatt – olyan adatkezelést is megenged, amely súlyosan sértené az érintettek jogait, az adatkezelés lényegi kérdéseiben szinte korlátlan lehetõséget ad az adatkezelõ számára.
A tájékozott hozzájárulásnak az is ismérve, hogy a tájékoztatást az érintett számára úgy kell megadni, hogy azt fizikailag észrevegye, ne kerülhesse el a figyelmét. Az adatkezelés körülményeirõl adott tájékoztatásnak (így a hozzájáruló nyilatkozat szövegének is) jól érzékelhetõnek (megfelelõ betûtípusúnak és -méretûnek), feltûnõnek és mindenre kiterjedõnek kell lennie. Ezen felül, az információt közvetlenül az érintett számára kell megadni, legalább a tájékoztatás forrásának pontos feltüntetése nélkül nem elégséges, hogy a tájékoztatás az érintett számára elvileg elérhetõ.
Mivel a kérdõív a hozzájárulás szövegét csak az aláírás után, a lap alján, az általánosan használt betûméretnél kisebb méretben tartalmazza, nem felel meg az említett formai kritériumoknak.
4. A Szociális Konzultáció 2011 jogszerûségének értékelése
A fent írtakat figyelembe véve a hozzájáruló nyilatkozat érvénytelen, az adatkezelés sérti az érintettek személyes adatok védelméhez fûzõdõ jogát.
III.
Jogkövetkezmények
A Szociális Konzultáció 2011 adatkezelése – érvényes hozzájárulás hiányában – jogalap nélküli, az Avtv. 3. § (2) bekezdésébe ütközik, illetõleg sérti az 1995. évi CXIX. törvényben foglalt rendelkezéseket.
Az Avtv. 25. § (2) bekezdése alapján felszólítom Elnök Urat, hogy a Szociális Konzultáció 2011 keretében végzett személyes adatkezelést szüntesse meg, és a megtett intézkedésekrõl 30 napon belül tájékoztasson. Felhívom szíves figyelmét, hogy amennyiben a felszólításnak nem tesz eleget, az Avtv. 25. § (4) bekezdése alapján határozatban elrendelhetem a jogosulatlanul kezelt adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését, megtilthatom a jogosulatlan adatkezelést vagy adatfeldolgozást.
Tájékoztatom, hogy az adatvédelmi szabályoknak csak olyan adatkezelés felel meg, amely figyelembe veszi az alábbi követelményeket:
1. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Személyi Nyilvántartási és Igazgatási Fõosztálya 432/15059-2/2011. számú határozatával – az Nytv. 18. § (3) bekezdés b) pontja alapján – engedélyezett kapcsolat-felvételi eljáráshoz készített, a Magyarországon élõ, bejelentett lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezõ, 1995. június 16. elõtt született magyar állampolgárok nevét, lakcímét és a feldolgozást segítõ egyéb adatokat tartalmazó kiküldési adatállomány nem használható fel arra, hogy abból adatot vegyenek át a konzultációs adatbázis létrehozásakor. A kiküldési adatállomány csak az érintett jogorvoslati jogai gyakorlásának biztosítása érdekében használható fel, ezen kívül semmilyen állami vagy egyéb szervnek, személynek nem adható át.
2. A kérdõívek feldolgozása során kizárólag a nevet, lakcímet, vonalkódokat, az aláírás rovatot és e-mail cím rovatot nem tartalmazó („kimaszkolt”) kérdõívek elektronikus képe rögzíthetõ; a visszaérkezett kérdõívek (tehát a Szociális Konzultáció 2011 keretében kezelt összes személyes adat) ezt követõen haladéktalanul megsemmisítendõk.
Felszólítom, hogy a jövõben megfelelõ körültekintéssel járjon el állampolgárok millióira kiterjedõ, személyes adatkezeléssel járó projektek végrehajtása során, mivel ellenkezõ esetben széles körben rendülhet meg az állami nyilvántartások jogszerû mûködésébe, illetve az állam alapvetõ feladataihoz elengedhetetlen adatok felvételébe vetett bizalom.
Budapest, 2011. június 7.
Üdvözlettel
Dr. Jóri András
[1] Tekintettel arra, hogy a nyilvántartásba vétel az Avtv. szabályai szerint nem konstitutív (tehát jogot nem keletkeztet), hanem deklaratív, nem tekinthetõ az adatkezelésre való felhatalmazásnak, vagy a bejelentett adatkezelés jogszerûsége elismerésének.
[2] Vö. pl. http://fidesz.hu/index.php?Cikk=163616
[3] Politikai véleményre vonatkozó különleges adat kezelésére törvény rendelkezése alapján akkor kerülhet sor, ha az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvetõ jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bûnmegelõzés vagy a bûnüldözés érdekében szükséges.
[4] Vö. szavazókörben használt választói névjegyzék felhasználhatóságára, avagy az ajánlószelvények gyûjtésére, tárolására és megsemmisítésére vonatkozó szabályok a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben
[5] Az Avtv. 2. § 8. pontja értelmében „adatkezelõ az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja”. Adatkezelõ tehát bárki lehet (nincs szervezeti vagy személyi megkötés), meghatározó attribútuma, hogy az adatkezelés célját, körülményeit, feltételeit, módját, stb. illetõen döntési helyzetben van, és viseli az adatkezeléssel járó jogi felelõsséget.
[6] Közvélemény-kutatás: egyének és csoportjaik (a továbbiakban: érintett) véleményének és ítéletalkotásuk összetevõinek kutatása (1995. évi CXIX. törvény 2. § 2. pont)
[7] 1995. évi CXIX. tv. 13. § (2) bekezdése; 14. § (1) bekezdése
[8] A magyar gyakorlatra lásd Jóri András: Adatvédelmi kézikönyv (Osiris Kiadó 2005) 136-140. oldalán feltüntetett jogeseteken felül pl. 2511/K/2007-3. sz. állásfoglalást.
[9] Az európai adatvédelmi gyakorlat összefoglaló bemutatását a 29-es Munkacsoport készülõ véleménye tartalmazza (Draft Opinion on the definition of consent – Vélemény a hozzájárulás fogalmának értelmezésérõl). A hozzájárulás értelmezésére lásd továbbá a 29-es Munkacsoport alábbi dokumentumait:
- „Munkadokumentum: A személyes adatok továbbítása harmadik országokba: Az európai uniós adatvédelmi irányelv 25. és 26. cikkének alkalmazása” (WP12, 1998. július 24.),
- „Munkadokumentum az 1995. október 24-i, 95/46/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének közös értelmezésérõl” (WP114, 2005. november 25.),
- „Munkadokumentum: az elektronikus egészségügyi nyilvántartásban (EHR) tárolt, egészségi állapotra vonatkozó személyes adatok feldolgozásáról” (WP131, 2007. február 17.).
[10] Lásd WP131 4(a)(cc) pont.
[11] Az Avtv. 3. §-a szerinti jogalapok – a törvényben elrendelt adatkezeléseken felül –:
– hozzájárulás különleges adatnak nem minõsülõ személyes adatok kezeléséhez [Avtv. 3. § (1) bek. a) pont];
– írásbeli hozzájárulás a különleges adatok kezeléséhez [Avtv. 3. § (2) bek. a) pont];
– (írásbeli) hozzájárulás személyes adatok nyilvánosságra hozatalához [Avtv. 3. § (4) bek.]
– vélelmezett hozzájárulás a közszereplés során közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából átadott adatok tekintetében [Avtv. 3. § (5) bek.];
– vélelmezett hozzájárulás az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez [Avtv. 3. § (6) bek.];
– szerzõdés teljesítéséhez a szerzõdésben megadott hozzájárulás [Avtv. 3. § (7) bek.];
– törvényi vélelem a hozzájárulás megadásában akadályozott személyek esetén [Avtv. 3. § (8) bek.].